I. Fülöp kasztíliai király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Fülöp
Habsburg Fülöp
Habsburg Fülöp (ismeretlen festő, 1500. körül)
Habsburg Fülöp (ismeretlen festő, 1500. körül)

Ragadványneve Szép Fülöp
Kasztíliai Királyság királya iure uxoris
Felipe I
Uralkodási ideje
1506. július 12.[1]1506. szeptember 25.
Koronázása nem koronázták meg
Elődje II. Johanna (társuralkodó)
Utódja II. Johanna (egyeduralkodó)
Aragóniai Királyság trónörököse iure uxoris
Felipe el Hermoso/Felip el Bell
Uralkodási ideje
1502. október 27.1506. szeptember 25.
Elődje Aragóniai Johanna
Utódja Aragóniai Johanna
Burgundiai Hercegség (Németalföld) hercege (uralkodója)
Philippe IV dit le Beau/Filips IV de Schone
Uralkodási ideje
1482. március 27.1506. szeptember 25.
Koronázása nem koronázták meg
Elődje I. (Burgundi) Mária
Utódja II. (Habsburg) Károly
Flandriai Grófság grófja
Filips IV de Schone
Uralkodási ideje
1482. március 27.1506. szeptember 25.
Elődje I. (Burgundi) Mária
Utódja III. (Habsburg) Károly
Életrajzi adatok
Uralkodóház Habsburg-ház
Született 1478. július 22.
Brugge
Elhunyt 1506. szeptember 25. (28 évesen)
Burgos, Kasztília
Nyughelye Királyi Kápolna, Granada
Házastársa II. (Őrült) Johanna Kasztília-León királynője (1479–1555)
Gyermekei 1. Eleonóra (1498–1558)
2. Károly (1500–1558)
3. Izabella (1501–1526)
4. Ferdinánd (1503–1564)
5. Mária (1505–1558)
6. Katalin (1507–1578)
Édesapja I. Miksa német király (1508-tól választott német-római császár) (1459–1519)
Édesanyja I. Mária burgundi hercegnő (1457–1482)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Fülöp témájú médiaállományokat.

I. Fülöp (Brugge, 1478. július 22.Burgos, 1506. szeptember 25.) Uralkodói mellékneve: Szép Fülöp. Spanyolul Felipe I el Hermoso, németül Philipp I. der Schöne, flamandul Filips de Schone, franciául Philippe Ier dit le Beau, katalánul: Felip el Bell. Kasztília és León királya a felesége, II. Johanna királynő jogán. Ausztriai főherceg a születése jogán, IV. Fülöp néven Burgundia hercege,[2] Brabant, Limburg, Luxemburg és Alsó-Lotaringia hercege, Flandria, Hollandia, Zeeland, Artois, Hennegau (Hainaut) és Burgundia (Franche-Comté) grófja anyja, Burgundi Mária örököseként. Édesapja I. Miksa német-római császár. A Habsburg-ház tagja.

Élete[szerkesztés]

I. Miksa német-római császár és Burgundi Mária fia. 1482-ben az anyjától megörökölte a németalföldi tartományokat.

Habsburg–Trastámara kettős házasság[szerkesztés]

1496-ban a Habsburg- és a Trastámara-ház kettős esküvője részeként feleségül vette Johanna kasztíliai és aragóniai infánsnőt. Fülöp még az esküvője előtt, mely szülőföldjén, és udvartartásának helyszínén, Németalföldön zajlott, találkozott az apjával, I. Miksával 1496. május 27-én Ulmban,[3] majd Tirolba, ahonnan apja Zsigmond osztrák főherceg, tiroli gróf halála (1496. március 4.) után annak örököseként igazgatta az Osztrák örökös tartományokat és a Német-római Birodalom ügyeit egyelőre még csak királyi rangban, utaztak együtt. Jelentős találkozó volt ez apa és fia között, hiszen Fülöp csak néhány alkalommal tartózkodott a Habsburg-hatalom szimbolikus családi fészkében, az Osztrák örökös tartományokban. Ez idő alatt az apjával zerge- és szarvasvadászattal töltötték idejüket.[4]

