Gerencsér Miklós

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gerencsér Miklós
Született 1932. december 4.
Győr
Elhunyt 2010. május 17. (77 évesen)
Aszófő
Nemzetisége magyar, magyar
Házastársa Mezei Erzsébet
Foglalkozása író, újságíró, lapszerkesztő
Kitüntetései József Attila-díjas (1959)
SZOT-díj (1975)
Rózsa Ferenc-díj (1979)

Gerencsér Miklós (Győr, 1932. december 4.Aszófő, 2010. május 17.) magyar író, újságíró, lapszerkesztő.

Életpályája[szerkesztés]

Szakmunkásképzőben, építőipari technikumban, egy évig az Iparművészeti Főiskolán tanult. Politikai főiskolát végzett. Építőmunkásként dolgozott Sztálinvárosban. 1952–56 között a Magyar Távirati Iroda és a Néphadsereg munkatársa volt. 1956–88 között a Népszabadság munkatársa volt. 1968–74 között az Ifjúsági Magazin főszerkesztője volt.

A Vörös könyv 1919 című alkotásában szorgalmasan gyűjtötte össze a Magyarországi Tanácsköztársaság 133 napjának dokumentumait. Engedélyeket szerzett, sokáig kutatott zárt archívumokban: újsághíreket, leveleket, falragaszokat, fényképeket, rendeleteket gyűjtött.[1] A gyűjteményt a lakiteleki Antológia Kiadó jelentette meg 1993-ban. A Nemzeti Könyvtár 2016-ban jelentette meg külön kötetben.[2]

Művei[szerkesztés]

  • Ember a mezsgyén (regény és elbeszélések, 1958)
  • Hátsóváros (ifjúsági regény, 1958)
  • Égre nyíló ablak (kisregény, 1959)
  • Kerekeskút (dráma, 1959)
  • A szombaton teremtett ország (ifjúsági regény, 1964)
  • Tilalomfa (regény, 1966)
  • A gyűlölet ellenfele (regény, 1970)
  • A szívrabló, avagy Üllős Fábián vallomása különböző szerelmeiről (regény, 1970)
  • Messze, mindenkitől (regény, 1972)
  • Fekete tél (dokumentumregény, 1970)
  • Idegen feleség (regény, 1975)
  • Így élt… Táncsics Mihály (1975)
  • Emberöltő (cikkek, riportok, 1978)
  • Emlékezz a vadrucára (elbeszélések, 1980)
  • Középütt a gyár (riportok, 1980)
  • Ferde ház (regény, 1980)
  • Aradi napló (regény, 1981)
  • Honvágy (regény), Szépirodalmi, Budapest, 1983
  • Suta szerelmesek (regény), Népszava Lap- és Könyvkiadó, Bp., 1984
  • Üzenet (esszék, tanulmányok), 1984
  • Az északi arcvonal (regény, 1989)
  • Vörös könyv 1919; szerk., képvál. Gerencsér Miklós; Antológia, Lakitelek, 1993
  • Újdonászi ódonságok Veszprém vármegyéről 1857-61-ből; Jókai Mór Városi Könyvtár–Eötvös Károly Megyei Könyvtár, Pápa–Veszprém, 1997
  • Abdai talányok. A Radnóti-mítosz cáfolata; Antológia, Lakitelek, 1998
  • Aszófői tollvonások; szerzői, Aszófő–Veszprém, 2001
  • Így lopott meg Lezsákia; szerző, s.l., 2003
  • Vörös Könyv 1919. Antológia Kiadó, Lakitelek, 1993; Magyar Közlöny kiadó, Budapest, 2016

Színházban bemutatott művei[szerkesztés]

  • Kerekeskút
  • A parancs (1968)[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kerényi, Imre: Gerencsér Miklós - Vörös könyv 1. - 2.
  2. Napi örömhír - Kerényi: frissült a Nemzeti Könyvtár sorozat. nepszava.hu, 2016. március 3. (Hozzáférés: 2017. július 21.)
  3. Ökrös, László. „A parancs. Gerencsér Miklós drámája Szegeden” (pdf). Tiszatáj 1968 (1), Kiadó: tiszataj.bibl.u-szeged.hu. (Hozzáférés ideje: 2017. július 21.)  

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]