III. Miksa osztrák főherceg
 |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
| III. Miksa osztrák főherceg | |
| Maximilian von Östterreich | |
 | |
| Ragadványneve | Maximilian der Deutschmeister |
| Tirol hercegesített grófja | |
| Uralkodási évei | 1590 – 1618 |
| Elődje | II. Ferdinánd |
| Utódja | V. Lipót |
| Német Lovagrend nagymestere | |
| Uralkodási évei | 1590 – 1618 |
| Elődje | Heinrich von Bobenhausen |
| Utódja | Károly József főherceg |
| Hátsó-Ausztria főhercege | |
| Uralkodási évei | 1602 – 1618 |
| Elődje | II. Ferdinánd |
| Utódja | V. Lipót |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Habsburg-ház |
| Született | 1558. október 12.[1] Bécsújhely |
| Elhunyt | 1618. november 2. (60 évesen)[2] Bécs[3] |
| Nyughelye | innsbrucki dóm |
| Édesapja | II. Miksa német-római császár |
| Édesanyja | Habsburg Mária infánsnő |
| Testvére(i) | |
 | |
| III. Miksa osztrák főherceg aláírása | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz III. Miksa osztrák főherceg témájú médiaállományokat. | |
III. Miksa (Bécsújhely, 1558. október 12. – Bécs, 1618. november 2.), osztrák főherceg, a Német Lovagrend nagymestere (Maximilian der Deutschmeister).
Élete
[szerkesztés]Származása, ifjúkora
[szerkesztés]Miksa főherceg édesapja II. Miksa német-római császár, magyar és cseh király volt, édesanyja spanyolországi Mária hercegnő, V. Károly német-római császár leánya. Miksa szüleinek ötödik fiaként született Bécsújhelyen, Jagelló Anna magyar királyné unokájaként.
Bátyjához, Mátyáshoz hasonlóan Bécsben nevelkedett, amely város - II. Fülöp udvarához képest - felekezetileg sokkal nyitottabb volt, ami részben politikai érdeklődésére is hatással volt.
Uralkodása
[szerkesztés]1585-től ő volt a Német Lovagrend koadjutora, majd 1590-től nagymestere (németül: Grossmeister des Deutschen Ordens)[4] és a Porosz Hercegség kormányzója. Poroszország nagy részét eddigre szekularizálták azóta, hogy a Német Lovagrend nagymestere évtizedekkel korábban áttért a protestáns hitre.
Miksa Jagelló Annának, II. („Dobzse”) Ulászló magyar király leányának az unokája volt. Ulászlónak IV. Kázmér lengyel király volt az apja, aki a Piast-ház őseitől és Jogailatól, valamint annak ősapáitól a litván nagyhercegektől származott. Ezért jelölték Miksát 1587-ben a Lengyel–Litván Perszonálunió uralkodójává, az előző lengyel király, Báthory István halála után. A választók azonban egy másik jelölt, III. (Vasa) Zsigmond svéd herceg később Lengyel Zsigmond néven király felé hajlottak, aki ilyen szempontból azonos ősöktől származott. Miksa megpróbálta a maga javára dönteni a vitát azzal, hogy sereggel vonult Lengyelországba, ezzel háborút robbantva ki. Ám seregei végül vereséget szenvedtek a byczynai csatában a Jan Zamoyski vezette svéd seregektől. Így tehát Zsigmondot választották meg királynak. Miksát börtönbe vetették és csak V. Szixtusz pápa beavatkozásának köszönhetően engedték szabadon. 1589-ben lemondott minden, a lengyel korona irányába támasztott jogáról. Bátyjának, II. Rudolf császár tétlensége ebben az ügyében hozzájárult rossz hírnevéhez. Ebből kifolyólag 1593-tól 1595-ig Miksa volt kiskorú unokatestvérének, Ferdinándnak, Alsó-Ausztria urának a gyámja. Ebből kifolyólag 1595-ben megtámadta és legyőzte nagybátyjukat, II. (Tiroli) Ferdinánd osztrák főherceget hátsó-ausztriai birtokain, ahol az ellenreformáció támogatójaként lépett fel. Melchior Khlesl menesztésén is munkálkodott, illetve belső-ausztriai Ferdinánd főherceg (a későbbi II. Ferdinánd magyar király) német-római császárrá avatásában is tevékeny szerepet töltött be.
Részt vett a tizenötéves háborúban. 1594-ben Horvátországba vezetett hadjáratot, 1595-ben egy dél-magyarországi hadjáratban vett részt. 1596-97-ben ő volt a magyarországi császári hadak főparancsnoka.[5]
A Mátyás és Rudolf közötti viszályban megpróbált közvetíteni. Visszautasította Mátyás javára a választófejedelmek által felajánlott német királyi címet.[5]
Miksa legismertebb hagyatéka a barokk osztrák főhercegi korona, amit az erre kialakított kincstartó fülkében őriztek a klosterneuburgi apátságban, és csak fontos ceremóniákra hozták elő 1835-ig.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2015. október 15.)
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. április 27.)
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. december 31.)
- ↑ Brigitte Hamann (szerk): Habsburg Lexikon. Új Géniusz Kiadó, 1990. 347.
- ↑ a b Brigitte Hamann (szerk): Habsburg Lexikon. Új Géniusz Kiadó, 1990. 348.
Források
[szerkesztés]- Brigitte Hamann (szerk): Habsburg Lexikon. Új Géniusz Kiadó, 1990.
| Előző uralkodó: Heinrich von Bobenhausen |
A Német Lovagrend nagymestere 1590 – 1618  |
Következő uralkodó: Károly József főherceg |
| Előző uralkodó: II. Ferdinánd |
Tirol (hercegesített) grófja 1602 – 1618  |
Következő uralkodó: V. Lipót |
| Előd: II. Ferdinánd |
hátsó-ausztriai főherceg
(1612 – 1618. november 2.) |
Utód: V. Lipót |
| Előd: II. Károly |
Stájer régens | Utód: III. (Stájer) Ferdinánd |
