Hexhami csata

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hexhami csata
Roses-York victory.svg
Fehér és vörös rózsa - a szemben állók jelképei

Konfliktus Rózsák háborúja
Időpont 1464. május 15.
Helyszín Anglia, Hexham
Eredmény Döntő yorki győzelem a Lancaster-pártiak felett
Szemben álló felek
York-ház
Lancaster-ház
Parancsnokok
John Neville, Montagu márkija
Henry Beaufort, Somerset hercege
Szemben álló erők
cc. 4000
 ?
Veszteségek
?
?
é. sz. 54° 58′ 12″, ny. h. 2° 06′ 00″Koordináták: é. sz. 54° 58′ 12″, ny. h. 2° 06′ 00″

A hexhami csata a rózsák háborújának egyik ütközete volt, amelyben a York-házi erők legyőzték a Lancaster-párti sereget 1464. május 15-én.

Előzmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A John Neville, Montagu márkija vezette yorki sereg 1464. április 25-én megverte a Henry Beaufort, Somerset hercege által irányított lancasteri sereget a Hedgeley Moor-i csatában. A yorki győzelem lehetővé tette, hogy a skót követek megérkezzenek Yorkba, és megkezdjék a béketárgyalásokat IV. Eduárd angol királlyal. Ez kétségbeejtő helyzetet teremtett VI. Henrik hívei számára, amelyet csak egy gyors győzelemmel változtathattak volna meg. Mivel tudták, hogy IV. Eduárd tüzérséggel megerősített serege észak felé tart, ezért dél felé indultak, hogy megütközzenek Montagu kisebb létszámú csapatával. A csapatok "lelki támaszaként" a magányosan élő VI. Henriket is Bywell várába hozatták. Somerset csapatai Hexhamben táboroztak le, de december 15-án Montagu váratlanul lecsapott rájuk.[1]

Az ütközet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Montagu serege egész éjszaka menetelt, így váratlanul érkezett meg Hexham közelébe. A lancasterieknek nem volt idejük megválasztani a csatateret, így a falutól délre álltak csatasorba. Mögöttük az Ördög vize néven ismert folyó kanyargott, amely ugyan védte a hátukat, de lehetetlenné tette a hátrálást. Montagu nem sokkal a lancasteriek felállása után érkezett, és egyből megtámadta a lancasteri sereg közepét. Somerset seregének egy részét hátra szorították, bele a folyóba, amelyben sokan megfulladtak. Nagyjából egy időben ezzel a lancasteri sereg jobb szárnya, amelyet Lord Roos és Hungerfold vezetett, ismét megfutamodott, csakúgy, mint a Hedgeley Moor-i csatában. A balszárny és a sereg középső része összeomlott, a katonák menekülni kezdtek. Montagu Hexhamig üldözte őket.[2]

Következmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csata után Montagu kegyetlenül lemészárolta a lancasteri vezetőket. Kivégeztette Somerset hercegét, akit menekülés közben fogtak el. Hasonló sorsra jutott Hungerford és Roos, aki egy erdőben rejtőzött. Sir William Tailboyst, VI. Henrik hadi kiadásra szánt kétezer fontjával egy szénégető veremből húzták elő, majd kivégezték. Több mint harminc lancasteri vezetőt gyilkoltak meg a csata után, amely a Lancaster-ház ambícióinak végét jelentette.[1]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b John Gillingham: A Rózsák Háborúja, 190-191. oldal ISBN 963-09-2593-1
  2. Wars of the roses.com:The Battle of Hexham. (Hozzáférés: 2012. december 26.)