Mezőörs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mezőörs
Mezőörs a 81-es útról.jpg
Mezőörs címere
Mezőörs címere
Mezőörs zászlaja
Mezőörs zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásGyőri
Jogállás község
Polgármester Szőke Barnabás (független)[1]
Irányítószám 9097
Körzethívószám 96
Népesség
Teljes népesség995 fő (2021. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség19,91 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület48,48 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mezőörs (Magyarország)
Mezőörs
Mezőörs
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 34′ 00″, k. h. 17° 52′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 34′ 00″, k. h. 17° 52′ 60″
Mezőörs (Győr-Moson-Sopron vármegye)
Mezőörs
Mezőörs
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Mezőörs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőörs témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A falu képe a 81-es főútról
A szeretetotthon és a katolikus iskola
Ujvári János Református Szeretetotthon

Mezőörs község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Győri járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A község a megye délkeleti részén, Győrtől 20 kilométerre helyezkedik el. Pannonhalmától keleti irányban, 12 kilométerre. Legfontosabb közlekedési útvonala a központján is végighúzódó 81-es főút; a község területének déli szélén ér véget, a főútba torkollva a Bakonycsernyétől induló és Komárom-Esztergom vármegye legdélebbi településeit összekapcsoló 8208-as út.

A települést északról a Hideg-ér, Kisbér felől a Bakony-ér határolja. A Bakony-ér még a 18. század közepén is járhatatlan mocsárrá változtatta a község déli részeit, így az alapjaiban a rómaiak által épített kőúton csak a mezőörsi hídon lehetett továbbjutni.

Mindszentpuszta[szerkesztés]

Az addig Mezőörshöz tartozó Mindszentpusztát 1989-ben egy helyi népszavazás után az akkor ilyen hatáskörrel rendelkező[3] Győr-Sopron Megyei Tanács egy határozattal átcsatolta Pérhez, de az ingatlannyilvántartásban a változás átvezetésére anyagi okokból akkor nem került sor, és azóta sem történt meg. Mindenki úgy tudta, hogy a falu ettől kezdve Pérhez tartozik, pl. a KSH hivatalos helységnévtárai és egyéb kiadványai ennek megfelelően közölték a két település adatait, a településrész lakói pedig a rendszerváltást követően valamennyi önkormányzati választáson Pér polgármesterének és képviselő-testületének megválasztásában vettek részt. Egy ipari terület kialakítása kapcsán a területrendezési terv során derült ki, hogy a nyilvántartásban más szerepel. Több hónap vizsgálódás után, 2022 őszén a megyei főépítész, a kormányhivatal és a kormánymegbízott arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a területátcsatolás 1989-ben nem történt meg, ezért a 33 éve fennálló állapotot szabálytalannak tekintik, és a településrészt továbbra is Mezőörs részének tekintik, felszólították az önkormányzatokat, hogy rendezzék a helyzetet. A kormányhivatal szerint a népszavazás nem is Mindszentpuszta hovatartozásáról szólt (hanem Pér és Mezőörs közös tanácsának szétválásáról), másrészt a vélt döntés sem lett átvezetve a nyilvántartásban, ezért új szavazást kellene kiírni, de lehet, hogy a mindszentpusztaiak most már az önállósodást választanák.[4][5][6]

A falurészt a 8224-es útból kiágazó, és 4,7 kilométer után a 81-es főútba torkollva véget érő 82 118-as út szolgálja ki.

A név eredete[szerkesztés]

Mezőörs község neve a mező és az őrs szavakból tevődik össze. A mező jelentése szabad tér, sík terület. Az őrs jelentése katonai őrhely, vagy másképpen a határőrség legkisebb alegysége. Nyelvújítási alkotás. Örs vezér nevének, illetőleg az ezt több helyen tovább örökítő Örs helynévnek önkényes közszói alkalmazásával keletkezett. A történetírók szerint onnan nyerte nevét, hogy az avarok által Győr körül épített védelmi gyűrű egyik külső őrállomása volt. Ezt valószínűsíti az a tény is, hogy a Győrt Székesfehérvárral összekötő út mentén fekszik.

