Kiss Dénes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kiss Dénes
Kiss Dénes.jpg
Születési név Kiss Dénes
Született 1936. január 1.
Pacsa
Elhunyt 2013. június 21. (77 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Házastársa Krassói Márta (1961–2013)
Foglalkozása író, költő, műfordító, könyvtáros
Díjak József Attila-díj (1975)
SZOT-díj (1982)
Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj (1999)

Kiss Dénes az IMDb-n
Kiss Dénes PORT.hu-adatlapja

Kiss Dénes (Pacsa, 1936. január 1.Budapest, 2013. június 21.[1]) József Attila-díjas (1975) magyar író, költő, műfordító.

Élete[szerkesztés]

Kiss Dénes 1936. január 1-én született Kiss Ferenc és Varga Rozália gyermekeként Pacsán.

1956–1957-ben Pécsre járt főiskolára. 1960–1962 között elvégezte az Újságíró Iskolát.

1956. október 24-én megjelent verse miatt 1957-ben kizárták az ország összes főiskolájáról és egyeteméről, majd először november 10-én, később 1957. március 10-én letartóztatták és 6 hónapra a Kistarcsai Központi Internálótáborba került.[2] 1957 végétől Budapesten gyári munkásként dolgozott, majd könyvtárosként helyezkedett el. 1960–1962-ben az Esti Hírlap, majd üzemi lapok munkatársa, szabadfoglalkozású kb. 10 évig. 1974–1991 között a Népszava irodalmi mellékletének szerkesztője volt. 1985-ben a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság főtitkára lett. 1990-ben a Magyar Néppárt országgyűlési képviselőjelöltje volt. 1991-ben a Magyar Fórum főszerkesztő-helyettese és a Magyarok című folyóirat főszerkesztője volt. 1991–1993 között az Új Magyarország olvasószerkesztője. 1993-ban a Vállalkozói Újság főszerkesztője lett, majd 1993–1994-ben a Heti Újság, illetve Heti Nemzeti Újság főszerkesztője. 1996-ban a Magyar Művészeti Akadémia tagjai közé választották. 1997-ben a Trianon Társaság társelnöke, 1998-ban a KDNP képviselőjelöltje. 1998-tól a Lyukasóra folyóirat szerkesztőbizottsági tagja. 2000-ben a Trianon Társaság elnöke lett. 2007-től a Magyar Írók Egyesületének elnöke.

2014-ben a Kárpát-medencei Vitézi Rend posztumusz vitézzé avatta.

Versek mellett írt novellákat, kritikákat, nyelvészeti tanulmányokat. Fordított orosz, német, észt, de főként finn költők műveiből. Eddig több, mint 60 kötete jelent meg.

Magánélete[szerkesztés]

1961-ben házasságot kötött Krassói Mártával. Két gyermekük született; Dániel (1964) és Anikó (1970).

Művei[szerkesztés]

Versek[szerkesztés]

  • Porba rajzolt szobafalak (1962)
  • Arcom a föld (1965)
  • Arctól arcig (1970)
  • Kék kék kék (1973)
  • Hetedhét (1975)
  • Ékszeres ékeskedő (1977)
  • Égi folyó (1978)
  • Tűnt nyarak királya (válogatott, 1980)
  • Országlás (1983)
  • Fényből porból (1983)
  • Vasban aranyban (1987)
  • És reng a lélek (1990)
  • A fenevad etetése (1992)
  • Uttam-futtam (1994)
  • Föltámadnék én is (1995)
  • Talán Magyarország (válogatott, 1995)
  • Halálaim árnyékában, fényében (1997)
  • Bejöttek a bankok (1998)
  • Lázvert március (2001)
  • Szauruszok hajnalban (2005)
  • Hódoltság (2008)
  • Silányak ideje. Legfontosabb a felismerés; Felsőmagyarország, Miskolc, 2013

Regények[szerkesztés]

  • Mondd a falaknak! (1974)
  • Hét gömb rendje (1975)
  • K. Ferenc léglakatos (1979)
  • Jégenválasztott király (1991)
  • Merénylet Visegrádon (1993)

Novellák[szerkesztés]

  • Akkor én hova nézzek? (1986)
  • Mátyás király (1987)
  • Döntögetett keresztjeink. Eszmeképzők, tárcák, novellák; Püski, Bp., 2016

Önéletrajzi írások[szerkesztés]

  • A csönd születése (1985)

Esszék[szerkesztés]

  • Játék és törvény (1984)
  • Így élt Mátyás király (1990)
  • ŐSnyelv-nyelvŐS? Az ŐSEGY titka és hatalma, avagy a magyar nyelv tana (1993)
  • Bábel előtt - Isten nyelve avagy képességünk a magyar nyelv (1999)
  • Galántai láncok (2000)
  • Bábel után (2004)
  • EmberSZÁM (2008)
  • Beszélgetések az aggyal - Aki fázik, fát keres (2008)

Ifjúsági regények[szerkesztés]

  • Kányadombi indiánok (1970)
  • Az utolsó indián nyár (1972)
  • Sólyomidő (1973)
  • Eb vagy kutya (1982)
  • Tatár kalandjai tíz országban (1988)

Gyermekregények[szerkesztés]

  • Ancsa-Pancsa varázslatai (1981)
  • Tatár a Göncölszekéren (1985)

Gyermekversek[szerkesztés]

  • Tiki-taki, fateke (1974)
  • Kó-fic-kó (1979)
  • Lova csönd, lova köd (válogatott, 1984)

Verses mesék[szerkesztés]

  • Bábu bál (1971)
  • Héterősek (1979)

Mesék[szerkesztés]

  • Mesélnek a fák (1977)

Szerkesztette[szerkesztés]

  • Hódoltságban (1992)
  • Trianon-kalendárium (1997–2002)
  • Magyar idő (2002–2005)

Prózák[szerkesztés]

  • Károly Róbert királyunk (1993)
  • Aki fázik, fát keres (2002)
  • Agy Magyarország (2005)
  • Nagy Lajos, a lovagkirály (2005) (a Lyukasóra folyóirat közölte folytatásokban)
  • Mátyás Király (2008)

Könyvek

  • Emberszám (2008 Frig kiadó)
  • Aki fázik fát keres

Tanulmányok[szerkesztés]

  • Gömbgondolkodás (2010)
  • A titokzatos ősnyelv; Hun-idea, Bp., 2014 (Magyarságtudományi füzetek)

Műfordítások[szerkesztés]

Díjai[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]