Gerencsér Miklós

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gerencsér Miklós
Született 1932. december 4.
Győr
Elhunyt 2010. május 17. (77 évesen)
Aszófő
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar, magyar
Házastársa Mezei Erzsébet
Foglalkozása író, újságíró, lapszerkesztő
Kitüntetései József Attila-díjas (1959)
SZOT-díj (1975)
Rózsa Ferenc-díj (1979)
SablonWikidataSegítség

Gerencsér Miklós (Győr, 1932. december 4.Aszófő, 2010. május 17.) magyar író, újságíró, lapszerkesztő.

Életpályája[szerkesztés]

Szakmunkásképzőben, építőipari technikumban, egy évig az Iparművészeti Főiskolán tanult. Politikai főiskolát végzett. Építőmunkásként dolgozott Sztálinvárosban. 1952–56 között a Magyar Távirati Iroda és a Néphadsereg munkatársa volt. 1956–88 között a Népszabadság munkatársa volt. 1968–74 között az Ifjúsági Magazin főszerkesztője volt.

A Vörös könyv 1919 című alkotásában szorgalmasan gyűjtötte össze a Magyarországi Tanácsköztársaság 133 napjának dokumentumait. Engedélyeket szerzett, sokáig kutatott zárt archívumokban: újsághíreket, leveleket, falragaszokat, fényképeket, rendeleteket gyűjtött.[1] A gyűjteményt a lakiteleki Antológia Kiadó jelentette meg 1993-ban. A Nemzeti Könyvtár 2016-ban jelentette meg külön kötetben.[2]

Művei[szerkesztés]

  • Ember a mezsgyén (regény és elbeszélések, 1958)
  • Hátsóváros (ifjúsági regény, 1958)
  • Égre nyíló ablak (kisregény, 1959)
  • Kerekeskút (dráma, 1959)
  • A szombaton teremtett ország (ifjúsági regény, 1964)
  • Tilalomfa (regény, 1966)
  • A gyűlölet ellenfele (regény, 1970)
  • A szívrabló, avagy Üllős Fábián vallomása különböző szerelmeiről (regény, 1970)
  • Messze, mindenkitől (regény, 1972)
  • Fekete tél (dokumentumregény, 1970)
  • Idegen feleség (regény, 1975)
  • Így élt… Táncsics Mihály (1975)
  • Emberöltő (cikkek, riportok, 1978)
  • Emlékezz a vadrucára (elbeszélések, 1980)
  • Középütt a gyár (riportok, 1980)
  • Ferde ház (regény, 1980)
  • Aradi napló (regény, 1981)
  • Honvágy (regény), Szépirodalmi, Budapest, 1983
  • Suta szerelmesek (regény), Népszava Lap- és Könyvkiadó, Bp., 1984
  • Üzenet (esszék, tanulmányok), 1984
  • Az északi arcvonal (regény, 1989)
  • Vörös könyv 1919; szerk., képvál. Gerencsér Miklós; Antológia, Lakitelek, 1993
  • Újdonászi ódonságok Veszprém vármegyéről 1857-61-ből; Jókai Mór Városi Könyvtár–Eötvös Károly Megyei Könyvtár, Pápa–Veszprém, 1997
  • Abdai talányok. A Radnóti-mítosz cáfolata; Antológia, Lakitelek, 1998
  • Aszófői tollvonások; szerzői, Aszófő–Veszprém, 2001
  • Így lopott meg Lezsákia; szerző, s.l., 2003
  • Vörös Könyv 1919. Antológia Kiadó, Lakitelek, 1993; Magyar Közlöny kiadó, Budapest, 2016

Színházban bemutatott művei[szerkesztés]

  • Kerekeskút
  • A parancs (1968)[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kerényi, Imre: Gerencsér Miklós - Vörös könyv 1. - 2.. [2016. november 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 21.)
  2. Napi örömhír - Kerényi: frissült a Nemzeti Könyvtár sorozat. nepszava.hu, 2016. március 3. [2016. április 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 21.)
  3. Ökrös, László. „A parancs. Gerencsér Miklós drámája Szegeden” (pdf). Tiszatáj 1968 (1), Kiadó: tiszataj.bibl.u-szeged.hu. (Hozzáférés: 2017. július 21.)  

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]