Abda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Abda
Abda - világháborús emlékmű.jpg
Abda címere
Abda címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Járás Győri
Jogállás község
Polgármester Szabó Zsolt[1]
Irányítószám 9151
Körzethívószám 96
Népesség
Teljes népesség 3085 fő (2014. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség 168,3 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 19,02 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Abda (Magyarország)
Abda
Abda
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 41′ 50″, k. h. 17° 32′ 31″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 50″, k. h. 17° 32′ 31″
Abda (Győr-Moson-Sopron megye)
Abda
Abda
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
A templom előtti világháborús emlékmű

Abda (németül: Brückl) [3] község Győr-Moson-Sopron megyében, a Győri járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Győrtől északnyugatra, mintegy 8 km-re található, a Rábca és a Mosoni-Duna által kialakított hordalékkúpon. A Győri-medence egyik legmélyebben fekvő területe. Határát a régi folyómedrek helyén csordogáló erek és holtágak szabdalták.

Megközelíthető az M 1-es autópályán, az 1-es főúton; illetve a Budapest–Győr–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonalon. 2013. június 27-én avatták fel az Abda-Győr közötti kerékpárutat.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Németül Brückl a neve, s már 1208-ban ismert volt. III. András 1292. évi levele az abdai híd mellett kelt, ez az adat világosítja meg a német nevet.

A községet Obada néven a 13. században említették először, egy 12. századi eseményre való utalásként. Adalbertnek, II. Géza Szicíliába küldött követének 1153. évi végrendeletébe a 13. században beszúrták Abda nevét azon birtokok közé, melyeket Adalbert felesége azzal a meghagyással kapott, hogy újbóli férjhezmenetele esetén azok a Pannonhalmi Bencés Főapátságra szállnak.

A Szent István halálát követő zűrzavaros korszakban időről időre megújultak a határ menti német–magyar villongások. III. Henrik német-római császár 1051 kora őszén vezette döntőnek szánt hadjáratát pártfogoltjának, Péter királynak trónról történt letaszítása ürügyén. A magyar seregek fővezére I. András öccse, Béla herceg (a későbbi I. Béla király) volt. Henrik a fősereget a gyepűt kikerülve, délnyugat felől vezette az ország közepe felé, míg a vele szövetséges cseh csapatok Bratislav vezetésével a Duna bal partján közelítettek Passau irányából. Béla és András kezdetben a felperzselt föld és állandó rajtaütések gerillataktikáját követte, és az ellenséges fősereg élelmiszer- és takarmányellátás híján a harckészségét elvesztette, mire Székesfehérvárig eljutott. Bodajknál döntő vereséget mértek a császáriakra a magyar csapatok. A visszavonuló ellenség a legsúlyosabb veszteségeket a hadjárat utolsó, Abda melletti ütközetében szenvedte el, amikor Henrik a felgyújtott Rábca-hídon át seregének maradék roncsaival tudott csak menekülni.

1566-ban szomorú eseménynek volt tanúja a falu. Tahy Ferenc győri várkapitány és Zrínyi Miklós veje, Batthyány Boldizsár itt vette át Salm gróftól a szigetvári hős fejét, melyet Musztafa török nagyvezír a következő szövegű levéllel küldött: „Fogadd szíves jóindulatom jeléül legbátrabb vezéretek fejét, kire még nagy szükségetek lett volna.” A terület nem volt az Oszmán Birodalom része, de határvidékként állandó támadásoknak volt kitéve. 1588-ban az átkelő védelmére kisméretű erősség, tarisznyavár épült a hídfőnél, amelyet a török ismételten feldúlt; mára már nyoma sem maradt. Jellemző az akkori viszonyokra, hogy a szomszédos Öttevény lakó felpanaszolták, hogy a török betöréseken kívül sokat szenvednek az „abdai várda” német őrségének zaklatásaitól is. 1701. május 24-én a hagyomány szerint a fogságba hurcolt II. Rákóczi Ferenc kocsija az abdai hídon haladt át, amikor a Rábca partján halászó katona egy harcsával ajándékozta meg a foglyot. Rákóczi a halat e szavakkal dobta vissza a vízbe: „Magyarok nagy Istene, add vissza szabadságomat, mint ahogyan én visszaadom ennek a halnak a szabadságát!” 1809-ben Győrt védve, Meskó József tábornok vezetése alatt 4000 fős, zömmel bácskai inszurgens csapat nézett farkasszemet Napóleon seregével a Rábca-hídnál. Közben egy másik francia sereg, délről megkerülve a Rába védelmi vonalát, Kismegyernél megütközött a Győrt védő fősereggel és megszállta Győrt, így az abdai sereg két tűz közé került. Az inszurgens sereg déli irányba tört ki a harapófogóból.

