Szélenergia


A szélenergia a levegő mozgási energiáját jelenti. Ezen energiát az emberiség már régóta hasznosítja különböző energiaátviteli-módszerek segítségével. A vitorlás hajók mellett a legöregebb ebbe a kategóriába tartozó technológia a szélmalom, amelyben a szélenergia csak mechanikus szerkezetet működtetett és fizikai munkát végzett, mint a gabonaőrlés, vagy a víz szivattyúzása. Ennél modernebb felhasználási formája a szélturbina lapátjainak forgási energiáját alakítja át elektromos árammá. A szélturbinákat ma már ipari méretekben, nagy csoportokban is felhasználják szélfarmjaikon a nagy áramtermelők, de nem ritkák a kis, egyedi turbinákat működtető telepek sem, amelyeknek különösen olyan környezetben veszik nagy hasznát, amelyek távol vannak a nagyfeszültségű elektromos hálózattól, ezért költséges lenne a felhasználás helyéig kiépíteni a vezetékeket.
A szélenergia felhasználásának előnye, hogy működése nem jár semmiféle melléktermék kibocsátásával, így környezetkímélően működik és a szél kifogyhatatlansága miatt a megújuló energiaforrások közé tartozik. Minden érv a szélenergia fejlesztése mellett szól: a szélenergia ma már a legolcsóbb energiaforrás, a szélerőművek építése pedig gyorsan megtérül. Nem bocsájtanak ki szén-dioxidot, javítják az ellátásbiztonságot, növelik az ország energiafüggetlenségét, emellett a napenergiához képest a szélenergiának lényegesen kisebb a termelési ingadozása. A megújuló energiaforrásokból nyert áramtermelés ingadozása pedig akkor a legkisebb, ha mind szélerőművek, mint pedig naperőművek rendelkezésre állnak, ugyanis ellensúlyozzák a másik erőmű ingadozásait: rossz idő esetén kevesebb áramot termelnek a naperőművek, de többet a szélerőművek; jó idő esetén viszont a szélerőművek termelnek kevesebb áramot, a naperőművek pedig többet.
A szélenergia mellett szóló érvek ellenére a magyar kormány elutasítja a szélerőművek építését, a 2016-ban elfogadott Don Quijote-törvénnyel pedig gyakorlatilag betiltották a szélerőművek építését. A tilalom mellett semmilyen érdemi érvet nem hoztak fel, csupán néhány könnyen cáfolható panelszöveggel próbálták magyarázni a szélerőművek építésének tilalmát.[3]
Története[szerkesztés]
A szél mozgási energiáját évezredek óta használják például a vitorla segítségével, de az építészetben is hasonlóan régóta alkalmazzák különböző szellőzőrendszerek működtetésére. Az első, szél által hajtott gép, Herón szélkereke a 2. századból.[4][5]
A szél energiáját használták a középkorból ismert szélmalmok is, melyek a 9. században jelentek meg a mai Irán területén, bár egyes elméletek szerint már a 7. században is használatban voltak.[6] A Közel-Keleten és Közép-Ázsiában ettől kezdve egyre inkább elterjedtek eme szerkezetek, India és Kína is átvette használatukat, míg 1180 körül már Északnyugat-Európában is számos helyen alkalmazták, elsősorban gabona őrlésére,[7] de a földek lecsapolására is, hogy azok mezőgazdasági művelésre vagy építkezésre alkalmassá váljanak. Az amerikai kontinensre az európai telepesek vitték el a technológiát.[8]
A szél energiáját elektromosság termelésére a 19. század végén kezdték használni, és az 1920-as években az Egyesült Államok vidéki területein egyre több helyen alkalmaztak hasonló technológiákat, ám ezek az áramhálózat terjedésével elavulttá váltak, így a szélenergia csak a 20. század végén jutott nagyobb szerephez. A 21. század elején a technológiai fejlődésnek köszönhetően a szélenergia ára rohamosan csökken és jelenleg ez az egyik leggyorsabban bővülő energiaforrás, évi 20% körüli kapacitásbővüléssel.[9][10]
Gazdaságosság[szerkesztés]
A szélenergia ára folyamatosan csökken, a napenergiával együtt ma már a legolcsóbb módja az áramtermelésnek.[11][12] A világ szélenergiatermelése gyorsan növekszik, egyre több helyen már ma is fontos szerepet játszik az áramtermelésben. Dánia áramtermelésének a 48%-a, Írország áramtermelésének pedig a 33%-a származik éves szinten csak a szélenergiából.[13]
A szél energiája[szerkesztés]
A Nap Földet elérő energiájának 1-4%-a alakul szélenergiává. Ez 50-100-szor nagyobb mennyiség, mint amennyit a Föld teljes növényvilága konvertál a fotoszintézisen keresztül. E szélenergia jó része nagy magasságokban található, ahol a szél folyamatos sebessége meghaladhatja a 160 km/h-t. A súrlódáson keresztül a szélenergia szétoszlik a Föld atmoszférájában és felszínén.
