1457
| 1457 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1457 |
| Ab urbe condita | 2210 |
| Bahái naptár | -387 – -386 |
| Berber naptár | 2407 |
| Bizánci naptár | 6965 – 6966 |
| Buddhista naptár | 2001 |
| Burmai naptár | 819 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 1449 – 1450 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1512 – 1513 |
| Shaka Samvat | 1379 – 1380 |
| Holocén naptár | 11457 |
| Iráni naptár | 835 – 836 |
| Japán naptár | 2117 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4153–4154 |
| Kopt naptár | 1173 – 1174 |
| Koreai naptár | 3790 |
| Muszlim naptár | 861 – 862 |
| Örmény naptár | 906 ԹՎ ՋԶ |
| Thai szoláris naptár | 2000 |
| Zsidó naptár | 5217 – 5218 |
Évszázadok: 14. század – 15. század – 16. század
Évtizedek: 1400-as évek – 1410-es évek – 1420-as évek – 1430-as évek – 1440-es évek – 1450-es évek – 1460-as évek – 1470-es évek – 1480-as évek – 1490-es évek – 1500-as évek
Évek: 1452 – 1453 – 1454 – 1455 – 1456 – 1457 – 1458 – 1459 – 1460 – 1461 – 1462
Események[szerkesztés]
Határozott dátumú események[szerkesztés]
- március 14. – V. László elrendeli a személye ellen összeesküvést szövők elfogását, elsősorban a Hunyadi fiúkat – Lászlót és Mátyást – párthíveikkel, Vitéz János váradi püspökkel, Rozgonyi Sebestyénnel, Kanizsai Lászlóval és másokkal egyetemben.[1]
- március 16. – Hunyadi Lászlót főbenjáró bűnök miatt kivégzik a budai Szent György téren.[1] (Ezután a Hunyadiak Szilágyi Mihály vezetésével fegyvert fognak, mire a király Mátyással Bécsbe menekül.)[2]
- március 17. – László holttestét a budai Mária Magdolna-templomból átviszik az árulóknak szánt Krisztus teste-kápolnába, ahol eltemetik. (Mátyás még uralkodásának első évében rehabilitálta bátyját, akinek tetemét átvitték Gyulafehérvárra, és nagy pompával temették el a székesegyházban a Hunyadi-család tagjai mellé.)[1]
- augusztus 14–15. – A gdański hajók leverik a dán-livóniai flottát Bornholmnál.
- október 30. – Pasquale Malipiero velencei dózse megválasztása. (A dózse 1462-ig uralkodik.)
- november 23. – V. László király váratlanul meghal leukémiában, Vitéz János Prágába utazik Hunyadi Mátyás kiszabadítására.[2]
Határozatlan dátumú események[szerkesztés]
- az év folyamán –
- A Freiburgi Egyetem alapítása.
- III. (Nagy) István lesz Moldova fejedelme, miután a bojárok közötti hatalmi harcot megnyeri.
- IV. Kázmér lengyel király elfoglalja a Német Lovagrendtől Marienburg várát, amit azonban a rend knechtjeinek vezérei tartanak nemrég megszállva, az elmaradt zsold fejében. A lovagrend nagymestere Königsbergbe teszi át székhelyét.[3]
- VIII. Károly svéd király lemond a trónról. Jöns Bengtsson Oxenstierna érsek és Erik Axelsson Tott főúr lesznek Svédország régensei. A trónt I. Keresztély dán királynak ajánlják fel.
- Csehországban megalakul a cseh-morva testvérek (Unitas Fratrum) első közössége.
- szeptember vége – V. László Prágába költözik.[2]
- szeptember–december – V. László magyar király megkéri VII. Károly francia király legkisebb lányának, Valois Magdolna hercegnőnek a kezét, és Várdai István kalocsai érsek vezetésével leánykérő követséget küld Franciaországba, hogy menyasszonyát Prágába hozassa az 1458 januárjában vagy februárjában tervezett házasságához. (V. László halálával a szövetségkötés és a házasság meghiúsul, a halálhírről Franciaországban viszont csak decemberben szereznek tudomást, és ekkor a küldöttség a menyasszony nélkül hazatér.)
- november vége – V. László halála után az idősebb nővére, Anna – mint az elhunyt király törvényes örököse – felveszi a Magyarország, Csehország, Horvátország, Dalmácia született királynője (regina nata), Ausztria és Luxemburg hercegnője és Morvaország őrgrófnője címeket, a férje, Szász Vilmos pedig Anna törvényes gyámjának (legitimus tutor) címezi magát.
Születések[szerkesztés]
- január 28. – Tudor Henrik, a későbbi VII. Henrik angol király
Halálozások[szerkesztés]
- március 16. – Hunyadi László magyar főúr
- november 1. – Francesco Foscari velencei dózse (* 1373)
- november 23. – V. László magyar és cseh király
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c Lupescu, Radu: A Hunyadiak. Hunyadi László. In.: Rubicon. XXVII. évf., 293. (2016/4.) sz., 18. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ a b c Gerencsér Ferenc: Magyar történelmi kronológia. Ötezer év, a kezdetektől napjainkig. Tárogató Bt., [Budapest], 1998, 40. oldal, ISBN 963 9063 45 2
- ↑ Nádori Attila et al.: Britannica Hungarica Nagylexikon. 14. köt., JÓK–KEM, Kossuth Kiadó, Budapest, 2013, ISBN 978-963-09-6808-9, 124. oldal
A Wikimédia Commons tartalmaz 1457 témájú médiaállományokat.