William Neville, Kent grófja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
William Neville
Fauconberg 6. bárója
Neville címere a térdszalagrenddel kombinálva
Neville címere a térdszalagrenddel kombinálva

Kent 1. grófja
Uralkodási ideje
1461. 1463. január 9.
Életrajzi adatok
Uralkodóház Neville család
Született c. 1409[1]
Elhunyt 1463. január 9. (54 évesen)
Alnwick
NyughelyeGuisborough-i kolostor
Édesapja Ralph de Neville
Édesanyja Joan Beaufort
Házastársa Joan Fauconberg
Gyermekei Thomas
Anthony
Alice
Elizabeth
Joan
Coat of Arms of Sir William Nevill, 6th Baron Fauconberg, KG.png

William Neville, Kent 1. grófja, Fauconberg bárója (Durham, cc. 1409. – Alnwick, 1463. január 9.) angol nemes-katona volt, aki a York-ház oldalán vett részt a rózsák háborújában.[1] Egy York-párti krónika szerint „kis termetű, de nagy tiszteletben álló lovag volt”.[2]

Családja[szerkesztés]

Ralph de Neville, Westmorland 1. grófja és Joan Beaufort, Genti János lancasteri herceg lányának második fiaként született a Raby-várban. Felesége Joan Fauconberg.[1] Apja ráhagyta Bywell és Styford báróságát. Testvére volt mások mellett Richard Neville, Salisbury grófja, Fauconberg báróságát házassága útján szerezte.

Pályafutása[szerkesztés]

Lovaggá a hétéves VI. Henrik angol király ütötte 1426. május 19-én. Első katonai sikereit Orléans 1428-as ostrománál érte el. Bátyja, Salisbury grófja a skót határvidék kormányzója volt, így ő is részt vett a skót ügyek intézében, majd 1436 tavaszán csatlakozott Plantagenet Richárd yorki herceg franciaországi hadjáratához. Jelentős szerepet játszott a Burgundia elleni hadműveletekben, ezért fontos pozíciókat kapott Normandiában, többek között Verneuil és Evreux kapitányságát, 1439-ben. Részt vett Meaux és Harfleur ostromában. Szolgálatait 1440-benTérdszalagrenddel és Rugles lordságával jutalmazták.[3][4]

1441-1442-ben York alatt szolgált, és részt vett a béketárgyalásokban. 1443 márciusában öt évre kinevezték a Roxburgh-vár kapitányának. 1449-ben a franciák foglyul ejtették Pont de l'Arche-nál. Egy kortárs – utalva Fauconberg jelvényére – így kommentálta az Anglia számára szerencsétlen eseményt: „A halász elvesztette a horgát”. A gróf 1450-ben szabadult, majd diplomáciai szolgálatot látott el. 1451-ben további 12 évre kinevezték Roxburgh élére. 1454-ben, York első régenssége idején, amikor Salisbury volt a kancellár, Fauconberg is tagja volt a királyi tanácsnak.[3]

Rózsák háborúja[szerkesztés]

Az első Saint Albans-i csatában nem vett részt, mert VII. Károly francia király francia királynál teljesített diplomáciai küldetést, de a fontos tisztségek újraosztásakor róla sem feledkeztek el, és a tanács ülésein is rendszeresen megjelent.[3]

1457-ben unokatestvére, Richard Neville, Warwick grófja alatt szolgált Calais-ban. Amikor 1459-ben Warwick Angliába utazott, hogy csatlakozzon a York-felkeléshez, Calais-t felügyelte, mindaddig, amíg Warwick vissza nem érkezett a Blore Heath-i csata után. 1460 júniusában John Dinhammel elfoglalta Sandwich városát. Július 10-én részt vett a yorki győzelemmel végződött Northamptoni csatában, amelynek következményeként VI. Henrik ismét fogságba esett. Arról nem szólnak a korabeli krónikák, hogy ott volt-e a wakefieldi ütközetben vagy a Második Saint Albans-i csatában.[3]

Fontos szerepet játszott a Ferrybridge-i csata megnyerésében is. A Yorkok frontális támadása rettenetes véráldozatal járt, és nem vezetett sikerre, ezért Fauconberg ezer lovassal átkelt a castlefordi gázlón, és a Lancaster-csapatokat vezető John Clifford, Clifford bárója mögé került, és csapatait megfutamította. A Towtoni csatában a York sereg balszárnyát irányította, és a szél által segített íjászai megtizedelték az ellenséget, amely kénytelen volt rohamra indulni, és ezzel elvesztették jó pozíciójukat.[5][6]

Később – Warwick és Montagu mellett – az északi területek pacifikálásában vett részt. 1461. november 1-jén.[4] szolgálatait IV. Eduárd angol király Kent grófi címével hálálta meg, amely Edmund Holland 1408-as halála óta betöltetlen volt. Tagja lett a király belső tanácsának, és jogot kapott száz zsák gyapjú adómentes exportjára. 1462 júliusában kinevezték az angol flotta parancsnokának. 1462 januárjában meghalt, a guisborough-i kolostorban temették el. Mivel elismert fiú utód nélkül hunyt el, Kent grófi címe „kihalt”. Két évvel később Edmund Grey kapta meg.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c Geni.com:William Neville, 1st Earl of Kent. (Hozzáférés: 2015. december 31.)
  2. John Gillingham: A Rózsák Háborúja, 148. oldal ISBN 963-09-2593-1
  3. a b c d Luminarium:William Neville, Baron Fauconberg and Earl of Kent. (Hozzáférés: 2015. december 31.)
  4. a b The Peerage:William de Neville, 1st and last Earl of Kent1. (Hozzáférés: 2015. december 31.)
  5. John Gillingham: A Rózsák Háborúja, 169. oldal ISBN 963-09-2593-1
  6. David Clark:Battlefield walks in Yorkshire. (Hozzáférés: 2012. december 1.)