Apósa, Ferdinánd, Aragónia királya a Habsburgokkal kettős esküvőt hozott létre, melynek értelmében 1496. október 20-án Lille-ben I. Miksa német-római császár fiához, Fülöphöz ment férjhez Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella, a Katolikus királyok másodszülött lánya, Johanna, míg 1497. április 3-án Burgosban Fülöp húgát, Margitot (14801530) feleségül vette Ferdinánd és Izabella fia, János. 1497-ben János herceg halálával október 4-én és azáltal, hogy Fülöp húga, Ausztriai Margit halott gyermeket[5] szült 1497 decemberében, szertefoszlott Katolikus Ferdinánd álma egy egységes, a Trastámara-ház vezette Spanyolország létrejöttéről, ugyanis ebben az időben az Aragóniai Királyságban még a száli törvény értelmében nők nem örökölhették a trónt.[6] Ezt a törvényt majd épp Johanna trónöröklése kapcsán törölték el,[7] így a Fülöp révén Habsburg-házi örökösök, Fülöp és Johanna leszármazottai már nem csak Kasztíliát, hanem Aragóniát is öröklik majd.

Hispaniai örökség[szerkesztés]

Fülöpöt és Johannát Németalföldön érték utol a családi tragédiák. Portugál unokaöccsük, Mihály herceg halála (1500. július 19.) után szállt Fülöp feleségére az örökség, és ezáltal a Habsburgok újabb területek örököseinek mondhatták magukat Európában. 15011502-ben szárazföldi úton, Franciaországon keresztül Hispaniába ment férj és feleség. 1502. május 22-én Toledóban a Kasztíliai Gyűlés, a Cortes I. Izabella kasztíliai királynő előterjesztésére Kasztília trónörökösévé nyilvánította Izabella legidősebb élő lányát, a gyűlésen személyesen megjelenő Johannát és férjét, Fülöpöt Izabella királynő és férje, II. Ferdinánd aragóniai király jelenlétében. Johanna Kasztíliában nyilvánvaló trónörökös lett, hiszen nem várhatta senki sem, hogy az 51 éves királynő már újabb gyermeket, és főleg fiút tudott volna szülni, aki megelőzhette volna Johannát a trónöröklésben.

1502. október 27-én pedig Zaragozában az Aragón Gyűlés II. Ferdinánd aragóniai király előterjesztésére Aragónia trónörökösévé nyilvánította Ferdinánd legidősebb élő lányát, a gyűlésen személyesen megjelenő Aragóniai Johannát apja és férje, Fülöp jelenlétében. Ezzel Katolikus Ferdinánd lánya, Johanna lett az aragón trónörökös is és az ezzel járó Girona hercegnője cím viselője. Johanna azonban Aragóniában csak feltételezett (prezumptív) örökös volt, hiszen egy fiú születése minden további nélkül kitúrhatta volna az örökségből, ha amint bekövetkezett, az anyja meghal. és apja újranősül.[8]

Fülöp 1502. decemberében elhagyta Hispaniát a szüleinél hagyva az előrehaladottan terhes Johannát. 1503-ban, éppen apósának, Aragóniai Ferdinánd királynak az 51. születésnapján, március 10-én Fülöpnek megszületett a második fia Kasztíliában, Alcalá de Henaresben Ferdinánd, a későbbi magyar király.

Fülöp közben a szárazföldi útján hazafelé Németalföldre több udvarban is látogatást tett. Az akkor az Aragón Korona Országaiból Katalóniához tartozó Perpignanon keresztül hagyta el apósa birodalmát és franciaországi utazását Montpellier-n, Avignonon át Lyonig folytatta, ahol találkozott XII. Lajos francia királlyal, akivel 1503. április 5-én megkötötték a Lyoni szerződést, melyben többek között megerősítették gyermekeik, Klaudia francia királyi hercegnő és Károly főherceg eljegyzését. Ezután Fülöp a Savoyai Hercegségbe utazott, ahol húga, Margit és sógora, II. Filibert savoyai herceg Bourg-en-Bresse-ben fényes fogadtatásban részesítette. Majd újra visszatért Lyonba XII. Lajoshoz, ahonnan újból Savoyába tért vissza, innen pedig szeptemberben Tirolba vette útját, ahol meglátogatta az apját, I. Miksát a grófság székhelyén, Innsbruckban.[9] Itt 1503. szeptember 13-án apján kívül találkozott mostohaanyjával, Bianka Sforza királynéval, valamint a német fejedelmekkel, akik mint német(-római) trónörököst üdvözölték.[10]