A szél abból keletkezik, hogy a Földet forgása következtében egyenetlenül éri a Nap hője. A pólusok kevesebb energiát kapnak, mint az egyenlítői régiók, a szárazföld gyorsabban melegszik fel és hűl le, mint a tengerek. A hőmérsékleti különbségek a földfelszíntől a sztratoszféráig terjedő rétegekben globális légáramlási rendszert tartanak mozgásban.
A szelek mozgását egy sor egyéb tényező is komplikálja, mint az évszakok vagy a nappal és éjszaka váltakozása, a Coriolis-erő, a föld és a víz fényvisszaverő képességének, a nedvességtartalomnak és a szélsúrlódásnak az egyenetlenségei.
Európa és Magyarország[szerkesztés]
Európa beépített szélenergia teljesítményét 2008-ban Németország vezette: 23 903 megawatt volt az elméleti maximum teljesítmény (ha minden szélerőmű működne teljes kapacitáson jele MWp vagy kWp) , Dániában 21,3%-át, az EU-27 átlagában pedig az összes áramfelhasználás 3,8 százalékát a szél fedezte.[14] Európában a második Spanyolország 16 740 megawatt beépített teljesítménnyel. A kontinensen mindenki más jelentősen le van maradva ezen a téren a két listavezető mögött. Olaszország 3736 MW; Franciaország 3404 MW; Nagy-Britannia 3241 MW; Dánia 3180 MW; Portugália 2862 MW; Svédország 1021 MW; Ausztria 995 MW. Ausztriában 2018-ban 1313 szélerőmű állt 3.045 Megawatt teljesítménnyel, ebből a legtöbb Alsó-Ausztriában 729 db 1661,4 MW teljesítménnyel, majd Burgenlandban 446 db 1050 MW teljesítménnyel.[15][16]
Általában elmondható, hogy a volt keleti blokk tagjai ezen a téren jelentős elmaradásban vannak, de dinamikus növekedés várható. Szlovéniában a 2008-as év végéig egyáltalán nem tartanak számon országos hálózatra termelő szélerőművet. Romániában 10 megawatt, Szlovákiában 3 MW, Svájcban 12 MW, Horvátországban 18 MW, Litvániában pedig 55,5 megawatt, Magyarországon 127 megawatt kapacitást tartottak számon. A régió további országai közül Lengyelország 472 MW, Bulgária 158 MW, Csehország 150 MW beépített teljesítményével azonban megelőzik Magyarországot.[17]
Európa legtöbb országában és az Európai Unióban a megújuló energiafajták, köztük főképp a szélenergia hasznosítását kiemelt feladatnak tekintik.
Magyarországon a következő másfél évre a nagy áramszolgáltató vállalatok 1687 megawatt új kapacitás létesítését szeretnék, a legtöbbet az ÉDÁSZ, a folyamatot azonban szabályozási viták nehezítik.[18][19] Általában az ország adottságait nem tekintik nagyon jónak ehhez az iparághoz, mivel az átlagos szélsebességek viszonylag alacsonyak.
