John de Vere, Oxford grófja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
John de Vere
Coat of arms of Sir John de Vere, 13th Earl of Oxford.png

Oxford grófja
Uralkodási ideje
1462 1513
Életrajzi adatok
Született 1442. szeptember 8.
Elhunyt 1513. március 10. (70 évesen)
Castle Hedingham, Essex
Édesapja John de Vere
Édesanyja Elizabeth Howard
Házastársa Margaret Neville
Elizabeth Scrope
Gyermekei Katherine de Vere
Coat of arms of Sir John de Vere, 13th Earl of Oxford.png

John de Vere, Oxford 13. grófja (1443 – Castle Hedingham, 1513. március) angol főúr volt, aki a rózsák háborújában a Lancaster-házhoz tartozott, a York-pártiak két királyának trónfosztásában is segédkezett.

John de Vere 1462-ben örökölte meg Oxford grófjának címét, amikor IV. Eduárd apját és bátyját is kivégeztette az úgynevezett Oxford-összeesküvés miatt, amelynek célja a Lancaster-pártiak inváziója volt. 1468-ban John de Vere is gyanúba keveredett, és több hónapra bezárták a londoni Towerbe. 1470 tavaszán Angliába hajózott sógorával, Warwick grófjával, aki a IV. Eduárd ellen mozgósított seregeket vezette.[1]

Amikor a következő őszön sikerült az uralkodót megbuktatni, Oxford az angliai csapatok parancsnoka lett. Pozícióját kihasználva vérpadra küldte elődjét, a York-párti John Tiptoftot, Worcester grófját, aki korábban halálra ítélte apját és bátyját. Oxford részt vett az 1471 áprilisi barneti csatában, majd miután IV. Eduárd visszaszerezte trónját, Franciaországba menekült. 1473 szeptemberében partra szállt Cornwallban, és megostromolta, majd elfoglalta a St. Michael's Mountot, egy tengeri szigeten álló várat, amelyet csak két hónapnyi ostrom után adott fel. A parlament 1475-ben elítélte, és a Calais-i erődbe zárták, ahonnan Sir James Blount, a kormányzó segítségével 1484-ben megszökött.[1]

Oxford csatlakozott Tudor Henrikhez, a későbbi VII. Henrik angol királyhoz. 1485-ben partra szállt a leendő uralkodóval Angliában, és ő irányította serege jobbszárnyát a bosworthi csatában. Csapatainak kezdeti sikere valószínűleg hozzájárult ahhoz, hogy III. Richárd angol király megrohamozza Tudor Henrik alakulatait, ami viszont Lord Stanley beavatkozásához vezetett Henrik oldalán. A győzelmet ezek a momentumok hozták meg a Lancastereknek.[1]

VII. Henrik számos hivatallal jutalmazta később Oxfordot, megkapta többek között Anglia kamarási és flottaparancsnoki címét. 1487-ben Oxford vezette a királyi sereget a győztes Stoke Field-i csatában. 1499-ben halálra ítélte Plantagenet Eduárdot, Warwick fiát, a York-ház utolsó közvetlen fiú ági leszármazottját.[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d John A. Wagner:Encyclopedia of the Wars of the Roses – John de Vere, Earl of Oxford. (Hozzáférés: 2016. január 29.)