Kasztília királya[szerkesztés]

1504. áprilisban Johanna is visszatért Fülöphöz Németalföldre, az egyéves Ferdinándot a nagyanya, I. Izabella gondjaira bízva, aki így Kasztíliában maradt. 1504. november 26-án meghalt az anyósa I. Izabella, végrendeletében Johannát nevezte meg örökösének, akit a heroldok rögtön Kasztília királynőjévé kiáltottak ki, Ferdinándot pedig régensnek tette meg, aki nem nyugodott bele a királysága elveszésébe, hiszen ő csak a felesége jogán volt Kasztília királya, annak halálával a királynő özvegyeként nincs joga tovább uralkodni, csak is saját, örökölt országaiban, így Aragóniában. Johannát a Cortes az országba hívta, de az őrültségéről keringő hírek miatt különböző csoportok eltérő módon szerették volna rendezni a hatalomváltozást: egyesek szerint Johanna egyedül jogosult az uralomra, mások szerint a férjével együtt, de vannak akik csak férje, Fülöp uralmát látnák szívesen, és megint mások Aragóniai Ferdinánd régensségében látnák az egyedüli megoldást Johanna névleges uralma mellett. Johanna újabb terhessége miatt 1505-ben nem tudott elindulni, hogy elfoglalja a trónját, és 1505. szeptember 17-én megszületett Fülöp és Johanna királynő ötödik, Johanna trónra lépte óta az első gyermekük, Mária infánsnő és főhercegnő, későbbi magyar királyné. 1506. januárjában Johanna és Szép Fülöp Németalföldről Kasztíliába utazott a trón elfoglalására, otthon hagyták gyerekeiket, a 8 éves Eleonórát (14981558), a 6 éves Károlyt (15001558), aki most már Asztúria hercege lett, az 5 éves Izabellát (15011526) és a négy hónapos Máriát (15051558) (e két utóbbi hercegnő már többé nem látta egyik szülőjét sem). Anglia partjainál, Weymouthnál hajótörést szenvedtek, és három hónapot az angol udvarban töltöttek. VII. Henrik angol király a kasztíliai trónváltozás miatt már eltávolodott Aragóniai Ferdinándtól, így kevésbé pártolta az özvegy walesi hercegné, Johanna húga, Aragóniai Katalin házasságát kisebbik fiával, Henrikkel, a későbbi VIII. Henrikkel a formálisan megkötött eljegyzésük ellenére, és új szövetségi egyezményt javasolt Fülöpnek. Fülöp találkozott sógornőjével, Katalin hercegnővel Windsorban, ahol az angol király vendégül látta a kasztíliai királyi párt, Johannával azonban nem jött létre a testvéri találkozó, mivel Katalin addigra elhagyja az udvart, mire Johanna is férje után jött. Fülöp egyezményt írt alá VII. Henrikkel (Windsori Egyezmény), hogy az angol király katonailag is támogatja az új kasztíliai uralkodót Aragóniai Ferdinánddal szemben (nem lesz rá szükség). Házassági szerződéseket kötöttek, mely szerint VII. Henrik feleségül veszi Fülöp húgát, Ausztriai Margitot (a házasság nem jött létre, egyikük sem házasodott már további életében), Károly infánst eljegyezték VII. Henrik kisebbik lányával, Máriával (14961533) (VIII. Henrik angol király 1514-ben felbontotta az eljegyzést, és XII. Lajoshoz adta a húgát), Henrik walesi herceg pedig Fülöp legidősebb lányának, Eleonóra infánsnőnek a jegyese lett. (Ez a házasság sem valósult meg, VIII. Henrik angol király megmaradt Aragóniai Katalinnál, Eleonóra pedig I. Mánuel portugál királyhoz megy majd feleségül.)

1506. április 21-én elhagyták Angliát, és április 26-án a galiciai La Coruña kikötőjébe érkeztek. 1506. június 20-án Fülöp és Ferdinánd Villafafilában Johanna háta mögött megegyeztek a hatalommegosztásról, Ferdinánd átadta a régensi hatalmat, és újdonsült feleségével, Foix Germánával (1488/901538)[11] elutaztak az újonnan szerzett királyságába, Nápolyba.

