III. Miksa osztrák főherceg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
III. Miksa osztrák főherceg
Maximilian von Östterreich
Justus Sustermans 012.jpg

Ragadványneve Maximilian der Deutschmeister
Német Lovagrend nagymestere
Uralkodási évei 1590 – 1618
Elődje II. Ferdinánd
Utódja V. Lipót
Tirol hercegesített grófja
Uralkodási évei 1602 – 1618
Elődje Heinrich von Bobenhausen
Utódja Károly osztrák herceg
Hátsó-Ausztria főhercege
Uralkodási évei 1602 – 1618
Elődje II. Ferdinánd
Utódja V. Lipót
Életrajzi adatok
Uralkodóház Habsburg-ház
Született 1558. október 12.[1]
Bécsújhely
Elhunyt 1618. november 2. (60 évesen)[2]
Bécs[3]
Nyughelye innsbrucki dóm
Édesapja Miksa magyar király
Édesanyja Habsburg Mária magyar királyné
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Miksa osztrák főherceg témájú médiaállományokat.

III. Miksa (* Bécsújhely, 1558. október 12. – † Bécs, 1618. november 2.), osztrák főherceg, a Német Lovagrend nagymestere (Maximilian der Deutschmeister).

Élete[szerkesztés]

Származása, ifjúkora[szerkesztés]

Miksa főherceg édesapja II. Miksa német-római császár, magyar és cseh király volt, édesanyja spanyolországi Mária hercegnő, V. Károly német-római császár leánya. Miksa szüleinek ötödik fiaként született Bécsújhelyen, Jagelló Anna magyar királyné unokájaként.

III. Miksa osztrák főherceg

Uralkodása[szerkesztés]

1585-től ő volt a Német Lovagrend nagymestere (németül: Grossmeister des Deutschen Ordens) és a Porosz Hercegség kormányzója. Poroszország nagy részét eddigre szekuralizálták azóta, hogy a Német Lovagrend nagymestere évszázadokkal korábban áttért a protestáns hitre.

Miksa Jagelló Annának, II. („Dobzse”) Ulászló magyar király leányának az unokája volt. Ulászlónak IV. Kázmér lengyel király volt az apja, aki a Piast-ház őseitől és Jogailatól, valamint annak ősapáitól a litván nagyhercegektől származott. Ezért jelölték Miksát 1587-ben a Lengyel–Litván Perszonálunió uralkodójává, az előző lengyel király, Báthory István halála után. A választók azonban egy másik jelölt, III. (Vasa) Zsigmond svéd herceg később Lengyel Zsigmon néven király felé hajlottak, aki ilyen szempontból azonos ősöktől származott. Miksa megpróbálta a maga javára dönteni a vitát azzal, hogy sereggel vonult Lengyelországba, ezzel háborút robbantva ki. Ám seregei végül vereséget szenvedtek a byczyna-i csatában a Jan Zamoyski vezette svéd seregektől. Így tehát Zsigmondot választották meg királynak. Miksát börtönbe vetették és csak V. Szixtusz pápa beavatkozásának köszönhetően engedték szabadon. 1589-ben lemondott minden, a lengyel korona irányába támasztott jogáról. Bátyjának, II. Rudolf német-római császár tétlensége ebben az ügyeben hozzájárult rossz hírnevéhez.

1593-tól 1595-ig Miksa volt kiskorú unokatestvérének, Ferdinándnak, Alsó-Ausztria urának a gyámja. Következésképp 1595-ben megtámadta és legyőzte nagybátyjukat, II. (Tiroli) Ferdinánd osztrák főherceget hátsó-ausztriai birtokain, ahol az ellenreformáció támogatójaként lépett fel. Melchior Khlesl menesztésén is munkálkodott, illetve belső-ausztriai Ferdinánd főherceg (a későbbi II. Ferdinánd magyar király) német-római császárrá avatásában is tevékeny szerepet töltött be.

Miksa legismertebb hagyatéka a barokk osztrák főhercegi korona, amit az erre kialakított kincstartó fülkében őriztek a klosterneuburgi apátságban, és csak fontos ceremóniákra hozták elő 1835-ig.


Előző uralkodó:
Heinrich von Bobenhausen
A Német Lovagrend nagymestere
1590 – 1618
A Német Lovagrend nagymesteri rendkeresztje
Következő uralkodó:
Károly osztrák herceg
Előző uralkodó:
II. Ferdinánd osztrák főherceg
Tirol (hercegesített) grófja
1602 – 1618
Habsburg-ház
A Tiroli Grófság címere
Következő uralkodó:
V. Lipót
Előd:
II. Ferdinánd
hátsó-ausztriai főherceg

(16121618. november 2.)

Utód:
V. Lipót
Előd:
II. Károly
Stájer régens

(15931595)

Utód:
III. (Stájer) Ferdinánd

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Integrált katalógustár, 11880099X, 2015. október 15.
  2. Integrált katalógustár, 2014. április 27.
  3. Integrált katalógustár, 2014. december 31.