Győrsövényház
| Győrsövényház | |||
| Keresztelő Szent János katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Járás | Győri | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Hokstok Imre (független)[1] | ||
| Irányítószám | 9161 | ||
| Körzethívószám | 96 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 773 fő (2026. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 33,42 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 24,21 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Győrsövényház weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Győrsövényház témájú médiaállományokat. | |||
Győrsövényház (németül: Plankenhausen)[3] község Győr-Moson-Sopron megyében, a Győri járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Magyarország északnyugati részén, a Tóközben, a Rábca mellett helyezkedik el.
Megközelítése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A településen végighúzódik, annak főutcájaként, nagyjából délkelet-északnyugati irányban a 8417-es út, ez a legfontosabb közúti elérési útvonala. Fehértóval a 8503-as út köti össze, északnyugati határszélét pedig súrolja még a 8528-as út is.
Az ország távolabbi részei felől a 85-ös főúton vagy az M85-ös autóúton közelíthető meg a legegyszerűbben, előbbiről Enese központjában kell észak felé letérni, utóbbiról pedig a Lébény–Bezi–Enese–Tét-csomópontban, a mindkét esetben a 8417-es útra. Győrsövényház az autóút csomópontjától 6, a 85-ös elágazásától 7,5 kilométerre fekszik.
Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Győr–Sopron-vasútvonal Enese vasútállomása, a névadó település központjában.
Nevének eredete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település neve a 14. század végéig Sövényszád volt (ezt Suuenzad alakban írták), ez a név először egy 1396-os oklevélben fordult elő. Az elnevezés valószínűleg egy Sövény nevű folyó torkolatára utal, de egy népi monda úgy tartja, hogy amikor még nem volt itt település, akkor a mai Lébény felőli faluvégen egy halász telepedett le, és a vízparthoz közel cölöpöket vert le, majd vesszőfonatból falakat készített köréjük, és sárral tapasztotta össze őket. A víz ezt minden áradáskor kimosta, de az ember fáradhatatlanul újra és újra kijavította a falakat. Ez lett a település első lakóháza és innen kapta a Sövényház nevet.[4]
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település neve 1396-ban villa Suuenzad néven szerepelt először egy oklevélben, majd a 15. század végéig Sövényszád alakban volt ismert. Első ismert birtokosai a Meggyesaljai, a Garai, a Szapolyai, a Török, a Pázmány, a Jagosich, a Klucsay és a Tarczy családok tagjai voltak, majd a falu az 1670-es években a győri jezsuiták tulajdonába került. A falu határába olvadt a középkori Szapud és Újfalu község területe.
Az 1600-as években lakossága magyar volt. A Rákóczi-szabadságharc idején császári csapatok felégették. Az elnéptelenedett falut az 1715-ös összeírás említette ismét, ekkor az új falvak között szerepelt. A településre ekkortájt Bajorországból jött, ún. dunai svábok telepedtek le, az 1780-as években már 708, többségében német lakosa volt. A jezsuita rend 1773-as feloszlatása után a falu birtokosai a Neuhold, Purgly, Balogh, Ris és Fricke családok voltak.
A második világháborút követően, 1946-ban az addig nagyrészt német lakosságú község sváb lakóinak 58 százalékát kitelepítették, helyükre magyarok költöztek.
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1990–1994: Varga Andrásné (független)[5]
- 1994–1998: Hokstok Imre (független)[6]
- 1998–2002: Hokstok Imre (független)[7]
- 2002–2006: Hokstok Imre László (független)[8]
- 2006–2010: Hokstok Imre (független)[9]
- 2010–2014: Hokstok Imre (független)[10]
- 2014–2019: Hokstok Imre László (független)[11]
- 2019–2024: Hokstok Imre (független)[12]
- 2024– : Hokstok Imre (független)[1]
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 791 | 772 | 772 | 843 | 777 | 784 | 806 | 783 | 773 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 | 2026 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,4%-a magyarnak, 4,6% németnek, 0,2% románnak mondta magát (22,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,1%, református 1%, evangélikus 5,7%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 3,6% (30,7% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 96%-a vallotta magát magyarnak, 10,9% németnek, 0,5% cigánynak, 0,3% ukránnak, 0,1-0,1% románnak, horvátnak, lengyelnek, görögnek és szlováknak, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 49,9% volt római katolikus, 5,8% evangélikus, 2,1% református, 0,1% egyéb keresztény, 1,5% egyéb katolikus, 11,3% felekezeten kívüli (28,8% nem válaszolt).[14]
Látnivalók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Barokk stílusú katolikus templom
- Jó pásztor-szobor
- Temetőkápolna
- Egykori Fricke-kastély (ma Vadrózsa Waldorf iskola)
Ismert személyek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Itt született Fricke Valér magyar földbirtokos, mezőgazdász, országgyűlési képviselő (1900–1982)
- Bánhegyi Jób József O.S.B., születési és 1920-ig használt nevén Berger Jób (Győrsövényház, 1897. március 25. – Győr, 1979. július 18.) római katolikus pap, bencés rendi szerzetes, a pannonhalmi bencés főiskolán a magyar irodalomtörténet tanára, a Szent István Akadémia tagja.
- Szapudi András (Győrsövényház, 1939. augusztus 30. – Siófok, 2001. szeptember 19.) újságíró, író.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Győrsövényház települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. szeptember 6.
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2026. október 7. Hozzáférés: 2026. október 7.
- ↑ "Győrsövényház". Központi Statisztikai Hivatal (magyar nyelven). Hozzáférés: 2022. május 30.
- ↑ "Győrsövényház rövid története". Hozzáférés: 2014. december 29.
- ↑ "Győrsövényház települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
- ↑ "Győrsövényház települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 8.
- ↑ "Győrsövényház települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. május 3.
- ↑ "Győrsövényház települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. május 3.
- ↑ "Győrsövényház települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. május 3.
- ↑ "Győrsövényház települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. december 23.
- ↑ "Győrsövényház települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. május 3.
- ↑ "Győrsövényház települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. július 30.
- ↑ Győrsövényház Helységnévtár
- ↑ Győrsövényház Helységnévtár