1506. július 12-én a kasztíliai Cortes Johannának mint Kasztília királyának hűséget esküdött, Fülöpöt elismerte Johanna uralkodótársául, és Károly infánst Asztúria hercegének. Szép Fülöp hivatalosan ekkortól számított Kasztília királyának I. Fülöp néven. Spanyolország politikai és jogi egysége most sem jött létre, a Habsburgok egyelőre csak Kasztíliában uralkodtak, Katolikus Ferdinánd pedig új feleségével egy újabb fiúörökösben reménykedett,[12] és a jogi egység nem is jött létre a Bourbonok trónra kerüléséig, addig pedig csak perszonálunió kötötte össze Hispania királyságait (beleértve a később megörökölt, majd elvesztett Portugáliát is).

1506. júliusában Fülöp Arévalóból Valladolidba hozatta a kisfiát, Ferdinándot, akit most háromévesen látott először, hogy a közelükben lehessen, de a királyi pár Johanna szeszélyéből egy Valladolid melletti kis helységben, Tudela de Dueró-ban szállt meg, ahonnan Fülöp többször is meglátogatta őt Valladolidban. Osorio leírja, hogy azt elmondani nem lehet, hogy örült a kisgyerek, mikor meglátta az édesanyját. Testvéreit ekkor sem láthatta még, mert őket szüleik Németalföldön hagyták nagynénjük, Ausztriai Margit főhercegnő[13] felügyelete alatt. 1506. szeptember elején az udvar Burgosba utazott, és Fülöp Valladolidból Simancasba vitette a fiát.

Halála[szerkesztés]

Szép Fülöp két hónappal a tényleges királyi cím elnyerése után, szeptember 25-én magas lázzal és kiütésekkel járó rövid betegség után meghalt Burgosban. A halál okai ismeretlenek, Johannához hasonlóan sokan Ferdinánd király intrikáit sejtették a dologban, aki állítólag a messzi Itáliából is kézben tartotta a dolgokat, és mozgatta a szálakat, hogy ő mérgeztette meg „szeretett” vejét, ez a tény azóta is tartó találgatásokra ad okot halálának esetleges idegenkezűségére vonatkozóan. Johanna végig betegágyánál volt, és gondosan ápolta férjét, aki öt hónapos terhes feleségét hagyta itt.

A gyermek Ferdinánd udvarmestere, Pero Nuñez de Guzmán 1506. szeptember 24-én értesült Fülöp király haldoklásáról, és ezért védelmi készültségbe helyezte a várost annak megakadályozására, hogy esetleg Ferdinándot megszöktessék. Másnap, szeptember 25-én fegyveresek érkeztek Simancasba Diego de Guevara, Fülöp tanácsosa vezetésével, aki Ferdinándot követelte Fülöp király állítólagos parancsára, de Pero Nuñez nem hitt az írás valódiságában. A kis Ferdinánd pedig közben mivel minden fegyvercsörgést játéknak fogott fel, így egész délelőtt gyerekpáncélban futkosott körbe-körbe, és nem akart megválni a lándzsájától. Ezen a napon halt meg az apja Burgosban. Időközben megérkezett Pero Nuñez fivére, Diego Ramírez de Guzman, Catania püspöke is a Valladolidban székelő kasztíliai legfelsőbb bíróság (Real Audiencia y Chancillería) bíráival együtt fegyveresek kíséretében, és ők is Ferdinándot követelték. Végül másnap, szeptember 26-án megegyeztek Ferdinánd átadásában, melyről a mai napig fennmaradt közokirat tanúskodik. Ferdinánd újra Valladolidba került a legjelentősebb kasztíliai királyhű intézmények védelme alá, megakadályozandó, hogy felhasználhassák mint lehetséges trónjelöltet, vagy Németalföldre szöktessék. Ferdinándot Valladolidban először Alonso Pérez de Vivero házában szállásolták el.[14] Ferdinánd infáns káplánja, Álvaro de Osorio haladéktalanul értesítette a kis herceg anyját, a Burgosban férjét gyászoló Johanna királynőt, aki ugyan nem fogadta, de a kasztíliai királyi tanács rábólintott a döntésre. Néhány nappal később a Colegio de San Gregorió-ba költöztették át a gyermeket. Diego de Guevara, Fülöp volt tanácsosa itt is megpróbálta kieszközölni Ferdinánd kiadását, de eredménytelenül. Ennek ellenére az a hír kapott szárnyra országszerte, hogy Ferdinándot Flandriába szöktették.