Története[szerkesztés]

A település nevét valószínűleg az Örsúr nemzetség itt letelepedett egyik tagjáról kaphatta. Az Örs nevet (Vrs írásmóddal) 1254-ben említették először írásban, Kézai Simon krónikájában. Határai már a római időkben is lakottak voltak, ezt bizonyították a Börcze-dombon talált római emlékek is. 1403-ban ismét lakott hely, s ekkor Zsigmond király Eörsi István birtokát és Őrs némely részét Héderváry Miklósnak adományozta. Nagy Lajos idejében az őrsi barátok és Jenslin pozsonyi bíró szerepelnek uraiként. A helyi hagyomány azt tartja, hogy a Börcze-dombon volt a „vörös barátoknak” (templomos lovagoknak) temploma és kolostora. I. Szent István király egyházszervező munkája eredményeként.

A község 1605-ben már a tatai vár tartozéka volt. A törökök 1609-ben elpusztítják, de tíz év múlva lakosai ismét benépesítik, akik két török földesúrnak: Kar Alinak és Betszer Zainnak adóztak. A középkorban és a 16–17. században is középnemesi családok birtokrészei. Az enyingi Török és Nyáry családok birtok részei a 17. század végén az Esterházyak tata-gesztes uradalmának részei lettek. A 17. század végén az ország lakosságának többsége protestáns volt. Az első református templomot a régi, lerombolt katolikus templom alapjain 1648-ban építették fel. A török hatalom gyengülésével párhuzamosan erősödött az ellenreformációt támogató Habsburgok protestáns egyházakat sújtó elnyomása. Ennek a megtorlásnak esett áldozatul számos protestáns lelkész, akiket gályarabságra ítéltek. Közöttük volt a pázmándi születésű Ujvári János mezőörsi református lelkész és Kocsi Csergő Bálint pápai iskolamester, aki lelkészként Mezőörsön is működött.

Az 1785. évi népszámlálás szerint lakossága 887 fő volt. A századfordulón házainak száma 213 db, és a jobbára katolikus vallású lakosság 1618 főre duzzadt. A község lakosai ipartársulatot tartottak fenn. Az 1900-as években megcsappant a takácsmesterek száma, közülük sokan visszatértek a földműveléshez. A község állattartásáról volt híres. A második világháború 1945. március 28-án ért véget Mezőörsön és környékén. Röviddel később megkezdődtek a földosztások, amikor is 768 földigénylő kapott földet. Hamarosan megkezdődött a termelőszövetkezetesítés, majd a péri és mezőörsi mezőgazdasági termelőszövetkezetek 1975. évi egyesítését a közigazgatási is követte. Közös tanács működött az 1989. év végéig, péri székhellyel. A közös tanács 1989-ben megszűnt, 1990 óta önálló önkormányzata van. A falu népességszáma folyamatosan csökken. A fogyás azóta is folytatódik. Fő oka a természetes fogyáson kívül Győr vonzereje, mert a munkalehetőségek zöme ott található meg. A közös mezőgazdasági üzem településenként szétvált.

A község az összes vonalas infrastruktúrával rendelkezik. A vezetékes vizet 1991-ben, a csatornahálózatot 2000-ben, a telefonhálózatot 1992-ben fejezték be. A település rendelkezik szervezett szemét és hulladékszállítással. A községben polgármesteri hivatal, posta, óvoda, önkormányzati általános iskola, házi orvos, fogorvos, gyógyszertár, könyvtár működik. A katolikus plébános kezdeményezésére a településen az 1993-ban létrehozott Magyar Műhely Alapítvány 1999-ben új általános és középiskolát indított.

A "Barát vendéglő" 2005 óta "Ujvári János Református Szeretetotthon"-ként működik.

A templomtorony hagymakupoláját 1958. október-novemberében cserélte a mai formájúra közadakozásból a mezőörsi református gyülekezet. (Az adakozók nevei és a felajánlott összegek megtalálhatóak az egyházközség iratai között.) A hálaadó istentisztelet 1958. december 7-én volt. A bádogosmunkákat Boros Antal győrszentmártoni (Pannonhalma) bádogosmester végezte. Az úrvacsora kiszolgálásához használt kelyhek 1641 ill. 1795-ből, a tányérok 1641 ill. 1796-ből valók. A két keresztelő kupát 1789-ben készítették, melyeken az adományozók neve is látható. A levéltárban megtalálható az egyházközség alapítását kérő 1787. december 8-i keltezésű levél a főszolgabírónak címezve, II.József türelmi rendeletére hivatkozva. Megtalálható még egy sokat vitatott intézkedés - a Győr-Kisbéri vasútvonal építésének előkészületéről készült képviselői gyűlés jegyzőkönyve. A jegyzőkönyvből sajnos nem derül ki, hogy az említett vasútvonal miért nem épült meg. A leírt információk az egyházközség levéltárában megtalálhatóak.