Az 1830-as években az árvizektől sokat szenvedett falu régi helyéről a székeskáptalan által e célra biztosított Pityer-dombra költözött. A falu régi helyét emlékkápolna őrzi, melyet az egykori templom helyére építettek. 1849. június 28-án a Pöltenberg hadtestéhez tartozó, Kossuth Sándor vezetése alatt álló honvédzászlóalj védelmezte az abdai átkelőt. A túlerővel szemben mintegy fél órán át voltak képesek tartani a hídfőt. A csatában a honvédek vesztesége 33 halott, 77 sebesült és 273 eltűnt katona volt. Az 1886–1893. évi folyószabályozáskor a mederásásnál hevenyészve elhantolt katonatetemeket leltek a kubikosok. Minden bizonnyal a 273 eltűnt katona közül kerültek ki azok a névtelen hősök, akiket a tömegsírba temettek el. A hősök tetemeit a régi falu emlékét őrző kápolna elé helyezték át, emléküket a sírhantjuk fölé emelt obeliszk őrzi, melyen a következő felirat olvasható:

„Borulj le, óh magyar, mert
Előtted Szent e hant:
Szabadság vértanúi
Nyugosznak itt alant!
Te, világ Megváltója,
Istenség, légy velök:
Jogáért e hazának
Ők is vért áldozának
S megválták nemzetök!”

– (1849. VI. 28.)

1944. november 9-én a Rábca folyó partján Tálas András hadapród őrmester parancsára magyar keretlegények huszonegy munkaszolgálatos társával együtt kivégezték Radnóti Miklóst. Holttestét és egy négyzethálós füzetbe írott utolsó verseit (a Bori noteszt) 1946. június 26-án találták meg, amikor az abdai tömegsírt exhumálták.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Radnóti Miklós emlékműve: Az út melletti töltésen, nyírfaliget közepén, a Rábca-töltés aljában, a költő munkaszolgálatos társaival együtt 1944-ben történt kivégzésének színhelyén áll a magyar irodalom kimagasló alakjának fakerítéssel körülvett emlékműve. Később itt találták meg egy tömegsírban – ruhája zsebében fellelvén utolsó verseit – a költő holttestét.
  • Radnóti Miklós szobra: 1980-ban állították. Melocco Miklós alkotása. A költőt a közelben végezték ki 21 munkaszolgálatos társával együtt a nyilasok.
  • Római katolikus templom: Műemlék jellegű, klasszicista stílusú templom. Berendezése 1840 körüli mellékoltárokból, szószékből és padokból áll. A falfestményeket (secco) Samodai József készítette (befejezte Hertay Mária).

A templom előterében Mária-szobor, első és második világháborús emlékművek láthatók.

  • Nepomuki Szent János-szobor: Az 1700-as évek közepéről származó barokk alkotás. A templom mögött áll.
  • Emlékkápolna: A falu régi helyét őrzi. Előtte gránitoszlop emlékmű áll, az elesett szabadságharcos hősök tiszteletére. 1849. június 28-án a Pöltenberg hadtestéhez tartozó, Kossuth Sándor vezetése alatt álló honvédzászlóalj védelmezte az abdai átkelőt. Az ütközetnél állítólag a fiatal Ferenc József császár is jelen volt. A közelben találták meg a múlt század végén az elhantolt katonatetemeket.
  • Rákóczi-emlékmű: A hagyomány szerint az 1701-ben fogságba hurcolt II. Rákóczi Ferencet az abdai hídnál a Rábca partján halászó katona egy harcsával ajándékozta meg. A fogoly Rákóczi a halat, szabadságát visszaadva, visszadobta a vízbe. E jelenetet őrzi az 1940-es évek elején készült művészi dombormű.

Nevezetes abdaiak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Abda szülöttei

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Abda települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 19.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Ungarndeeutsche Orstnamen

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]