Rábca

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rábca
Közigazgatás
Országok  Magyarország
Földrajzi adatok
Hossz 60 km
Vízhozam 20 m³/s
Forrás Hanság
Torkolat Mosoni-Duna

A Répce és a Rábca (németül: Rabnitz) ugyanaz a folyó. A Répce a Hanság területén felveszi a Kis-Rábát, innentől Rábca a neve.

A Rozália-hegységben eredő Répce Locsmándnál két ágra bomlik, a Zsirán átfolyó ágát Répcének, a másikat Újároknak nevezik. Győrben torkollik a Mosoni-Dunába.

A Rába-Rábca vízrendszere és a Fertő[szerkesztés]

A Kisalföld délnyugati részének hatalmas a vízrendszere. A Dunántúl területén súlyponti helyet foglal el. A teljes vízrendszer hazai része a Dunántúl területének 22%-a. A két vízrendszer egymástól teljesen nem határolható el, hisz a régi időben a Rábca Győrnél a Rábába ömlött, mellékfolyójának tekintették. Ma azonban már önálló torkolata van.

A Rába-Rábca és a Fertő tó magyarországi területének jellemzőit a terület geológiai és vízrajzi kialakulása határozza meg. A Fertő és a Hanság között árvízkor az őket elválasztó gerincen túlcsordultak a fölös vizek. Feltételezhető azonban, hogy a Fertő és a Hanság között már a középkorban ástak árkot (nem a vízlevezetése céljából, hanem malmok üzemelésére). Az első kísérlet a Hanság lecsapolására 1658-ban történt, mikor a Rábca medrét Bősárkány és Királytó között kiegyenesítették és kimélyítették a kedvezőbb vízlevezetés céljából. 1799-re kiásták a Hegedüs-csatornát Bősárkány és Királytó között. 1808-ban vezették be a Kardos-eret az Ikvába, majd 1811-ben kiásták az ún. ˇ"Főkanálist", mely az Eszterháza körüli vizeket és az Ikvát a Hegedűs-csatornába vezette.

1810-30-as években több mederrendezési és szabályozási munkát elvégeztek, emellett jelentős mennyiségű csatornát ástak. 1830-35-ben Bobics Károly mérnök vezetésével Fertő-csatornát építettek, mely Győr határától, a pomogyi úttól 2 kilométerrel tovább épült, de a Fertőt nem érte el.

A szabályozás előtt a Rábcán 4 vízimalom volt: Bősárkánynál, Kapinál, Rétinél és Börcsnél. 1870-ben 20,6 km hosszban szabályozták az Ikvát, rendezték a Répce medrét és kiépült a „Vármegyei árok”. Mindezek azonban a bajokat nem szüntette meg, mivel a Rába völgyében lévő árvizek elöntötték a térséget.

A Rábca szabályozás földmunkáit a Rábával egyidejűleg végezték. A kanyargós Rábca teljesen új, nagyméretű medret kapott. Majdnem egyenes vonalban új 18-20 méter fenékszélességű csatornát ástak Győrtől a Kis-Rába és a Répce egyesüléséig 47,8 km hosszúságban 1886-1891 között. Az árvédelmi töltések a mederrel párhuzamosan, egymástól 160 m távolságban épültek. Emellett a Mosoni-Duna jobb partján is épült töltés, hogy megakadályozza a Duna árvizeinek a Hanságba történő átömlését.

Az 1893. évi XVII. törvénycikk elrendelte a hátralevő munkálatok 2 év alatti befejezését, a Hanság-csatorna 15 m fenékszélességgel való kiásását állami előleg biztosításával. Meghozták az 1904. évi XXXIX. törvénycikket (III. Rába törvény), mely elrendelte a hátralevő szabályozási munkálatok 5 év alatti befejezését (ármentesítések, belvízmentesítések, Hanság-csatorna kiegészítő munkálatai, általános természetű munkák). A törvény a Fertő lecsapolását az elvégzendő munkák sorából már kihagyta.

Az 1910-es években számos szabályozási munkát végeztek a térségben, melyek közül különösen fontos volt a szivattyútelepek építése a belvizek levezetése érdekében.

A Rábca-híd áthelyezése[szerkesztés]

A Rábca-híd áthelyezése

Győr belterületén a Dunába torkolló Rábca folyó medrét a várost fenyegető árvízveszélyre való tekintettel a városon kívülre helyezték. A megszüntetett Rábca-meder feletti híd szükségtelenné vált, így azt az új torkolat közelébe kellett áthelyezni. Az 1908. augusztus 20-án végrehajtott műveletet a Magyar Wagon-, és Gépgyár hídosztálya úgy oldotta meg, hogy az 50 méter hosszúságú 100 tonna súlyú hidat egy darabban felemelték és két uszályra helyezték. Az uszályokon felvontatták a hidat a Mosoni-Dunán és ráhelyezték az új hídfőre, az eredeti helytől 2 km-re.

Települések a folyó mentén[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]