2010 virágvasárnapjára elkészült a Mezőörsön szolgált lelkészek emléktáblája. A hálaadó istentiszteleten Köntös László püspöki főjegyző áldotta meg a táblát. Az istentiszteleten köszöntötte a gyülekezet Mátyás Lajos esperes urat nyugdíjba menetelének tizedik évfordulóján. A lelkészek emléktábláját Debrecenben készítette Vass Tamás erdőmérnök fafaragó népművész, Görömbei István faipari technikus és Tóth István erdésztechnikus - a település szülötte - irányításával.

A templomot pályázati forrásokból és közadakozásból 2011-ben kívül és belül felújították. A szószékkoronán lévő - fából készített - Szent-Korona másolatot Vass Tamás restaurálta Debrecenben. A korona 2015. április 11-én került vissza a templomba. Felhelyezésének időpontjáról később dönt a gyülekezet, addig az úrasztalán nézhetik meg közelről a hívek és az érdeklődők, a Kárpát-medencei református templomok egyik kuriózumát. A korona belsejében lesz elhelyezve a templom és az egyházközség rövid története, valamint a lecserélt elemek.

2017. november 10-én volt a Gályarabok Emlékkapujának átadása.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Kiss István (független)[7]
  • 1994–1998: Szabó István (független)[8]
  • 1998–2002: Laposa Józsefné (független)[9]
  • 2002–2006: Laposa Józsefné (független)[10]
  • 2006–2010: Bogárdi Zoltán (független)[11]
  • 2010–2014: Szőke Barnabás (független)[12]
  • 2014–2019: Szőke Barnabás (független)[13]
  • 2019-től: Szőke Barnabás (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,2%-a magyarnak, 0,3% németnek, 0,4% románnak mondta magát (8,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 50,5%, református 26,8%, evangélikus 1,4%, felekezeten kívüli 3,5% (17,5% nem nyilatkozott).[14]

Megjegyzés
Mivel 2022 őszéig mindenki úgy tudta, hogy Mindszentpuszta Pérhez tartozik, ezért a két település népességadatát is korrigálni kell. Egyelőre nem lehet tudni, hogy önálló lesz-e a teleülés, vagy a korábbi szándék szerint Pérhez fognak-e csatlakozni, és mikor.[4]

Látnivalók[szerkesztés]

  • Római katolikus templom – eredetileg barokk (1791). Átépítés után (1831) klasszicizáló, késő barokk stílusú. Berendezése: a bal mellékoltár 1780-bali, a vörös márvány keresztelőkút 1800 körüli alkotás. A templom előtt feszület van. (1732). Volutás (ion oszlopfő, csiga alakú díszítése), címeres talapzaton álló, gazdagon egy kőből faragott, angyalokkal díszített a kereszt lábánál térdeplő Máriával.
  • Református templom 1788-ban épült újjá. A templom klasszicizáló stílusú. Az 1856-ban készült tornyát 1950 körül teljesen átépítették.[15] Hajója síkmennyezetes, szentélye egyenes záródású. Iparművészeti remekei: ezüstből készült aranyozott díszítésű úrvacsorai kehely és kenyérosztó tányér 1641-ből.[16]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Mezőörs települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
  3. A többször módosított 1971. évi I. törvény (Tanácstörvény) 15. § f) pontja
  4. a b 33 év után tudta meg egy falu, hogy egy másik településhez tartozik, és rossz helyen is szavaz. Telex.hu, 2023. január 19.
  5. Több milliárdos beruházás települne Mezőörsre, ha.... Újszó, 2022. december 21.
  6. A Belügyminisztériumig ért Mindszentpuszta ügye, amely '89-ben Pérhez ment, de helyrajzilag Mezőörsön maradt. Újszó, 2022. október 3.
  7. Mezőörs települési választás eredményei (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. Mezőörs települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  9. Mezőörs települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  10. Mezőörs települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  11. Mezőörs települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  12. Mezőörs települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  13. Mezőörs települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  14. Mezőörs Helységnévtár
  15. Az 1856-ban készült tornyát 1950 körül teljesen átépítették
  16. Az 1856-ban készült torony hagymakupoláját 1958-ban cserélték le a mai csúcsosra

További információk[szerkesztés]