Redesdale-i Robin zendülése

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Redesdale-i Robin zendülése
Fehér és vörös rózsa - a rózsák háborújában szemben állók jelképei
Fehér és vörös rózsa - a rózsák háborújában szemben állók jelképei

Konfliktus Rózsák háborúja
Időpont 1469. tavasz-nyár
Helyszín Anglia
Eredmény A Lancaster-lázadók győztek
Szemben álló felek
York-ház
Lancaster-ház
Parancsnokok
IV. Eduárd angol király
Richard Neville, Warwick grófja

Redesdale-i Robin zendülése 1469 tavaszán tört ki Észak-Angliában. A lázadók IV. Eduárd uralma ellen keltek fel, és az ország talán leghatalmasabb embere, Richard Neville, Warwick grófja állt mögéjük.

Lázadások[szerkesztés]

A válság néhány kisebb felkeléssel kezdődött. A felkelőknek két vezére volt, Redesdale-i Robin (ismerték még Mindent Megjavító Robinként, angolul: Robin Mend-All) és Holdernessi Robin. Arról, hogy mi volt a megmozdulások oka, illetve ki volt a két Robin, csak nagyon keveset tudni. A felkelés hátterében valószínűleg a királyi kegyencek mohósága ellen tiltakozó adófizetők álltak.[1]

Yorkshire grófságban Holdernessi Robin vezette a lázadókat, akik az új kukoricaadó ellen tüntettek, valamint nem túl bölcsen azt követelték, hogy hagyományos vezetőik, a Percy-család tagjai kerüljenek vissza eredeti pozícióikba.[2] A Percyk a rózsák háborújában a Lancaster-ház mellett álltak, Thomas Percynek, Egremont bárójának nagy szerepe volt abban, hogy kitört a polgárháború, mert gyakran került összetűzésbe a York-párti Neville-családdal.[3] Nem csoda, hogy John Neville, Northumberland grófja gyorsan leverte a felkelést, és az elfogott Holdernessi Robint és vezető társai felakasztatta.[1] Redesdale-i Robinnal nem törődött.

Redesdale-i Robin júniusban Lancashire-ben jelent meg. Róla szinte semmit nem tudni, valószínűleg költött név, mögötte valószínűleg Sir William Conyers, vagy Sir John Conyers a Neville-ekkel szoros kapcsolatban álló két nemes állt.[2] Ezt támasztja alá, hogy a lázadáshoz a Conyers nemzettség több tagja és Warwick számos rokona, közöttük unokaöccse, Sir Henry FitzHugh is csatlakozott. A felkelők kiáltványa is olyan volt, mintha Warwick írta volna. Hosszasan ostorozta azokat a nemeseket, akik kiszorították őt a király főtanácsadójának szerepéből.[4]

Robin és támogatói[szerkesztés]

IV. Eduárd angol király úgy döntött, hogy személyesen számol le a lázadókkal, ezért sereget toborzott, és júniusban kényelmes tempóban elindul északra. Július 9-én azonban arról értesült, hogy Richard Neville, Warwick grófja, testvére, a yorki érsek, valamint öccse, György összeesküvést tervez ellene. Másnap megtudta, hogy Redesdale-i Robin háromszoros túlerővel közeledik felé, ezért Nottinghambe vette be magát, hogy megvárja Pembroke és Devon grófjának seregeit.[5]

Július 12-én Warwick és összeesküvő társai nyilvánosan is Redesdale-i Robin mellé álltak, és felszólították a velük rokonszenvezőket, hogy felfegyverkezve gyülekezzenek Canterburynél július 16-án. Warwick négy nappal később tekintélyes sereggel hagyta el a várost London felé. Eközben Redesdale-i Robin csapata kikerülte a királyt, hogy találkozzon Warwickkal.[6]

A lázadás vége[szerkesztés]

A lázadó csapatok 1469. július 26-án Edgecote Moornál megütköztek Pembroke seregével. Az ütközetet, amely több év béke után új lendületet adott a rózsák háborújának, Warwick katonáinak feltűnése döntötte el, mert a királypártiak pánikba estek, és menekülni kezdtek.[7]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b John Gillingham: A Rózsák Háborúja, 200. oldal ISBN 963-09-2593-1
  2. ^ a b Michael Miller:Wars of the Roses. (Hozzáférés: 2015. december 20.)
  3. Encyclopedia of the Wars of the Roses:Percy, Thomas, Lord Egremont. (Hozzáférés: 2013. augusztus 19.)
  4. John Gillingham: A Rózsák Háborúja, 202. oldal ISBN 963-09-2593-1
  5. John Gillingham: A Rózsák Háborúja, 201. oldal ISBN 963-09-2593-1
  6. John Gillingham: A Rózsák Háborúja, 202-203. oldal ISBN 963-09-2593-1
  7. John Gillingham: A Rózsák Háborúja, 204. oldal ISBN 963-09-2593-1