Újrónafő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Újrónafő
Újrónafő címere
Újrónafő címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásMosonmagyaróvári
Jogállás község
Polgármester Kertész Attila (független)[1]
Irányítószám 9244
Körzethívószám 96
Népesség
Teljes népesség836 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség17,07 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület48,63 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Újrónafő (Magyarország)
Újrónafő
Újrónafő
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 48′ 36″, k. h. 17° 12′ 23″Koordináták: é. sz. 47° 48′ 36″, k. h. 17° 12′ 23″
Újrónafő (Győr-Moson-Sopron megye)
Újrónafő
Újrónafő
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Újrónafő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Újrónafő témájú médiaállományokat.
Császárrét major településrész és a mellette magasodó (részben már mosonszolnoki területen álló) szélkerekek; a község központjának nyugati pereme a kép bal felső szélén látható

Újrónafő község Győr-Moson-Sopron megyében, a Mosonmagyaróvári járásban található.

Fekvése[szerkesztés]

Az északi-Hanság szélén fekszik, Mosonmagyaróvártól 8 kilométerre délnyugatra. A megye egyik legfiatalabb települése. A faluból kivezető út mellett a déli határrész már védett a hansági erdők miatt. Termőföld területét is a ’Hany’ határozza meg. A régi lápterület-becsúszás rossz vízgazdálkodású, hideg, kötött talajú. A Hanság innen mindenféle járművel megközelíthető, amely kellemes turisztikai látnivaló.

Megközelítése[szerkesztés]

A település a Rédicset Rajkával összekötő 86-os főút mellett helyezkedik el, központja az abból délkelet felé kiágazó 85 105-ös számú bekötőúton közelíthető meg. Közigazgatási határszélét északon érinti még a 8506-os út is.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Hegyeshalom–Szombathely-vasútvonal Jánossomorja vasútállomása.

Története[szerkesztés]

A település élete szorosan összefonódott a tőle mintegy 6 kilométerre északra fekvő Mosonszolnokéval. Újrónafő története Mosonszolnok 1867. évi tagosításával kezdődik. Határából kihasítottak egy 1600 katasztrális hold területű földdarabot. Ennek neve Rónafőpuszta volt. Első ismert tulajdonosa Gött Gyula volt. A hagyomány szerint az előbbi név alatt alakította ki az itt felépült lakótelepet. A következő tulajdonos Somogyi Dezső nábob aki, 1900-tól 1921-ig felépített itt 10 holdas területen egy barokk stílusú kastélyt. A földszinti nagyterem a versaillesi Trianon-palota nagytermét másolta le. 1942-ben Csizmadia Károly mosonmagyaróvári református lelkész és Veres Péter, az akkor már ismert író hajdúböszörményi családokat telepítettek be a magyarosítás jegyében. Az 1940-41-ben érkezőket részben már elkészült, szép típusházakban helyezték el.

Gazdálkodásukat családonként 20-25 katasztrális hold területű birtokokkal segítették. 1942-re felépült az új iskola és a lakóházak is. A település neve innentől egy ideig Mosonrónafő volt. 1952-ben a presbitérium társegyházat alapított a mosonszentjánosi egyházközséggel.[3] A település neve ekkor lett Újrónafő.

A református közösség templom céljaira megkapta a nagy magtárépületet. Templomuk végül nem lett, hanem az egykori lelkészlakásból alakították ki az imaházukat az 1950-es évek végén.

Mai élete[szerkesztés]

1973-tól 1990-ig Mosonszolnokkal közös tanácsot alkotott, annak egyik társközségeként. A rendszerváltás első választásakor nyerte vissza függetlenségét. A falu mezőgazdasági jellegű. Munkavállalóinak nagy része korábban a termelőszövetkezetben vagy a Lajta-Hansági Állami Gazdaságban kereste boldogulását. Ma 15 család mezőgazdasági egyéni vállalkozásból él. Császárréten, ami a község külterületi településrésze, 60 család él a mezőgazdaságból. A lakosság fennmaradó hányada jellemzően Mosonmagyaróvárra ingázik.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Kovács Péterné (független)[4]
  • 1994–1998: Kovács Péterné (független)[5]
  • 1998–2002: Somosfalvi Ottó Tihamér (független)[6]
  • 2002–2006: Kovács Péterné (független)[7]
  • 2006–2010: Kertész Attila (független)[8]
  • 2010–2014: Kertész Attila (független)[9]
  • 2014–2019: Kertész Attila (független)[10]
  • 2019-től: Kertész Attila (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,9%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 5,3% németnek, 0,2% románnak, 0,4% szerbnek, 2% szlováknak mondta magát (20,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31,4%, református 10,5%, evangélikus 11,7%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 16,9% (36,6% nem nyilatkozott).[11]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Kastély
Államosítása után sokáig a mosonmagyaróvári Karolina Kórház pulmonológiai intézete (tüdőosztálya) működött az épületben. Miután az intézmény az egészségügyi átszervezések miatt megszűnt, az épület magánkézbe került. A további sorsa bizonytalan.
  • Iskolaépület
A Biró Tibor által tervezett - egykor látványosságszámba menő - iskolaépület a régi kisalföldi parasztházak stílusát idézve épült meg.
  • Krisztinaberek kiránduló és üdülőhely
  • szélerőmű
  • Református templom

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Újrónafő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A település mai neve Jánossomorja lett, miután Mosonszentjánost, Mosonszentpétert és Pusztasomorját egyesítették. Forrás:Kulcsár Imre: Jánossomorja, Várbalog községek története (Jánossomorja, 1975)
  4. Újrónafő települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Újrónafő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  6. Újrónafő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  7. Újrónafő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  8. Újrónafő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  9. Újrónafő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  10. Újrónafő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  11. Újrónafő Helységnévtár

Források[szerkesztés]

  • Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd, 1998) Thullner István írásának átdolgozásával

További információk[szerkesztés]