Rövid gyászszertartás után Johanna a férje koporsójával elindult Granada felé, ahol az előírások szerint örök nyugalomra szándékozták helyezni a földi maradványait. Útközben Torquemadában 1507. január 14-én Johanna megszülte a hatodik gyermeküket, Fülöp halálával már utószülöttnek számító Katalint.

Fülöp apja, I. Miksa a hírek korabeli terjedési sebessége folytán csak egy hónappal később, 1506. október 23-án értesült a fia hispániai halálhíréről. Miksa ekkor Stájerország és Karintia határán tartózkodott, és úton volt Itália felé. A fia gyászhíre annyira megrázta, hogy könnyekben tört ki, majd a közeli stájerországi Sankt Lambrecht kolostorában mondatott elhunyt fia lelki üdvéért gyászmisét, és rendelt halotti tort. Aztán teljesen visszahúzódott, három napig böjtölt, sem ételt, sem italt nem fogadott el, és senkit sem kívánt látni. Fülöp apósát, II. (Katolikus) Ferdinándot Genovában érte utol a veje gyászhíre. Ferdinánd viszont meglehetősen érzéketlenül reagált rá, és rögtön bejelentette igényét a kasztíliai régensségre a lánya, Johanna nevében, majd ahogy tervezte, újdonsült feleségével, Foix Germánával Nápolyba utazott.[15]

Ősei[szerkesztés]

Legközelebbi rokonsági kapcsolat Fülöp és a felesége között[szerkesztés]

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. (Antequerai) Ferdinánd
aragón és szicíliai király
13801416
felesége Alburquerquei Eleonóra aragóniai királyné
13741435
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Aragóniai Eleonóra portugál királyné
14021445
férje: Eduárd portugál király
13911438
 
 
 
II. (Hitetlen) János
aragón, navarrai és szicíliai király
13981479
1. fg. I. Blanka navarrai királynő
13871441
2. fg. Juana Enríquez
1425/301468
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Portugáliai Johanna kasztíliai királyné
14391475
férje: IV. Henrik kasztíliai király
14251474
 
Portugáliai Eleonóra német-római császárné
14341467
férje: III. Frigyes német-római császár
14151493
 
[2.]  II. Ferdinánd aragóniai király
14521516
1. fg. I. Izabella kasztíliai királynő
14511504
2. fg. Foix Germána
navarrai királyi hercegnő
1488/901538
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. Johanna kasztíliai királynő
14621530
 
I. Miksa német-római császár
14591519
1. fg. I. Mária burgundi hercegnő
14571482
2. fg. Sforza Bianka Mária német-római császárné
14721510
 
[1.]  II. (Őrült) Johanna
kasztíliai és aragón királynő
14791555
férje: I. (Szép) Fülöp
kasztíliai király
14781506
ld. balra lent
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
[1.]  I. (Szép) Fülöp
kasztíliai király
14781506
felesége: II. (Őrült) Johanna
kasztíliai és aragón királynő
14791555
ld. jobbra fent
 
I. (V./Habsburg) Károly
kasztíliai és aragón király, német-római császár
15001558
felesége: Portugáliai Izabella
15031539
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Gyermekei[szerkesztés]

Címei[szerkesztés]