Az országban szélerőmű működik például Kulcson,[20] Újrónafőn,[21] Vépen és Szápáron.[22]
A magyarországi szabályozás[szerkesztés]

A magyar kormány 2016-ban egy olyan rendeletet hozott, mellyel gyakorlatilag lehetetlenné tették a szélerőművek építését. A rendelet szerint csak olyan helyre lehet szélturbinát építeni, mely minimum 12 km-es távolságra van a legközelebbi lakott területtől. Magyarországnak a sűrű beépítettsége miatt alig van olyan pontja, ahol ne lenne 12 km-en belül lakott terület.
Sokakan úgy vélik, hogy az Orbán-kormány nem tud valós érveket felhozni arra, miért akadályozza az európai országokban amúgy sikeres szélerőművek építését.[23]
A szélerőművek tiltása mellett felhozott érvek | Ellenérvek |
---|---|
Szakmai vita folyik a szélenergia magyarországi hasznosíthatóságáról.[24] | A Népszava értesülései szerint a szakma többsége támogatja a szélerőművek építését[25] |
A szélturbinák csúnyák.[23] | David Attenborough például kifejezetten elegáns szerkezeteknek nevezte a szélturbinákat.[26] |
A szélturbinák természeti környezetben tájidegenek[23] | David Attenborough szerint például a szélerőművek harmonikusan illeszkednek a környezetbe.[26] |
A szélenergia csak látszólag olcsó, valójában drága.[27] | A kormányközelinek tartott origo.hu szerint is a szélenergia hasznosítása a napenergiával együtt a legolcsóbb módja az áramtermelésnek.[28] |
Azért nem épít a kormány szélerőműveket, mert csak a nukleáris- és a napenergiát támogatja a kormány.[29] | Ez az idem per idem nevű helytelen logikai következtetés egyik példája, amikor valaki egy állítást önmagával próbál megmagyarázni. |
A szélerőműpark fejlesztése olyan járulékos beruházásokat tenne szükségessé, amelyek mindent összevéve már nem tennék kifizetődővé a bővítést.[30] | Nem derül ki, hogy mik azok az úgynevezett „járulékos beruházások”, amik miatt ne érné meg a szélenergiába fektetni. Még ha lenne is ilyen, az sem indokolná a tilalmat, hiszen akkor tilalom nélkül sem akarnának a befektetők a szélenergiába beruházni. |
A szélerőművek veszélyt jelentenek a madarakra[31] | Ez releváns kritika a szélerőművekkel szemben.[23] A macskák a felelősek a legtöbb madár pusztulásáért, valamint az, hogy az állatok repülés közben az épületekbe, járművekbe csapódnak, de sok pusztulást okoznak az elektromos távvezetékek és elosztóállomások is.[32] A szélturbináknak ütközés következtében elpusztuló madarak száma csökkenthető azáltal, ha a szélkerekek egyik lapátját feketére festik.[33] |
A szélturbinák lapátjai nem újrahasznosíthatóak, pillanatnyilag a földbe temetik őket.[34] | A szakemberek már dolgoznak a probléma megoldásán.[35] |
A szélerőművek zajszintje jelentős, akár 50-60 decibel is lehet[23] | A szélerőművek zajszintje jelentéktelen, alig éri el az 50-60 decibelt. |
Az energetikai szakemberek zöme úgy véli, a szélerőművek előnyei messze jelentősebbek, mint a hátrányai.[23]
Szélenergetika a világon[szerkesztés]
A szélturbinák sorozatgyártása 1979-ben, Dániában kezdődött. Az első gyárak, a Kuriant, a Vestas, a Nordtank és a Bonus megalapozták a modern szélenergia-ipart. Ezek a korai turbinák sokkal kisebb teljesítményűek voltak (20-30 kW), mint a mostaniak. Dánia energiaszükséglete közel egyharmadát szélerőművekkel fedezi, ami a legmagasabb arány világszerte. Élen jár a szélturbinák gyártásban és használatban egyaránt, és arra törekednek, hogy ezt az arányt 50%-ra növeljék.
