Habsburg Anna lengyel királyné

	Ausztriai Anna
	Anna királyné a lengyel koronával; (Marcin Kober, 1595 körül, Uffizi)
Uralkodóház	Habsburg
Született	1573. augusztus 16.; Graz, Stájerország, Szent Római Birodalom
Elhunyt	1598. február 10. (24 évesen); Varsó, Lengyel–Litván Nemzetközösség
Nyughelye	Waweli székesegyház;
Édesapja	II. Károly osztrák főherceg
Édesanyja	Bajorországi Mária Anna
Házastársa	III. Zsigmond lengyel és svéd király
Gyermekei	IV. Ulászló lengyel és svéd király
Vallása	római katolikus
	A Wikimédia Commons tartalmaz Ausztriai Anna témájú médiaállományokat.

Nem tévesztendő össze unokatestvérével, Habsburg Anna német-római császárnéval.
Hasonló névvel lásd még: Habsburg Anna (egyértelműsítő lap).

Ausztriai Anna (németül: Anna von Österreich, lengyelül: Anna Habsburżanka; Graz, Stájerország, Szent Római Birodalom, 1573. augusztus 16. – Varsó, Lengyel–Litván Nemzetközösség, 1598. február 10.), Habsburg főhercegnő, III. Zsigmond első feleségeként Lengyelország királynéja (egyben litván nagyfejedelemasszony) 1592 májusától, majd azon év novemberétől Svédország királynéja is 1598 februárjában bekövetkezett haláláig. Egyetlen felnőttkort megért fia a későbbi IV. Ulászló volt.

Életrajza

Származása és neveltetése

A főhercegnő a Habsburg-ház tagjaként született 1573. augusztus 16-án, Grazban, a Stájer Hercegségben. Édesapja II. Károly osztrák főherceg, II. Miksa német-római császár és magyar király öccse volt. Édesanyja a Wittelsbach-házból származó Mária Anna, aki V. Albert bajor herceg és a szintén Ausztriai Anna – apja testvérének – leánya volt. Ezáltal szülei közeli rokoni kapcsolatban álltak egymással: édesanyja apja unokahúga volt.

Anyja jelentős támogatója volt az ellenreformációnak egész Belső-Ausztriában, gyermekeit is erős katolikus neveltetésben részesítette. Az imádságok mellett oktatásukban nagy hangsúlyt fektettek a latin nyelvre. Anna szülei második gyermekeként jött világra, ő volt az első leány. Születésekor bátyja, az alig egy évvel korábban született Ferdinánd már nem élt. A főhercegnőt 1590-ig bezárólag további tizenhárom gyermek követte: öt fiú és nyolc leány.

Házassága körülményei

1577-ben Antonio Possevino, a Svéd Birodalom egyházi követe javaslatot tett III. János svéd királynál, hogy uralkodóháza, a Vasa-ház kössön dinasztikus házasságot a katolikus Habsburg-dinasztával. Ez abban az időszakban zajlott, amikor a svéd uralkodópár, János király és a királyné, Lengyelországi Katalin az ellenreformáció támogatója volt. A pápa jóváhagyta Anna és a svéd koronaherceg, Zsigmond házasságának tervét, ezáltal a két dinasztia közötti szövetség gondolatát. Ezért 1578-ban Possevino követ grazi látogatását követően magával vitte a főhercegnő portréját Svédországba.

Ezután azonban a Habsburg–Vasa házassági tervek egy időre leálltak. Felmertült Anna és Lotaringiai Henrik nászának gondolata, hogy megakadályozzák a franciák terjeszkedését a Lotaringiai Hercegségben. 1585-ben az unokatestvérével, II. Rudolf német-római császárral kötendő házasság lehetősége is megfogalmazódott, ám végül ebből sem lett semmi.