Szép Fülöp, 1500 körül, Juan de Flandes festménye
Fülöp címere házassága előtt
Fülöp címere kasztíliai királyként.
  • Blason fr Bourgogne.svg 1482. március 27 - 1506. szeptember 25.: Burgundia hercege (névlegesen) IV. Fülöp néven
  • Coat of arms of Brabant.svg 1482. március 27 - 1506. szeptember 25.: Brabant hercege III. Fülöp néven
  • Limburg New Arms.svg 1482. március 27 - 1506. szeptember 25.: Limburg hercege III. Fülöp néven
  • Austria coat of arms simple.svg 1482. március 27 - 1506. szeptember 25.: Alsó-Lotaringia hercege III. Fülöp néven
  • Arms of the Count of Luxembourg.svg 1482. március 27 - 1506. szeptember 25.: Luxemburg hercege II. Fülöp néven
  • Namur Arms.svg 1482. március 27 - 1506. szeptember 25.: Namur őrgrófja V. Fülöp néven
  • Blason comte fr Nevers.svg 1482. március 27 - 1506. szeptember 25.: Burgundia grófja (Franche Comté) VI. Fülöp néven.
  • Artois Arms.svg 1482. március 27 - 1506. szeptember 25.: Artois grófja VI. Fülöp néven
  • Blason Charolais.svg 1482. március 27 - 1506. szeptember 25.: Charolais grófja III. Fülöp néven
  • Blason Nord-Pas-De-Calais.svg 1482. március 27 - 1506. szeptember 25.: Flandria grófja IV. Fülöp néven
  • Hainaut Modern Arms.svg 1482. március 27 - 1506. szeptember 25.: Hennegau (Hainault) grófja II. Fülöp néven
  • Counts of Holland Arms.svg 1482. március 27 - 1506. szeptember 25.: Hollandia grófja II. Fülöp néven
  • Coatofarmszeeland.PNG 1482. március 27 - 1506. szeptember 25.: Zeeland grófja II. Fülöp néven
  • Guelders-Jülich Arms.svg 1482. március 27 - 1492. Geldern grófja I. Fülöp néven
  • Flag of the Low Countries.svg 1482. március 27 - 1492: Zutphen grófja I. Fülöp néven
  • Escudo Corona de Castilla.png 1506. július 12. - 1506. szeptember 25.: Kasztília királya iure uxoris I. Fülöp néven

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Fülöp a feleségének a trónra léptétől (1504) használta a királyi címet, de hivatalosan csak 1506-ban, röviddel a halála előtt nyerte el a társuralkodói titulust a Kasztíliai Cortestől.
  2. Burgundia 1477-től közvetlen francia uralom alá került, és a Habsburgok csak névlegesen és összefoglaló névként viselték ezt a címet mint a Németalföldi tartományok uralkodói.
  3. Lásd Wiesflecker (1991: 393).
  4. Vogt-Lüerssen, Maike: Johanna die Wahnsinnige (1479-1555) - Ohne ihn kann ich nicht leben! (német nyelven). Maike's History of Women and the History of Everyday Life. (Hozzáférés: 2016. szeptember 26.)
  5. A források megoszlanak a gyermek nemét illetően.
  6. A Barcelonai-ház házasság révén szerezte meg az Aragón Királyságot 1137-ben, amikor I. Petronilla aragón királynő (11361174) feleségül ment IV. Rajmund Berengárhoz (11131162), Barcelona grófjához, viszont később megtiltották a nők trónöröklési jogát.
  7. Johanna nővére, Aragóniai Izabella portugál királyné esetében még 1498-ban nem járult hozzá az Aragón Gyűlés, hogy nő örökölhesse a trónt, csak abba egyeztek bele, hogy amennyiben Izabella, aki a kasztíliai trón örököse volt, az Aragóniai Királyság felségterületén fiút szül, ő már örökölheti az aragón trónt. Izabella 1498. augusztus 23-án világra hozta a fiát, Mihály herceget Aragónia fővárosában, Zaragozában, és bár ez a szülés Izabella életébe került, Mihály Portugália és Kasztília mellett Aragónia trónörököse is lett. I.Izabella királynő viszont a lánya trónöröklésének a visszautasítását akkora sértésnek vette az aragón rendektől, hogy kardcsörtető kijelentéseket tett, miszerint ha Aragónia nem lenne a birtokukban, meg kellene hódítaniuk.
  8. Katolikus Ferdinánd második felesége, Foix Germána 1509. május 3-án fiút szült, János infánst, aki automatikusan a nővére, Johanna helyébe lépett, és Aragónia trónörököse lett, valamint elnyerte a Girona hercege címet. Az új trónörökös azonban csak pár órát élt, és az apa öröme ürömmé változott, hiszen a várva-várt fiú még aznap, 1509. május 3-án meghalt. Johanna formálisan ekkor elvesztette a jogát az aragón trónra, és az Aragón Gyűlésnek újra meg kellett volna erősítenie trónöröklési jogát, de Ferdinánd király érvényesnek tekintette az Aragón Gyűlés 1502-es határozatát a lánya trónöröklésére vonatkozóan, és végrendeletében Johannát jelölte meg örökösének, unokáját, Habsburg Károlyt pedig anyja országainak a főkormányzójává Johanna „alkalmatlansága” miatt.
  9. Lásd Tamussino (1995: 97–98).
  10. Schreiber, Karl-Heinz: Maximilian – 1503 Sep. 13, Innsbruck (német nyelven). Regesta Imperii XIV Maximilian I. (1486/1493–1519). (Hozzáférés: 2016. szeptember 25.)
  11. Candale-i Anna magyar királyné első unokatestvére, és II. Ulászló menyasszonyjelöltje 1502-ben
  12. 1509-ben megszületett a várva-várt trónörökös, János infáns, de csak pár óráig élt.
  13. Egykori kasztíliai infánsnő és trónörökösné, aki másodszor is megözvegyülvén, éppen akkor tért visszatért szülőhazájába Savoyából.
  14. A XV. század végétől ebben a házban székelt a legfelsőbb bíróság.
  15. Lásd Tamussino (1995: 125).

