II. Ferdinánd aragóniai király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
II. Ferdinánd
Trastámarai Ferdinánd

Ragadványneve Katolikus Ferdinánd
Aragóniai Királyság királya
Fernando II/Ferran II
Uralkodási ideje
1479. január 19. 1516. január 25.
Koronázásanem koronázták meg
Elődje II. (Hitetlen) János
Utódja I. (Őrült) Johanna
Kasztíliai Királyság királya iure uxoris
Fernando V
Uralkodási ideje
1475. január 15. 1504. november 26.
Koronázásanem koronázták meg
Elődje I. (Katolikus) Izabella
Utódja I. (Őrült) Johanna
Kasztíliai Királyság régense
Fernando de Aragón
Uralkodási ideje
1507. július 30. 1516. január 25.
Elődje II. (Őrült) Johanna
Utódja Habsburg Károly
Nápolyi Királyság királya
Ferdinando III
Uralkodási ideje
1504. március 31. 1516. január 25.
KoronázásaNápoly
1506.
Elődje IV. (Orléans-i) Lajos
Utódja III. (Őrült) Johanna
Életrajzi adatok
Uralkodóház Trastámara-ház
Született 1452. március 10.
Sos, Aragónia
Elhunyt 1516. január 25. (63 évesen)
Madrigalejo, Kasztília
NyughelyeGranada
Édesapja II. János navarrai és aragón király (1398–1479)
Édesanyja Enríquez Johanna (1425/30–1468)
Testvére(i)
Házastársa 1. I. Izabella kasztíliai királynő (1451–1504)
Házastársa 2. Foix Germána navarrai királyi hercegnő (1488/90–1538)
Gyermekei 1. feleségétől:
1. Izabella (1470–1498)
2. János (1478–1497)
3. Johanna (1479–1555)
4. Mária (1482–1517)
5. N. (leány) (1482–1482)
6. Katalin (1485–1536)
2. feleségétől:
7. János (1509–1509)
Ágyasaitól:
8. Alfonz (1470–1520)
9. Johanna (1471–1522 előtt)
10. Mária (–1530 után)
11. Mária (–1550)
II. Ferdinánd aláírása
II. Ferdinánd aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Ferdinánd témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

II. Ferdinánd (Sos,[1] Aragónia, 1452. március 10.Madrigalejo, Kasztília, 1516. január 25.), ragadványneve: Katolikus Ferdinánd, spanyolul: Fernando II de Aragón, el Católico, Aragónia, Szicília és Nápoly, Mallorca, Valencia, Szardínia és (Felső-)Navarra királya. V. Ferdinánd néven Kasztília királya iure uxoris, majd régense. Feleségével, Kasztíliai Izabella királynővel együtt, mint a katolikus királyok (Reyes Católicos) a spanyol történelem legjelentősebb uralkodói közé tartoznak. Izabellával kötött házasságából született fia nem maradt életben, ezért a lánya, I. Johanna és az ő nevében az unokája Károly lett az utódja. Másik Habsburg-házi fiúunokája, Ferdinánd vele egy napon, március 10-én született.

Élete[szerkesztés]

Kolumbusz bemutatja tervét Aragóniai Ferdinándnak és Kasztíliai Izabellának (színezett metszet, ismeretlen művész alkotása)

II. János aragóniai király és Johanna Enríquez fia. Az aragóniai és a kasztíliai uralkodócsalád beleegyezése nélkül 1469-ben Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd titokban házasságot kötött egymással.

Izabella támogatásával megkezdődtek a felfedező utak, melynek köszönhetően Spanyolország világbirodalommá vált. A gazdaság prosperálása mellett a művészetek is virágzásnak indultak. Az egyház és a királyi pár adományai elősegítették a kultúra és a tudomány fejlődését, ráadásul a nagyvárosokban hatalmas építkezésekbe fogtak. Az aranykor azonban nem tartott sokáig. Az Izabellával kötött házasságából született fiuk, Aragóniai János asztúriai herceg meghalt még a szülei életében, és a király második házasságából született fiúgyermeke is a születését követő órában meghalt. Utódként ezért nem jöhetett más szóba, mint az első házasságából származó lányának, Johannának valamelyik fia. Törvény szerint Johannának kellett volna elfoglalnia a trónt, de az asszony férjére való féltékenykedéseibe beleőrült.

Katolikus Ferdinánd nápolyi királlyá koronázása, Bargello Múzeum, Firenze, Benedetto da Maiano szobra

1516. január 25-én 64 éves korában meghalt Aragóniai Ferdinánd. Az 1512-ben készített végrendelete szerint nem a kasztíliai földön nevelkedett Ferdinánd örökölte a trónt anyja, Őrült Johanna nevében, hanem annak bátyja, a még spanyolul sem beszélő Károly. Ferdinánd második felesége Germaine de Foix volt.[2]

Gyermekei[szerkesztés]

Emlékezete[szerkesztés]

  • Emlékét őrzi Móra Ferenc Királyok föld felett és föld alatt című elbeszélése (megjelent a Túl a Palánkon című kötetben).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az aragóniai határon fekvő várost II. Ferdinánd tiszteletére Sos del Rey Católico névre keresztelték.
  2. Aragóniai Ferdinánd nővérének, I. Eleonóra navarrai királynőnek az unokája.
  3. katalánul és hivatalosan: Girona, spanyolul: Gerona.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Bofarull y Mascaró, Próspero de: Los Condes de Barcelona, Barcelona, 1836. URL: Lásd Külső hivatkozások

További információk[szerkesztés]

Előző
I. (Hitetlen) János
Szicília királya
1468 – 1516
Következő
I. (Őrült) Johanna
Előző
II. (Hitetlen) János
Aragónia királya
1479 – 1516
Következő
I. (Őrült) Johanna
Előző
I. (Katolikus) Izabella
Kasztília királya
1475 – 1504 iure uxoris
Következő
II. (Őrült) Johanna
Előző
I. (Katolikus) Izabella
León királya
1475 – 1504 iure uxoris
Következő
II. (Őrült) Johanna
Előző
II. (Őrült) Johanna
Kasztília királya
1507 – 1516 (Régens)
Következő
Habsburg Károly
Előző uralkodó:
IV. (Orléans-i) Lajos
Szicíliai uralkodó
1504 - 1516 (Nápolyi király)
A szicília-nápolyi Anjou-k címere
Következő uralkodó:
III. (Őrült) Johanna
Előző uralkodó:
I. (Foix) Katalin
III. (Albret) János
Navarra uralkodója
1512 – 1516 (Felső-Navarra)
Navarra címere
Következő uralkodó:
III. (Őrült) Johanna (Felső-Navarra)