Manapság már több országban gyártanak szélturbinákat, és több ezer turbina üzemel világszerte. Jelenleg az összteljesítményük 318 GW, ami 35 GW-tal magasabb az előző évinél.[36] 2013-ban a legnagyobb szélenergia-kapacitással Kína, az Amerikai Egyesült Államok, Németország, Spanyolország és India rendelkezett (lásd a táblázatot).[36]
A bővülés mértékét jelzi, hogy az Egyesült Államokban 2005 óta telepített új áramtermelő kapacitás 35%-a származik szélenergiából, ami meghaladja a szén és földgáz alapú új erőművek teljesítményét. 2000 és 2006 között megnégyszereződött az így termelt villamosenergia mennyisége. A szélerőművek 81%-a az Amerikai Egyesült Államokban és Európában van, de az új telepítések megoszlása az első öt ország között 2004-ben 71%, 2006-ban 62% volt. Az azóta eltelt időszak során Kína is jelentős beruházásokat eszközölt, mára már az ázsiai ország rendelkezik a legnagyobb névleges kapacitással.[37]
Az USA szélenergia termelése 2006 február és 2007 február között 31,8%-kal növekedett. A szélerőművekben előállított 1 MW villamos energia, 250 átlagos amerikai háztartás ellátásához elegendő. Az Amerikai Szélenergia Egyesület (American Wind Energy Association) szerint 2008-ban az USA teljes energiaszükségletének 1%-át (kb. 4,5 millió háztartás) szélenergiából fedezi, ami 1999-ben még alig 0,1% volt. Az Amerikai Energia Hivatal (U.S. Department of Energy) tanulmánya szerint három állam, vagy a tengerre telepített (offshore) szélfarmok elegendő szélenergiát termelhetnének az egész ország számára. Texas állam Kaliforniát megelőzve, a legnagyobb termelővé lépett elő. 2007-ben 2 GW-tal akarták emelni jelenlegi kb. 4,5 GW-os teljesítményüket.
India negyedik a legnagyobb szélenergia-kapacitással rendelkező országok között 6270 MW-os termelésével, 2006-ban. A világ össz energiatermelésének 3%-át India állítja elő. 2006 novemberében Delhiben tartották a Nemzetközi Szélenergia Konferenciát (The World Wind Energy Conference), ami új lökést adott az indiai szélenergia-ipar fejlődésének. A Muppandal melletti szélfarm 1500 MW-os és a világon a 3. legnagyobb part menti szélfarm. Az indiai Suzlon Energy a világ legnagyobb szélturbinagyártója.
2017. december 1-jén Dél-Ausztráliában megkezdte működését a világ eddigi legnagyobb, 100 MW/129 MWh-s lítium-ionos akkumulátora. Egy óriási szélerőmű-parkra csatlakoztatva szolgáltat megújuló energiát. A Tesla amerikai vállalat által készített óriásakkumulátor üzembeállítása világpremiernek számít és folyamatos energiaellátást biztosít sok háztartás számára.[38]
Országonként[szerkesztés]
Az országok szélerőműveinek kapacitása (beépített teljesítménye) rendezhető táblázatban, 2006-tól 2018-igː
rangsor 2018-ban |