Báthory István 1586-os halála után a Lengyel–Litván Nemzetközösség élére János svéd király fiát választották III. Zsigmond néven, mivel anyja révén a Jagellók leányági leszármazottja volt, így rokona Báthory özvegyének, Jagelló Anna lengyel királynőnek. Zsigmondot édesanyja a protestáns svéd királyi udvarban mély katolikus neveltetésben részesítette. Lengyel királlyá választását követően Anna özvegy királynő a szintén katolikus Anna főhercegnővel való házassági terveket újrakezdte. A főhercegnő szülei azonban a lotaringiai herceggel való frigyet pártolták, mivel aggasztotta őket a lengyel politikai instabilitás, Jan Zamoyski kancellár ellenállása, egyúttal rokonuk, Habsburg Miksa főherceg lengyel korona utáni ambíciói.

Rudolf császár 1591-ben végül úgy döntött, hogy Anna számára a Zsigmonddal kötendő frigy lesz a legmegfelelőbb. A hivatalos eljegyzést 1592 áprilisában ünnepélték Bécsben, ahol május 4-én meghatalmazottak útján sorkerült a házasságra. Ezt követően a főhercegnő édesanyja társaságban Krakkóba utazott. Tényleges esküvőjükre, egyúttal Anna lengyel királynévá koronázására május 31-én került sor a waweli székesegyházban, Stanisław Karnkowski prímás celebrálásában. Frigyüket, valamint Zsigmond Habsburg-szövetségi politikáját a lengyel–litván nemesség számos tagja határozottan ellenezte.

Lengyel és svéd királynéként

Bár házasságuk Anna korán bekövetkezett halála miatt mindössze hat esztendeig tartott, ám a korabeli beszámolók alapján kapcsolatuk harmonikusnak bizonyult, szerették egymást. Anna, bár nem volt vonzó, neveltetéséből fakadóan kiemelkedően intelligens személyiség volt. Erős és megbízható támasza lett férjének abban a bizonytalan lengyel politikai helyzetben, ami az 1590-es évekket jellemezte az országban. Mély és őszinte vallásosságát egyszerű életmódjával és karitatív tevékenységével bizonyította. A Habsburg-ház Annától remélte az osztrák–lengyel viszony rendezését, egyúttal, hogy szerepet vállal a svédek katolicizmushoz való visszatérésében.

Apósa, III. János svéd király 1592 novemberében bekövetkezett halála után Zsigmond Svédországba akart utazni, hogy mielőbb megkoronáztassa magát svéd királynak is, ám előbb megvárta várandós felesége szülését, aki ekkor volt áldott első gyermekükkel. A kisleány, aki végül 1593 májusában született, az Anna Mária nevet kapta. Nem sokkal ezt követően, 1593 nyarán indultak útnak Svédországba. Oda érkezve Anna kényelmetlennek találta a stockholmi királyi palotát, hithű katolikusként pedig mélyen megvetette az országban uralkodó protestantizmust.

Zsigmond legközelebbi bizalmasaként fontos politikai szerepet játszott. Nem bízott férje protestáns nagybátyjában, Södermanland hercegében, mert úgy vélte, Zsigmond ellen agitál. Anna nem akarta, hogy férjével együtt egy lutheránus püspök koronázza őket svéd uralkodóvá, ám ezt a kívánságát a heves ellenkezések miatt el kellett engednie. Koronázási szertartásuk végül 1594. február 19-én zajlott az uppsalai dómban. A királyné ekkor második gyermekét várta, ám a kialakult nyugtalanság miatt, amit katolikus személyük váltott ki, az ország mielőbbi elhagyására késztette őket. Zsigmond nagybátyját, Károly herceget tette meg Svédország kormányzójává. Anna terhessége miatt azonban az indulással még várniuk kellett. 1594 áprilisában végül megszületett második gyermekük, egy újabb leány, Katalin. A hercegnő azonban alig egy hónap múlva, május 16-án elhunyt. A királyné Isten büntetéseként tekintett gyermeke halálára, ami szerinte azért következhetett be, mert a leányt nem katolikusnak keresztelték.

1594 nyarán férjével együtt visszatértek Lengyelországba, ahova bádogkoporsóban magukkal vitték gyermekük bebalzsamozott holtestét, hogy katolikus lengyel földön temethessék el. Egy évvel később, 1595 júliusában megszületett első fiuk, a trónörökös, Ulászló Konstantin. 1596 szeptemberében egy újabb leánynak adott életet, ám a szintén Katalinnak keresztelt gyermek még egy éves kora előtt, 1597 júniusában elhunyt. A királyné 1597 telén, ötödik terhessége során influenzaszerű betegséget kapott, majd 1598. február 10-én, mindössze huszonnégy esztendős korában Varsóban elhunyt. Halála után a testéből kivett gyermeket Kristófnak keresztelték, ám a fiú még aznap meghalt.

