1409
Megjelenés
| 1409 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1409 |
| Ab urbe condita | 2162 |
| Bahái naptár | -435 – -434 |
| Berber naptár | 2359 |
| Bizánci naptár | 6917 – 6918 |
| Buddhista naptár | 1953 |
| Burmai naptár | 771 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 1401 – 1402 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1464 – 1465 |
| Shaka Samvat | 1331 – 1332 |
| Holocén naptár | 11409 |
| Iráni naptár | 787 – 788 |
| Japán naptár | 2069 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4105–4106 |
| Kopt naptár | 1125 – 1126 |
| Koreai naptár | 3742 |
| Muszlim naptár | 811 – 812 |
| Szeleukida naptár | 1720–1721 |
| Örmény naptár | 858 ԹՎ ՊԾԸ |
| Thai szoláris naptár | 1952 |
| Zsidó naptár | 5169 – 5170 |
Évszázadok: 14. század – 15. század – 16. század
Évtizedek: 1350-es évek – 1360-as évek – 1370-es évek – 1380-as évek – 1390-es évek – 1400-as évek – 1410-es évek – 1420-as évek – 1430-as évek – 1440-es évek – 1450-es évek
Évek: 1404 – 1405 – 1406 – 1407 – 1408 – 1409 – 1410 – 1411 – 1412 – 1413 – 1414
Események
[szerkesztés]Határozott dátumú események
[szerkesztés]- január 13. – I. (Narbonne-i) Vilmos arboreai királyt a szardíniai Oristanóban királlyá koronázták.
- június 26. – V. Sándor ellenpápa megválasztása.[1]
- június 30. – a Sanluri csatában I. (Ifjú) Márton szicíliai király az apja I. (Idős) Márton aragón és szárd király nevében mint a még aragón kézen maradt Szardínia kormányzója legyőzte Szardínia szinte egészét birtokló I. (Narbonne-i) Vilmos arboreai királyt. A győzelmet viszont a győztes nem tudta kiaknázni, mert Ifjú Márton király pár héttel később, július 25-én Cagliariban törvényes utódok hátrahagyása nélkül maláriában meghalt.
- július 25. – I. Márton aragón király Szicília királya lesz II. Márton néven a fia, I. (Ifjú) Márton halála után (1410-ig uralkodik), a Szicíliai Királyság ettől kezdve 1713-ig perszonálunióban áll az Aragóniai Királysággal.
- szeptember 30. – Luxemburgi Zsigmond örökösödési szerződést köt a Habsburgokkal.
Határozatlan dátumú események
[szerkesztés]- az év elején – Dalmácia és Dél-Horvátország visszatér a magyar korona hűségére.
- az év folyamán –
- Ulug bég Szamarkand kormányzója lesz.
- A Velencei Köztársaság megvásárolja Zára kikötőjét Magyarországtól.
- Nápolyi László százezer aranydukátért eladta Szibenik városát Velencének.
- Luxemburgi Zsigmond magyar király a Hunyadiaknak adományozza Vajdahunyadot, akkori nevén Hunyadot, a hozzá tartozó földekkel. (Ekkor a birtok még elég jelentéktelen volt, még mezővárosnak sem tekintették.)[2]
Születések
[szerkesztés]- január 19. – I. (Jó) Renátusz nápolyi király († 1480)
- október 7. – Luxemburgi Erzsébet magyar királyné, Zsigmond magyar király és Cillei Borbála leánya († 1442)
Halálozások
[szerkesztés]- július 25. – I. (Ifjú) Márton szicíliai király (* 1374/75/76)
- I. Beatrix portugál királynő, Kasztília királynéja (* 1372)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Reinhard Barth: Pápák: Szent Pétertől XVI. Benedekig. Pécs: Alexandra. 2010. 199. o. ISBN 978 963 370 953 5
- ↑ Lupescu Radu: Vajdahunyad vára. In.: Rubicon. XXXVI. évf., 411. (2025/4.) szám, 14. oldal, ISSN 0865-6347
A Wikimédia Commons tartalmaz 1409 témájú médiaállományokat.