Ország | 2006 | 2007 | 2008[47] | 2009[48] | 2010[49] | 2011[50] | 2012[51] | 2013[52] | 2014[53] | 2015[54] | 2016[55] | 2017[56] | 2018[57] |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 | ![]() |
2599 | 5912 | 12210 | 25104 | 44733 | 62733 | 75564 | 91412 | 114763 | 145104 | 168690 | 188232 | 211392 |
2 | ![]() |
11603 | 16819 | 25170 | 35159 | 40200 | 46919 | 60007 | 61110 | 65879 | 74472 | 82183 | 89077 | 96665 |
3 | ![]() |
20622 | 22247 | 23903 | 25777 | 27214 | 29060 | 31332 | 34250 | 39165 | 44947 | 50019 | 56132 | 59311 |
4 | ![]() |
6270 | 7850 | 9587 | 10925 | 13064 | 16084 | 18421 | 20150 | 22465 | 27151 | 28665 | 32848 | 35129 |
5 | ![]() |
11630 | 15145 | 16740 | 19149 | 20676 | 21674 | 22796 | 22959 | 22987 | 23025 | 23075 | 23170 | 23494 |
6 | ![]() |
1963 | 2389 | 3288 | 4070 | 5203 | 6540 | 8445 | 10711 | 12440 | 13603 | 15030 | 18872 | 20970 |
7 | ![]() |
1589 | 2477 | 3426 | 4410 | 5660 | 6800 | 7196 | 8243 | 9285 | 10358 | 12065 | 13759 | 15309 |
8 | ![]() |
237 | 247 | 339 | 606 | 932 | 1509 | 2508 | 3466 | 5939 | 8715 | 10740 | 12763 | 14707 |
9 | ![]() |
1460 | 1846 | 2369 | 3319 | 4008 | 5265 | 6200 | 7823 | 9694 | 11205 | 11898 | 12239 | 12816 |
10 | ![]() |
2123 | 2726 | 3537 | 4850 | 5797 | 6747 | 8144 | 8558 | 8663 | 8958 | 9257 | 9479 | 9958 |
11 | ![]() |
571 | 831 | 1067 | 1560 | 2163 | 2970 | 3745 | 4382 | 5425 | 6025 | 6519 | 6691 | 7407 |
12 | ![]() |
65 | 207 | 433 | 801 | 1329 | 1799 | 2312 | 2958 | 3763 | 4718 | 6101 | 6516 | 7369 |
13 | ![]() |
153 | 276 | 472 | 725 | 1107 | 1616 | 2497 | 3390 | 3834 | 5100 | 5782 | 6397 | 5864 |
14 | ![]() |
3140 | 3129 | 3164 | 3465 | 3752 | 3871 | 4162 | 4807 | 4845 | 5063 | 5227 | 5476 | 5758 |
15 | ![]() |
1716 | 2130 | 2862 | 3535 | 3702 | 4083 | 4525 | 4730 | 4914 | 5079 | 5316 | 5316 | 5380 |
16 | ![]() |
651 | 824 | 1306 | 1712 | 1991 | 2176 | 2584 | 3239 | 3806 | 4187 | 4327 | 4557 | 5362 |
17 | ![]() |
84 | 85 | 85 | 520 | 733 | 873 | 1370 | 1859 | 2551 | 3073 | 3527 | 4005 | 4935 |
18 | ![]() |
1571 | 1759 | 2237 | 2223 | 2237 | 2328 | 2391 | 2671 | 2805 | 3431 | 4328 | 4341 | 4471 |
19 | ![]() |
1309 | 1528 | 1880 | 2056 | 2304 | 2501 | 2614 | 2669 | 2789 | 3038 | 3234 | 3400 | 3661 |
20 | ![]() |
746 | 805 | 1245 | 1260 | 1379 | 1614 | 1738 | 2049 | 2272 | 2486 | 2830 | 3127 | 3564 |
21 | ![]() |
194 | 287 | 384 | 563 | 911 | 1078 | 1375 | 1651 | 1959 | 2229 | 2386 | 2843 | 3360 |
22 | ![]() |
965 | 982 | 995 | 995 | 1011 | 1084 | 1378 | 1684 | 2095 | 2412 | 2632 | 2828 | 3045 |
23 | ![]() |
2 | 7 | 10 | 14.1 | 462 | 982 | 1905 | 2599 | 2953 | 2976 | 3028 | 3029 | 3029 |
24 | ![]() |
758 | 873 | 990 | 1087 | 1208 | 1629 | 1749 | 1866 | 1980 | 2152 | 2374 | 2651 | 2844 |
25 | ![]() |
– | – | – | – | – | – | – | 10 | 570 | 1053 | 1471 | 2094 | 2085 |
