Rábapordány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rábapordány
Rábapordány hősi halottainak emlékműve háttérben a Szent András apostol templommal
Rábapordány hősi halottainak emlékműve háttérben a Szent András apostol templommal
Rábapordány címere
Rábapordány címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Járás Csornai
Jogállás község
Polgármester Visy László[1]
Irányítószám 9146
Körzethívószám 96
Népesség
Teljes népesség 1023 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 45,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 21,9 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rábapordány (Magyarország)
Rábapordány
Rábapordány
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 34′ 00″, k. h. 17° 19′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 34′ 00″, k. h. 17° 19′ 60″
Rábapordány (Győr-Moson-Sopron megye)
Rábapordány
Rábapordány
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rábapordány témájú médiaállományokat.

Rábapordány község Győr-Moson-Sopron megyében, a Csornai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Magyarország északnyugati részén, Csornától 9 km-re délkeletre található.

Közúton a 85-ös (GyőrSopron) útról Csorna mellett, a döri elágazásnál letérve, Dör községen át közelíthető meg. Vasútállomása is van a Pápa–Csorna-vasútvonalon.

A falu határa a Kisalföldre jellemző sík vidék, amelyet jellegzetes útmenti nyárfasorok szabdalnak.

Története[szerkesztés]

Szláv személynévből származó nevét[3] egy 1351-es okmány említi először "possessio Pardan" formában.

A falut a törökök 1594-ben lerombolták, de 1615 körül újratelepült. Az idők során földesurai voltak a Csornaiak, a Kanizsaiak, a Nádasdyak (köztük az 1671-es Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétele miatt kivégzett Nádasdy Ferenc) és a XVII. század végétől évszázadokon át az Esterházyak.

Az 1848/49-es szabadságharcban 14 pordányi katona vett részt.

A XX. század elején, majd az 1920-as években a faluból sokan kivándoroltak Amerikába, főleg Kanadába.

Az első világháború 67, a második 49 áldozatot szedett a rábapordányiak közül.

A második világháború után, a földreform keretében 280 család kapott földet, 118 pedig házhelyet.

Az 1959-es kollektivizálás után a 60-as és 70-es években jelentősen gyarapodott a község, belterülete megduplázódott, sok új ház épült, és még többet felújítottak.

Mai élete[szerkesztés]

A községben működő legjelentősebb termelő egység továbbra is a termelőszövetkezet, amely főleg állattenyésztéssel foglalkozik, de egy tucat magángazdaság is jelentős – 20-80 hektáros – földterületet művel.

A település legfőbb gondja a születések számának folyamatos csökkenése, ami oda vezetett, hogy szép nagy épülettel rendelkező iskolája a bágyogszováti iskola tagiskolája lett, s csak az alsó osztályos diákok tanulhatnak helyben, a felsősöknek a szomszéd faluba kell iskolába járniuk.

Óvoda és napközis konyha továbbra is működik a községben.

Az 1888-ban alakult Önkéntes Tűzoltó Egyesület, valamint a falu két futballcsapata és női kézilabdacsapata[4] évről évre szerepel a különböző versenyeken, bajnokságokban.

A nyugdíjasklubban ötvennél is többen tevékenykednek, s helyi szervezete van a Vöröskeresztnek és a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak is.

Az 1990-es évektől egyre több külföldi vásárol és újít fel régi parasztházat a községben. Támogatják a helyi kezdeményezéseket, új színt visznek a település életébe.

Látnivalók[szerkesztés]

Római katolikus templom[szerkesztés]

A templom 1867-ben épült. 1912-ben kereszthajóval bővítették, s ekkor kapta második, kisebb tornyát is. A templom falfestményeit Samodai József készítette.

Késő barokk kőkereszt[szerkesztés]

A különös szépségű kőkeresztet 1804-ben állították.

Források[szerkesztés]

  • Pájer Imre: Rábapordány. Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve; CEBA Kiadó, 1998. ISBN 963-9089-07-9
  • Bedécs Gyula: Rábapordány. A Rábaköz. B.K.L. Kiadó, Szombathely, 2002. ISBN 963-86193-7-6
  • Magyarország autóatlasza. Topográf Térképészeti Kft. 2008.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Rábapordány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2014. december 28.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára; Akadémiai Kiadó, 1978
  4. [A polgármesteri hivatal szóbeli közlése, 2010. április 10.

További információk[szerkesztés]