Csikvánd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csikvánd
Szent István király római katolikus templom
Szent István király római katolikus templom
Csikvánd címere
Csikvánd címere		 Csikvánd zászlaja
Csikvánd zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásTéti
Jogállásközség
PolgármesterKozma Tibor (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám9127
Körzethívószám96
Népesség
Teljes népesség491 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség32,21 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület14,53 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 28′ 03″, k. h. 17° 27′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 03″, k. h. 17° 27′ 19″
Csikvánd (Győr-Moson-Sopron vármegye)
Csikvánd
Csikvánd
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Csikvánd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csikvánd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Csikvánd község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Téti járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Magyarország északnyugati részén, Téttől 9 kilométerre délre található. Határának jelentős részét szőlőskertek és erdők borítják, de mély fekvésű földek is tartoznak hozzá, ezekre utal a címerében látható víz és gyékény.

Megközelítése[szerkesztés]

Közúton a Győr és Pápa térségét összekapcsoló 83-as főútról Tét-Szentkút után a 8416-os útra letérve közelíthető meg; keleti szomszédjával, Gyarmattal a 8461-es út köti össze.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Győr–Celldömölk-vasútvonal Gecse-Gyarmat vasútállomása, mintegy 5,5 kilométerre keletre

Története[szerkesztés]

Bizonytalan eredetű, talán a szláv Sčitovan személynévből származó nevét[3] egy 1270-es okmány említi először "possessio Chituan" formában.

A falut a törökök 1543-ban elfoglalták, de lakói csak akkor menekültek el, amikor 1594-ben Győr és Pápa is török kézre került. 1611-ben már ismét több magyar nemes: Cziráky Mózes, Kisfaludy Balázs, Újszászi Ferenc, Egerszegi István, Sziky Gergely és mások birtoka.

A gabonafélék termelése mellett a 18. században szőlészettel is elkezdtek foglalkozni a faluban, ekkor jöttek létre a falubeli Cserhát-domb szőlőskertjei.

Az első és második világháború után is földosztásra került sor a törpebirtokosok és a teljesen nincstelen családok között, új házhelyeket is kijelöltek, és ennek köszönhetően sok új ház épült a településen.

Az 1950-es évek végén Csikvánd sem kerülhette el a kollektivizálást: először önálló termelőszövetkezet alakult a faluban, de ez később egyesült a vaszari szövetkezettel. Napjainkban a település lakóinak jelentős része már nem helyben, hanem Győrben vagy Pápán talál munkát.

1954-ben közigazgatásilag Veszprém megyéhez csatolták a falut, de 1992 óta ismét Győr-Moson-Sopron megye része.

1949-ig három iskola is működött Csikvándon: egy evangélikus, egy római katolikus és egy "községi" elemi iskola, napjainkban azonban egy sem; az iskoláskorúak Gyarmat vagy Tét iskoláiba járnak.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Bancsó Lajos Zoltán (független)[4]
  • 1994–1998: Bancsó Lajos Zoltán (független)[5]
  • 1998–2002: Bancsó Lajos Zoltán (független)[6]
  • 2002–2006: Bancsó Lajos Zoltán (független)[7]
  • 2006–2010: Kozma Tibor (független)[8]
  • 2010–2014: Kozma Tibor (független)[9]
  • 2014–2019: Kozma Tibor (független)[10]
  • 2019-től: Kozma Tibor (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
455
452
462
503
487
491
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,1%-a magyarnak, 0,7% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (2,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 30,6%, református 4,4%, evangélikus 46,9%, felekezeten kívüli 5,3% (12,8% nem nyilatkozott).[11]

Látnivalók[szerkesztés]

A folyamatosan megújuló falu, egyre több és több látnivalót nyújt az ide látogatók számára. Országos védelem alatt álló létesítmény a településen nincs, de több olyan egyedi épület, emlékmű található, amelyek építészeti, építészettörténeti, esztétikai értéke kifejezi a község múltjának sajátosságait, egyéni kultúráját, hagyományait. Érdemes ellátogatni a falu parkjába, itt található pihenőhely, árnyékos padok, tó és a helyi IKSZT (Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér) 2011-ben felújított épülete.

  • Szent István király római katolikus templom: A 20. században épült, szép környezetben emelkedő templom kertjében kereszt és Mária-szobor áll.
  • Evangélikus templom: Az evangélikus templom helyén már a 14. században is templom állt. E régi templom a török uralom alatt leégett, de a 17. században újjáépítették, és alapjait megtartva húzták fel 1804-ben a jelenlegi, de akkor még torony nélküli épületet.
  • Présházak: A fehérre meszelt, vályogfalú, nádfedeles présházak nemcsak a múlt emlékei, ma is használják őket a csikvándi szőlőskertek tulajdonosai.
  • Szent István király római katolikus templom
    Szent István király római katolikus templom
  • Evangélikus templom
    Evangélikus templom
  • Csikvándi présházak
    Csikvándi présházak

Híres csikvándiak[szerkesztés]

A falu szülötte Kristóf Ágota Kossuth-díjas írónő (1935–2011). Kilencéves koráig élt Csikvándon, majd Kőszegre költözött. Később Szombathelyen folytatta tanulmányait. 1956-ban férjével együtt Svájcba emigrált, s miután ott megtanult franciául, francia nyelven írta műveit. 2011-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. Hamvait Kőszegen helyezték örök nyugalomra.

Itt született Kondor Lajos SVD (1928–2009) verbita szerzetes, aki 1954-től haláláig Fatimában élt, és a fatimai jelenések üzenetének terjesztését tekintette életcéljának. Emlékét Portugáliában szobor és emléktábla őrzi.

Források[szerkesztés]

  • Morvai Gyula: Csikvánd. Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve; CEBA Kiadó, 1998. ISBN 963-9089-07-9

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. ↑ a b Csikvánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára; Akadémiai Kiadó, 1978
  4. ↑ Csikvánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Csikvánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  6. ↑ Csikvánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
  7. ↑ Csikvánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
  8. ↑ Csikvánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
  9. ↑ Csikvánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  10. ↑ Csikvánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
  11. ↑ Csikvánd Helységnévtár
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csikvánd&oldid=26112185”