Források[szerkesztés]

  • De Boom, Ghislaine: Archiduchesse Éléonore (1498–1558), reine de France, sœur de Charles Quint (George-Henri Dumont előszavával), Le Cri, Brüsszel, 2003. (eredeti kiadás: De Boom, G.: Éléonore d'Autriche, reine de Portugal et de France. Charles Dessart, Brüsszel, 1943.)
  • De Francisco Olmos, José María. „Estudio documental de la moneda castellana de Juana la Loca fabricada en los Países Bajos (1505–1506)” (spanyol nyelven). Revista General de Información y Documentación 2002 (12), 291–321. o. (Hozzáférés ideje: 2016. szeptember 25.)  
  • Grössing, Sigrid-Maria: A szerelem vette el az eszét. Szép Fülöp és Őrült Johanna, In: S.-M. G.: A Habsburgok szerelmi krónikája (ford.: Bor Ambrus), Budapest, Magyar Könyvklub, 1994.
  • Hamann, Brigitte (szerk.): Habsburg lexikon, Új Géniusz Kiadó, Budapest, 1990.
  • Liss, Peggy K.: Isabel the Queen: Life and Times, Oxford, Oxford University Press, 1992.
  • Rudolf, Karl Friedrich : "Yo el infante - ich, der Infant". Ferdinand, "Prinz in Hispanien". In: Wilfried Seipel (szerk.): Kaiser Ferdinand I. 1503–1564. Das Werden der Habsburgermonarchie. Eine Ausstellung des Kunsthistorischen Museums Wien. Kunsthistorisches Museum 15. April bis 31. August 2003. Wien, Kunsthistorisches Museum, 31-51, 2003.
  • Tamussino, Ursula: Margarete von Österreich. Diplomatin der Renaissance, Styria, Graz, 1995. ISBN 3-222-12336-5.
  • Wacha, Brigitte (szerk.): A Habsburgok. Egy európai dinasztia története, Gulliver Kiadó, Budapest, 1995.
  • Wiesflecker, Herman: Maximilian I., Verlag für Geschichte und Politik, Bécs, 1991.

További információk[szerkesztés]

Előző
II. Johanna
Kasztília királya Blason Castille.svg
1506 – 1506 (társuralkodó)
Következő
II. Johanna
Előző
II. Johanna
León királya Blason Léon.svg
1506 – 1506 (társuralkodó)
Következő
II. Johanna
Előző uralkodó:
I. (Burgundi) Mária
Alsó-Lotaringia hercege
14821506
Lotaringia címere
Következő uralkodó:
II. (Habsburg) Károly


Előző uralkodó:
I. (Burgundi) Mária
Brabant hercege
1482 – 1506
A brabanti hercegek címere
Következő uralkodó:
II. (Habsburg) Károly
Előző uralkodó:
I. (Burgundi) Mária
Flandria grófja
1482-1506
A flamand grófok címere
Következő uralkodó:
III. (Habsburg) Károly
Előző
I. (Burgundi) Mária
Limburg hercege Limburg New Arms.svg
1482 – 1506
Következő
II. (Habsburg) Károly
Előző
I. (Burgundi) Mária
Luxemburg hercege Arms of the Count of Luxembourg.svg
1482 – 1506
Következő
III. (Habsburg) Károly
Elődje:
I. (Burgundi) Mária
Hainaut-i gróf
1482 – 1506
A hainaut-i grófok címere
Utódja:
II. (Habsburg) Károly
Előző uralkodó:
I. (Burgundi) Mária
Holland grófja
14821506
Counts of Holland Arms.svg
Következő uralkodó:
II. (Habsburg) Károly