Habsburg Katalin portugál királyné

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Habsburg Katalin
Catarina de Áustria 1507-1578 hd.jpg
Uralkodóház Habsburg
Született 1507. január 14.
Torquemada
Elhunyt 1578. február 12. (71 évesen)
Lisszabon
NyughelyeSzent Jeromos-kolostor
Édesapja Szép Fülöp
Édesanyja Őrült Johanna
Házastársa III. János portugál király
Gyermekei Mária Manuéla asztúriai hercegné
János Mánuel trónörökös
Vallása római katolikus
Habsburg Katalin aláírása
Habsburg Katalin aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Habsburg Katalin témájú médiaállományokat.

Habsburg Katalin (ismert még mint Ausztriai vagy Spanyolországi Katalin, spanyolul: Catalina de Austria, portugálul: Catarina de Habsburgo; Torquemada, 1507. január 14. – Lisszabon, 1578. február 12.), a Habsburg-házból származó osztrák főhercegnő, spanyol infánsnő, aki III. János portugál király hitveseként Portugália és Algarve királynéja 1525-től hitvese 1557-es haláláig, majd annak kormányzója 1557-től 1562-ig. Szép Fülöp burgundi herceg és Őrült Johanna kasztíliai királynő leánya. Keresztnevét feltehetőleg az angol ükanyja, Lancasteri Katalin kasztíliai királyné után kapta, ahogy az anyai nagynénje, Aragóniai Katalin későbbi angol királyné is, de nagynénjétől függetlenül, viszont attól függetlenül is, hogy hagyományosan az uralkodók és házastársaik nevét volt szokás adni az újszülötteknek, ahogy második nővérénél, Izabellánál 1501-ben, valamint a kisebb bátyja, Ferdinánd esetében 1503-ban is történt az akkor még trónon ülő nagyanyjuk és nagyapjuk után. Ő mégsem lett Johanna, bár egy nővére sem viselte anyjuk nevét. Mindegyik gyermekét ő temette el, akik közül csak kettő nem a csecsemőkorában halt meg, és a két unokája közül csupán I. Sebestyén portugál király élte őt túl, de félévvel később az ifjú király is elhunyt utódok nélkül.

Élete[szerkesztés]

I. Fülöp kasztíliai király és II. Johanna kasztíliai királynő utolsó, hatodik gyermekeként született 1507-ben, apja halála után 11 nap híján 4 hónappal született. Három nővére és két bátyja volt.

Gyermekkora[1][szerkesztés]

Szép Fülöp nem sokkal a királyi cím elnyerése után, 1506. szeptember 25-én magas lázzal és kiütésekkel járó rövid betegség után meghalt Burgosban. A halál okai ismeretlenek, Johannához hasonlóan sokan II. Ferdinánd aragóniai király intrikáit sejtették a dologban, aki állítólag a messzi Itáliából mint Nápoly királya is kézben tartotta a dolgokat, és mozgatta a szálakat, hogy ő mérgeztette meg "szeretett" vejét. Johanna végig betegágyánál volt, és gondosan ápolta férjét, aki öt hónapos terhes feleségét hagyta itt, így Johanna már azután fogant meg Katalinnal, hogy 1506 áprilisában megérkeztek a Kasztíliai Királyságba. Rövid gyászszertartás után Johanna a férje koporsójával elindult Granada felé, ahol az előírások szerint örök nyugalomra szándékozták helyezni a földi maradványait. Útközben Torquemadában 1507. január 14-én Johanna megszülte hatodik gyermekét, Katalint, aki ifjabb bátyja, Ferdinánd után másodikként született az anyja hazájában. Johanna nem fogadott el segítséget a lánya szülésénél, és maga is szoptatta, mint más gyermekeit is korábban.

A királynő ekkor 1507 júniusában már arra utasította a Ferdinánd infáns udvarmesterét, Pero Nuñezt, hogy a fiát vigye el őhozzá Valladolidból. Ifjabb bátyja ekkor Hornillosba költözött, és négyévesen megismerte nemrég született kishúgát, Katalint.

Nagyapja, Aragóniai Ferdinánd miután visszatért Kasztíliába, 1507. július 30-án Hornillosban találkozott lányával, ekkor a nagyapa is megismerhette legifjabb unokáját, és azt kérte Johannától, hogy a régensi hatalmat ruházza rá.

1507 októberében édesanyjával, bátyjával és apja holttestével Arcosba mentek át, és Burgos püspökének nyári rezidenciáján szálltak meg. Apja koporsóját természetesen a templomban helyezték el.