26 | ![]() |
86 | 110 | 143 | 147 | 197 | 199 | 288 | 447 | 627 | 1005 | 1539 | 2113 | 2041 |
27 | ![]() |
– | – | – | 20 | 168 | 172 | 205 | 331 | 836 | 933 | 1424 | 1540 | 1621 |
28 | ![]() |
– | – | – | – | – | 43 | 56 | 59 | 701 | 845 | 1210 | 1505 | n.a. |
29 | ![]() |
325 | 333 | 428 | 431 | 441 | 512 | 704 | 811 | 819 | 838 | 838 | 1162 | 1675 |
30 | ![]() |
176 | 192 | 278 | 348 | 379 | 407 | 483 | 561 | 609 | 852 | 1089 | 1136 | 1302 |
31 | ![]() |
64 | 125 | 125 | 253 | 286 | 291 | 291 | 487 | 787 | 787 | 787 | 787 | 1207 |
32 | ![]() |
230 | 310 | 390 | 430 | 550 | 550 | 550 | 550 | 610 | 610 | 810 | 810 | 1190 |
33 | ![]() |
– | – | – | – | – | – | – | – | – | 255 | 591 | 792 | 1189 |
34 | ![]() |
– | – | – | – | – | 7 | 112 | 223 | 223 | 223 | 430 | 648 | 778 |
35 | ![]() |
– | – | – | – | – | 113 | 167 | 204 | 204 | 204 | 204 | 228 | 722 |
36 | ![]() |
188 | 280 | 358 | 436 | 519 | 564 | 564 | 614 | 633 | 647 | 682 | 692 | n.a. |
37 | ![]() |
36 | 70 | 120 | 177 | 500 | 612 | 674 | 681 | 691 | 691 | 691 | 691 | 691 |
38 | ![]() |
171 | 322 | 325 | 497 | 530 | 623 | 623 | 623 | 623 | 623 | 623 | 623 | n.a. |
39 | ![]() |
n/a | n/a | 69.4 | 104 | 152 | 187.4 | 207.1 | 302 | 347 | 387 | 422 | 613 | 583 |
40 | ![]() |
86 | 89 | 90 | 94 | 87 | 151 | 302 | 371 | 498 | 514 | 526 | 593 | 533 |
41 | ![]() |
56 | 50 | 54 | 91 | 163 | 203 | 263 | 279 | 279 | 315 | 493 | 493 | 439 |
42 | ![]() |
– | – | – | – | – | – | – | 66 | 216 | 216 | 427 | 427 | 427 |
43 | ![]() |
– | – | 74 | 123 | 119 | 132 | 147 | 148 | 198 | 268 | 319 | 378 | n.a. |
44 | ![]() |
– | – | – | – | – | – | – | 146 | 148 | 148 | 243 | 243 | 375 |
45 | ![]() |
61 | 65 | 127 | 201 | 295 | 329 | 329 | 329 | 329 | 329 | 329 | 329 | 329 |
46 | ![]() |
– | – | – | – | – | 23 | 81 | 171 | 171 | 324 | 324 | 324 | n.a. |
47 | ![]() |
57 | 116 | 150 | 192 | 215 | 217 | 260 | 269 | 281 | 281 | 281 | 308 | 317 |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Onshore wind cost per kilowatt-hour. Our World in Data . [2020. november 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 18.)
- ↑ Kaspar, F., Borsche, M., Pfeifroth, U., Trentmann, J., Drücke, J., and Becker, P.: A climatological assessment of balancing effects and shortfall risks of photovoltaics and wind energy in Germany and Europe, Adv. Sci. Res., 16, 119–128, https://doi.org/10.5194/asr-16-119-2019 Archiválva 2021. november 24-i dátummal a Wayback Machine-ben., 2019
- ↑ Eszetlen módon tiltják a szélenergiát Magyarországon, de ennek hamarosan vége lehet – telex.hu, 2022. augusztus 19.
- ↑ Dietrich Lohrmann, "Von der östlichen zur westlichen Windmühle", Archiv für Kulturgeschichte, Vol. 77, Issue 1 (1995), pp.1–30 (10f.)
