John Clifford, Clifford bárója

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sir John Clifford
'The Murder of Rutland by Lord Clifford' by Charles Robert Leslie, 1815.JPG

Clifford bárója
Uralkodási ideje
1455. május 22. 1461. március 28.
Elődje Thomas Clifford báró
Utódja Henry Clifford báró
Életrajzi adatok
Született 1435. április 8.
Conisborough-vár, Anglia
Elhunyt 1461. március 28. (25 évesen)
Ferrybridge, Anglia
Édesapja Thomas Clifford báró
Édesanyja Joan Dacre
Házastársa Margaret de Bromflete
Gyermekei Richard, Thomas, Elizabeth és Henry
Arms of Clifford.svg

John Clifford (Conisborough-vár, 1435. április 8.Ferrybridge, 1461. március 28.) angol báró és katona volt, aki a Lancaster-házat szolgálva esett el a rózsák háborújában, a ferrybridge-i csatában.

Élete[szerkesztés]

John Clifford az angliai Conisborough várban született. Apja Thomas Clifford báró, anyja egy másik nemesi család sarja, Joan Dacre volt. Margaret de Bromflete-t, Henry Bromflete, Vessy első lordjának lányát vette feleségül, akitől négy gyermeke - Richard, Thomas, Elizabeth és Henry - született. Lordi címét 1455. május 22-én örökölte meg, amikor apja elesett az első Saint Albans-i csatában. Rövid élete során a skót határvidék általános biztosa, Westmorland főispánja és a Penrith-vár parancsnoka volt. Gúnyneve Mészáros volt.[1]

1458. februárjában Henry Beauforttal, Somerset hercegével és Henry Percyvel, Northumberland grófjával Londonba vonult, hogy kárpótlást kérjenek a yorkiak által meggyilkolt apjukért. VI. Henrik és a királyi tanács igényükre válaszul felszólította az első Saint Albans-i csata yorki vezetőit, Richard Neville-t, Salisbury grófját és hasonló nevű fiát, Warwick grófját, hogy fizessenek kártérítést az elesettek örököseinek.[2]

A Lancaster-ház oldalán harcolt a koronáért folyó örökösödési háborúban. 1460. december 30-án részt vett a nagy lancasteri győzelemmel, Plantagenet Richárd yorki herceg halálával végződött wakefieldi csatában. A hídon ő gyilkolta meg Richárd 17 éves fiát, Edmund rutlandi grófot.[3] Másnap lovaggá ütötték.[1] Edward Hall krónikaíró szerint ő volt az, aki az elesett yorki herceg fejét levágta, majd egy papírkoronát tett rá.[2]

1461. február 17-én részt vett a második Saint Albans-i csatában.[2] Március 28-án hajnalban lovasaival rajtaütött az Aire folyó északi partján táborozó yorki csapatokon. A váratlan támadással sok yorkit meggyilkoltak, és visszafoglalták a folyón átívelő híd északi végét. A támadásban meghalt a yorkiak egyik vezére, Lord Fitzwater. Napközben a IV. Eduárd angol király és fő szövetségese, Richard Neville, Warwick grófja megtámadta a hidat a déli oldalról. A véres küzdelemben rengeteg yorki esett el, a krónikaíró Jean de Wavrin szerint közel háromezer ember halt meg a küzdelemben.

John Clifford csak akkor adta fel a híd védelmét, amikor megtudta, hogy Lord Fauconberg ezer lovassal átkelt a castlefordi gázlón, és felé tart. Clifford kiadta a parancsot a visszavonulásra Towton felé, ahol a lancasteri fősereg állomásozott, de nem ért el odáig, mert Fauconberg lovasai elébe vágtak, és rátámadtak csapatára. John Cliffordot a nyakán találta el egy nyílvessző, és meghalt.[4] 1461 novemberében birtokait elkobozták, és azokat különböző York-párti urak között osztották szét.[1][2]

Érdekesség[szerkesztés]

  • William Shakespeare VI. Henrik című drámájában igen vérszomjasnak ábrázolja. A harmadik felvonás harmadik színében, amely a wakefieldi csatában játszódik, Clifford leszúrja Richárd yorki herceg még gyermek fiát, Edmundot, hiába próbálja megmenteni őt nevelője, a káplán. Clifford ezt mondja, amikor megtalálja a fiút: "Káplán, el innen! Pap vagy, megkiméllek. / De ki atyám’ megölte, átkozott / York herczeg e porontya halni fog". (Lőrincz [Lehr] Zsigmond fordítása)[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c The Peerage:Sir John de Clifford, 9th Lord Clifford. (Hozzáférés: 2012. december 8.)
  2. a b c d Encyclopedia of the Wars of the Roses:Clifford, John, Lord Clifford. (Hozzáférés: 2013. augusztus 19.)
  3. John Gillingham: A Rózsák Háborúja, 155-159. oldal ISBN 963-09-2593-1
  4. Alan Stringer:The battles of Ferrybridge and Dintingdale 27-28 March 1461. (Hozzáférés: 2012. december 1.)
  5. William Shakespeare:VI. Henrik. (Hozzáférés: 2012. december 8.)