Katalin és a bátyja az édesanyjuk közelében voltak, és bár Katalin ennek a szoros anyai együttlétnek még csak az előnyeit élvezhette, hiszen Johanna maga szoptatta a lányát, a kis Ferdinánd már nagyobb gyerekként néha anyja nélkül is szívesen lett volna együtt a kortársaival, viszont folyton a házba volt bezárva, nem mehetett ki az udvarra sem, és csak az ablakból figyelhette, ahogy a gyerekek kint az utcán játszottak. A krónikás Osorio szerint az anyja és bátyja táplálkozása is rendezetlen és silány volt, aminek ellentmond egy 1508. február 23-án történt élelmiszer-beszerzés Johanna udvara számára. A tételek között szerepel többek között tyúk, kappan, kolbász, tojás, zöldség, tej, méz, szalonna és kenyér. Osorio nem említi a politikai okokat, de a kis Ferdinándot a nagyapjuk, Ferdinánd király arra hivatkozva vette el a régensi tisztséget egy évvel korábban az apjára ruházó királynőtől 1508 nyarán, hogy a kisgyermek egészsége és élete miatt aggódik, amit Johanna egykedvűen vett tudomásul. Katalin így másfél évesen elszakadt a bátyjától, éppen mikor kezdte volna őt megismerni.

Johanna királynő körül fokozatosan elfogyott a levegő, és egyre inkább csak névleges maradt az uralma. A Cortes nem kívánt trónváltozást, de "őrültsége" miatt 1509. februárjában Tordesillasban végképp bezárult mögötte az ajtó, és élete végéig ebben a városban szigorú felügyelet mellett élt.

Katalin anyjával maradhatott, de mindketten sanyarú, nem csak királynőhöz, és királyi hercegnőhöz, hanem emberhez is méltatlan körülmények között éltek.

1516-ban meghalt a nagyapja, így az édesanyja Aragónia trónját is örökölte, legalábbis papíron. A valódi uralkodó Katalin idősebb bátyja, Károly, Asztúria hercege lett. Társuralkodóvá nevezték ki,

Károly infáns megérkeztéig Francisco Jiménez de Cisneros (14361517), Toledo bíboros érseke Kasztíliában,[2] Aragóniai Alfonz (14701520), Zaragoza érseke, II. Ferdinánd király természetes fia, Katalin nagybátyja Aragóniában lett a régens.

1517-ben Károly 17 évesen átvette az uralmat mind a Kasztíliai, mind az Aragón Korona országaiban. Eleonóra nővérével meglátogatták az anyjukat és a még soha nem látott tízéves kishúgukat Tordesillasban, Katalint elszakították anyjuktól, de a királynő éhségsztrájkja miatt, ilyenkor csak kenyeret és sajtot evett, Katalint visszavitték Johanna mellé, és nagykorúságáig az anyjával maradhatott.

Portugália királynéja[szerkesztés]

1525-ben férjhez adták III. János portugál királyhoz, aki elsőfokú unokatestvére volt, hiszen Katalin anyja, Johanna és János anyja, Mária testvérek voltak. Házasságukat V. Károly császár (Katalin bátyja) rendezte el, János pedig kezdetben nem szerette feleségét, mivel állítólag akkor még Katalin nővérébe, Eleonórába volt szerelmes, aki János apjának harmadik felesége volt.

Gyermekei[szerkesztés]

Férjétől, III. János portugál királytól (1502–1557), kilenc gyermeke született, akik közül csak ketten, Mária Manuéla és János Mánuel érte meg a tizenéves kort; Mária Manuéla 17 évesen, míg öccse, János herceg 16 évesen hunyt el.

Két unokája született: János nevű fia halála után két héttel született meg Sebestyén herceg, így ő lett III. János király örököse annak 1557-ben bekövetkezett halála után. Sebestyén 24 évet élt és gyermektelenül halt meg 1578-ban. Másik unokája Mária Manuéla nevű leányának fia, Don Carlos volt, ő 1545. július 8-án született, 23 évig élt és szintén utódok nélkül hunyt el.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Lásd Rudolf (2003).
  2. 1507-ben már viselte a régensi tisztséget a Cortes felhatalmazásából a királynő nevében.

Források[szerkesztés]

  • Kulcsár Zsuzsanna: Őrült Johanna, In: K. Zs.: Rejtélyek és botrányok a középkorban, Gondolat, Budapest, 463–483, 1984. ISBN 963-281-359-6
  • Rudolf, Karl Friedrich : "Yo el infante - ich, der Infant". Ferdinand, "Prinz in Hispanien". In: Wilfried Seipel (szerk.): Kaiser Ferdinand I. 1503–1564. Das Werden der Habsburgermonarchie. Eine Ausstellung des Kunsthistorischen Museums Wien. Kunsthistorisches Museum 15. April bis 31. August 2003. Wien, Kunsthistorisches Museum, 31-51, 2003.

Szépirodalom[szerkesztés]


Habsburg Katalin
Habsburg-ház, spanyol ág
Született: 1507. január 14. Elhunyt: 1578. február 12.
Előző
Habsburg Eleonóra
Portugália és
Algarve királynéja

1525. február 10. –
1557. június 11.
Következő
Habsburg Anna