- ↑ A.G. Drachmann, "Heron's Windmill", Centaurus, 7 (1961), pp. 145–151
- ↑ Ahmad Y Hassan, Donald Routledge Hill (1986). Islamic Technology: An illustrated history, p. 54. Cambridge University Press. ISBN 0-521-42239-6.
- ↑ Donald Routledge Hill, "Mechanical Engineering in the Medieval Near East", Scientific American, May 1991, p. 64-69. (cf. Donald Routledge Hill, Mechanical Engineering Archiválva 2007. december 25-i dátummal a Wayback Machine-ben)
- ↑ "Brief History of Windmills in the New World"
- ↑ Alex Morales: Wind Power Market Rose to 41 Gigawatts in 2011, Led by China. Bloomberg, 2012. február 7.
- ↑ Lars Kroldrup. Gains in Global Wind Capacity Reported Green Inc., February 15, 2010.
- ↑ A világ legnagyobb részén már a nap- és a szélenergia a legolcsóbb hvg.hu, 2020. április 29.
- ↑ Onshore wind cost per kilowatt-hour. Our World in Data . [2020. november 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 18.)
- ↑ Global Electricity Review 2022. Ember "Countries with populations less than 3 million in 2021 were not included in this ranking."
- ↑ Európai Szélenergia Társaság Jacopo Moccia előadása, angol[halott link]
- ↑ Windkraft: Noch großes Potenzial im Bgld.
- ↑ [0=1234 Windenergie in Österreich]
- ↑ Európai Szélenergia Társaság, Európai statisztikák oldala alapján
- ↑ Menedzsment Fórum, mfor.hu - Vihart kavartak a hazai szélkerekek[halott link]
- ↑ Ellentmondások a megújuló energia körül: Szeles sáv. [2007. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. május 18.)
- ↑ W I N F O . hu Szélenergia Hasznosítása Magyarországon
- ↑ Lég-Áram Alapítvány. [2006. június 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. május 18.)
- ↑ Nrg Systems |
- ↑ a b c d e f Előd Fruzsina: Eszetlen módon tiltják a szélenergiát Magyarországon, de ennek hamarosan vége lehet. telex.hu, 2022. augusztus 19. (Hozzáférés: 2023. február 25.)
- ↑ A szél nem csak fúj, de remek energiaforrás is youtube.com, 2020. június 20.
- ↑ Cáfolják a tudósok Palkovics szélerőmű-tilalom melletti "szakmai" érveit – nepszava.hu, 2022. május 25.
- ↑ a b „A magyar energiatermelés 30-40%-át is adhatnák szélerőművek, de tiltják a telepítésüket” – szeretlekmagyarorszag.hu, 2021. április 29.
- ↑ {https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/11/orban-viktor-tul-kell-elni-a-szankcio-okozta-magas-energiaarakat magyarnemzet.hu]
- ↑ origo.hu, 2020. április 29.
- ↑ Azért nem épülhet szélerőmű, mert a nukleáris- és a napenergia a két prioritás – 24.hu, 2020. január 27.
- ↑ Csepreghy: a szélenergiának nincs helye a magyar energiarendszerben index.hu, 2016. október 8.
- ↑ Madárgyilkos turbinák – nepszava.hu, 2020. március 18.
- ↑ nepszava.hu
- ↑ Ha feketére festik a szélturbinákat, 70 százalékkal kevesebb madarat ölnek meg – index.hu, 2020. augusztus 27.
- ↑ Nem megoldott a szélerőművek hulladékának az elhelyezése - megdöbbentő képek kerültek nyilvánosságra – origo.hu, 2020. november 6.
- ↑ Kihúzzák a tüskét a szélerőművek körme alól – napi.hu, 2021. december 3.
- ↑ a b Global Wind Report 2013
- ↑ GWEC Global Wind Statistics 2011 (pdf). Global Wind Energy Commission. [2012. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 15.)
