Ugrás a tartalomhoz

VII. Henrik angol király

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
VII. Henrik angol király

Anglia királya
Uralkodási ideje
1485. augusztus 22. 1509. április 21.
KoronázásaLondon
1485. október 30.
ElődjeIII. Richárd
UtódjaVIII. Henrik
UralkodóházTudor-ház
Született1457. január 28.[1][2][3]
Pembroke Castle[4]
Elhunyt1509. április 21. (52 évesen)[1][2][3]
Richmond-palota
NyughelyeWestminsteri apátság
ÉdesapjaEdmund Tudor, Richmond 1. grófja
ÉdesanyjaLancasteri Margit richmondi grófné
HázastársaYorki Erzsébet angol királyné
Gyermekei
VII. Henrik angol király aláírása
VII. Henrik angol király aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz VII. Henrik angol király témájú médiaállományokat.

VII. Henrik angol király (Pembroke Castle, 1457. január 28.[1][2][3] –‎ Richmond-palota, 1509. április 21.[1][2][3]) az első Tudor-házi uralkodó, Tudor Edmund richmondi gróf (1431–1456) és Beaufort (Lancaster) Margit, Beaufort János (Somerset grófja) unokájának fia.

Élete

[szerkesztés]

Amikor a rózsák háborújában IV. Eduárd király a Lancaster-család tagjait sorra kivégeztette vagy száműzte, a fiatal Henriket nagybátyja, Pembroke gróf mentette meg a király bosszújától. Henrik II. Ferenc bretagne-i herceg udvarába menekült, aki őt Eduárd király fenyegetései dacára sem szolgáltatta ki. Amikor azután III. Richárd zsarnok uralma következtében az angolok gyűlölete a York-házzal szemben egyre nagyobb arányokat öltött, a Lancaster-párt hívei elsősorban a fiatal richmondi grófba vetették bizalmukat, aki anyai ágon a Lancasterek birtokaira és örökségére és így a trónra is jogos igényt tartott.

Buckingham herceg, aki a legjobban sürgette Richárd megbuktatását, arra törekedett, hogy Henrik Erzsébetet, IV. Eduárd legidősebb leányát jegyezze el, mert ez az eljegyzés véget vetett volna a York- és Lancaster-család gyilkos versengésének és Richárd hatalmát még jobban megingatta volna. Richárd azonban jókor értesült a tervről, Buckinghamet a vérpadra küldte és maga kérte meg Erzsébet kezét. Ekkor már Henrik sem maradhatott tétlen. Bízva a francia udvar jóindulatában, 2000 angol katonát gyűjtött maga köré, s Harfleurben tengerre szállt. 1485. augusztus 6-án Milford-Havenban (Dél-Wales) szállt partra és a bosworthi csatában ütközött meg Richárd királlyal, aki a csatában életét vesztette.

Hívei még a csatatéren koronázták Henriket angol királlyá, akit a Richárd által elnyomott nemesség és nép is üdvözölt. Miután a gyermek Warwicket elzáratta, magát október 30-án újra megkoronáztatta. A parlament elismerését is elnyerte: nőül vette Erzsébet hercegnőt. Ilyformán (mint a pápai bulla hangsúlyozza), örökösödési joga révén, a győztes jogával és a törvényhozó testület elismerése alapján kezdte meg uralkodását. De a béke most sem köszöntött be. Részben a York-párt ellen indított üldözés, részben pedig Henrik szigora következtében több felkelésre került sor. Miután a király a Plantagenet-család utolsó sarját, Warwick grófját is kivégeztette, megszilárdította trónját.

XI. Lajos francia és Katolikus Ferdinánd spanyol király példájára a királyi hatalom növelésén fáradozott. A külpolitika terén későbbi éveiben azt a célt tartotta szemmel, hogy Angliát a kontinens bármilyen befolyásától gondosan elzárja. E szabálytól csak egyszer tért el, amikor legidősebb fiát, Arthur herceget Katolikus Ferdinánd leányával, Katalin infánsnővel eljegyeztette. A skót király ármányaitól pedig úgy szabadult meg, hogy Margit nevű leányát adta neki nőül. Henriket másodszülött fia, VIII. Henrik követte a trónon, aki virágzó országot, teli pénztárat és tekintélyes hajóhadat örökölt apjától.

Gyermekei

[szerkesztés]

Felesége, Yorki Erzsébet (1466. február 11.1503. február 11.), nyolc gyerekük született.

Források

[szerkesztés]
  1. 1 2 3 4 Encyclopædia Britannica (angol nyelven). Encyclopædia Britannica Online. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. 1 2 3 4 Find a Grave (angol nyelven). Find a Grave. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. 1 2 3 4 Darryl Roger Lundy: The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. http://www.medievalists.net/2015/08/03/ten-castles-that-made-medieval-britain-pembroke-castle/