Rábacsécsény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Rábacsécsény
Rábacsécsény címere
Rábacsécsény címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásTéti
Jogállás község
Polgármester Kovács Teodóra (FideszKDNP)[1]
Irányítószám 9136
Körzethívószám 96
Népesség
Teljes népesség 576 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség36,03 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,68 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rábacsécsény (Magyarország)
Rábacsécsény
Rábacsécsény
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 34′ 60″, k. h. 17° 25′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 34′ 60″, k. h. 17° 25′ 60″
Rábacsécsény (Győr-Moson-Sopron megye)
Rábacsécsény
Rábacsécsény
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Rábacsécsény weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rábacsécsény témájú médiaállományokat.

Rábacsécsény község Győr-Moson-Sopron megyében, a Téti járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Győr-Moson-Sopron megye közepén, a Rába mellett fekvő település. Mérges 6,5 km, Enese 8,5 km, Rábapatona 15 km, Győr 21 km, Kóny 12 km, Rábaszentmihály 1,5 km távolságra található.

Története[szerkesztés]

Falukép a takarékszövetkezettel
Az általános iskola

Csécsény-t (Kis-, Nagy-),az Árpád-kor-i települést, mai nevén Rábacsécsény-t az oklevelek 1228-ban említik először Chechen alakban.

1258-ban Cethun, 1328-ban Chethen, Chechen – néven fordul elő a település neve.

1256, 1258 körül a Győr nemzetség birtoka volt, s így valószínű az ő ősük lehetett az a György, aki 1228-ban Csécsény felől Kapi határosa volt.

1256-ban a nemzetség tagjai a pannonhalmi apátság részére engednek át egy tényői birtokot monostorukkal, Zselicszentjakabbal együtt.

A községház bejárata

1328-ban Győr nemzetség-beli Ders fiai Péter és Miklós, valamint a zselicszentjakabi apát cserébe adta a csécsényi uradalmat a pannonhalmi apátságnak.

1526-ban Máté pannonhalmi apát és konventje a Rábacsécsényben levő részbirtokukat s a birtok közelében levő rábai malom felét gróf Cseszneky Györgynek, a komáromi és tatai várak kúriai gazdájának s örököseinek 300 magyar forintért zálogba veti.

1593-ban gróf Cseszneky János győri gyalogoskapitány volt a település fő birtokosa. A 16-17. század folyamán a szarvaskendi Sibrik és a milványi gróf Cseszneky család valamint a pannonhalmi apátság többször pereskedett Rábacsécsény birtokért. A 19. században a Szalacsy család rendelkezett a községben a legnagyobb birtokkal, ők vásárolták meg az egykori Cseszneky-Sibrik-kúriát is.

Rábacsécsény 1973-tól 1989-ig Rábaújfalu néven egyesítve volt a szomszédos Rábaszentmihállyal.[3]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,6%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66,4%, református 3,3%, evangélikus 4,5%, felekezeten kívüli 4,2% (21,3% nem nyilatkozott).[4]

Források[szerkesztés]

  • Györffy György: Győr vármegye
  • Győr vármegye nemesi közgyűléseinek regesztái
  • Horváth Mihály: A magyar nemzet története
  • Seidl-Bonitz-Hochegger: Zeitschrift für Niederösterreichischen Gymnasien XIV.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Rábacsécsény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Rábacsécsény története a KSH online helységnévtárában
  4. Rábacsécsény Helységnévtár

Látnivalók[szerkesztés]

  • Katolikus templom.
  • Mária-szobor.

További információk[szerkesztés]