- ↑ Beindult az ausztrál giga-akkumulátor (Hu.Euronews.com, 2017-12-01)
- ↑ Wind in numbers. [2015. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 13.)
- ↑ [tt_news=300&tx_ttnews[backPid]=97&cHash=f7a32def24 Brazil Wind Energy Report 2011]. Report. Global Wind Energy Council, 2011. szeptember 1. (Hozzáférés: 2011. november 20.)
- ↑ World Wind Energy Report 2010 (PDF). Report. World Wind Energy Association, 2011. február 1. [2011. szeptember 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 13.)
- ↑ World Wind Energy Report 2009 (PDF). Report. World Winiation, 2010. február 1. [2013. május 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 13.)
- ↑ 25 MW teljesítményű szélerőműparkot helyzetek üzembe Bőnyben Archiválva 2014. február 22-i dátummal a Wayback Machine-ben, 10 January 2010
- ↑ "Global installed wind power capacity 2008/2009 (MW)" (PDF). Sajtóközlemény. Elérés: 2010-08-29. Archiválva 2010. február 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Irish Wind Energy Association – Wind Energy in Ireland. Iwea.com. [2011. május 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 14.)
- ↑ Archivált másolat. [2019. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. szeptember 11.)
- ↑ World Wind Energy Report 2008 (PDF). Report. World Wind Energy Association, 2009. február 1. [2009. február 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 19.)
- ↑ EWEA.org (PDF). (Hozzáférés: 2010. augusztus 29.)
- ↑ EWEA.org (PDF). (Hozzáférés: 2011. március 28.)
- ↑ Wind Energy Report 2011. Report. Global Wind Energy Council, 2012. február 1. [2012. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 7.)
- ↑ Wind Energy Report 2012. Report. Global Wind Energy Council, 2013. február 1. (Hozzáférés: 2013. február 14.)
- ↑ Wind Energy Report 2013. Report. Global Wind Energy Council, 2014. február 1. (Hozzáférés: 2014. február 13.)
- ↑ GWEC Global Wind Statistics 2014 (PDF). report. GWEC, 2015. február 10.
- ↑ Global Wind Report 2015 (PDF). report. GWEC, 2016. április 22. (Hozzáférés: 2016. május 23.)
- ↑ AWEA 2016 Fourth Quarter Market Report. AWEA . American Wind Energy Association. [2017. február 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 9.)
- ↑ Global Wind Statistics 2017
- ↑ Global Wind Report 2018. [2019. július 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. szeptember 11.)
- ↑ „Installed Capacity - Canadian Wind Energy Association”, Canadian Wind Energy Association. [2021. augusztus 13-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2019. szeptember 11.) (amerikai angol nyelvű)
- ↑ TÜRKİYE ELEKTRİK SİSTEMİ KURULUŞ ve KAYNAKLARA GÖRE KURULU GÜÇ. [2018. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. február 5.)
- ↑ Clean Energy Report 2011. Clean Energy Council Australia. (Hozzáférés: 2012. február 1.)
- ↑ Vindkraftproduksjon 2013. Norwegian Water Resources and Energy Directorate. [2014. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 8.)
- ↑ Vindkraft – produksjon i 2012. Norwegian Water Resources and Energy Directorate. (Hozzáférés: 2014. március 8.)
- ↑ Vindkraft–Produksjonsstatistikk-2011. Norwegian Water Resources and Energy Directorate. [2013. december 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 8.)
- ↑ Current Status. Alternate Energy Development Board Pakistan. (Hozzáférés: 2016. április 3.)
- ↑ Magyar szélerőművek telepítése és teljesítménye 2010-ig
- ↑ Magyar Szélenergia Ipari Társaságː Szélerőművek Magyarországon
További információk[szerkesztés]
- Magyar Szélenergia Tudományos Egyesület (MSZTE)
- Megújuló Energia Ipari Társaság (MEIT)
- Német Szélenergia Szövetség, németül és angolul
- Szélenergia - Mérnökbázis.hu
- A szélenergia - muszakiak.hu - a műszaki portál
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
|