Anna holtestét Krakkóban, a waweli székesegyházban helyezték el. Férje mélyen meggyászolta szeretett feleségét és legfőbb támaszát. 1605-ben házasodott újra: anyósa, Mária Anna tanácsára elhunyt felesége húgát, Konstancia főhercegnőt vette feleségül, aki további hét utóddal ajándékozta meg. Anna halála után szinte napra pontosan két évvel, 1600. február 9-én legidősebb leánya, Anna Mária szintén elhunyt. Egyetlen felnőttkort megért fiából azonban IV. Ulászló néven Lengyelország királya lett.

Források és jegyzetek

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Anna von Österreich (1573–1598) című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.


Ausztriai Anna Hasburg-ház, osztrák ág Született: 1573. augusztus 16. Elhunyt: 1598. február 10.

Előző Ausztriai Katalin	Lengyelország királynéja Litvánia nagyfejedelemasszonya 1592. május 31. – 1598. február 10. (Koronázása: 1592. május 31.)	Következő Ausztriai Konstancia
Előző Gunilla Bielke	Svédország királynéja 1592. november 17. – 1598. február 10. (Koronázása: 1594. február 19.)	Következő Holstein–Gottorpi Krisztina

Történelemportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

Ausztriai Anna

Anna királyné a lengyel koronával (Marcin Kober, 1595 körül, Uffizi)
Uralkodóház	Habsburg
Született	1573. augusztus 16. Graz, Stájerország, Szent Római Birodalom
Elhunyt	1598. február 10. (24 évesen) Varsó, Lengyel–Litván Nemzetközösség
Nyughelye	Waweli székesegyház
Édesapja	II. Károly osztrák főherceg
Édesanyja	Bajorországi Mária Anna
Házastársa	III. Zsigmond lengyel és svéd király
Gyermekei	IV. Ulászló lengyel és svéd király
Vallása	római katolikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Ausztriai Anna témájú médiaállományokat.

Sablon:Habsburg-ház m v sz Habsburg-ház és Habsburg–Lotaringiai-ház
Német királyok	I. Rudolf I. Albert (III.) Frigyes II. Albert III. Frigyes I. Miksa V. Károly I. Ferdinánd II. Miksa II. Rudolf I. Mátyás II. Ferdinánd III. Ferdinánd (IV.) Ferdinánd I. Lipót I. József VI. Károly II. József II. Lipót II. Ferenc
Német-római császárok	III. Frigyes I. Miksa V. Károly I. Ferdinánd II. Miksa II. Rudolf I. Mátyás II. Ferdinánd III. Ferdinánd I. Lipót I. József VI. Károly II. József II. Lipót II. Ferenc
Ausztria császárai	I. Ferenc I. Ferdinánd I. Ferenc József I. Károly
Cseh királyok	I. Rudolf I. Albert Utószülött László I. Ferdinánd I. Miksa II. Rudolf II. Mátyás II. Ferdinánd III. Ferdinánd IV. Ferdinánd I. Lipót I. József II. Károly Mária Terézia II. József II. Lipót I. Ferenc V. Ferdinánd I. Ferenc József IV. Károly
Magyar királyok	I. Albert V. László I. Ferdinánd I. Miksa I. Rudolf II. Mátyás II. Ferdinánd III. Ferdinánd IV. Ferdinánd I. Lipót I. József III. Károly Mária Terézia II. József II. Lipót I. Ferenc V. Ferdinánd I. Ferenc József IV. Károly
Spanyol királyok	I. Károly II. Fülöp III. Fülöp IV. Fülöp II. Károly (III.) Károly
Kasztília királyai	I. Fülöp I. Károly II. Fülöp III. Fülöp IV. Fülöp II. Károly III. Károly
Aragónia királyai	I. Károly I. Fülöp II. Fülöp III. Fülöp II. Károly III. Károly
Nápolyi királyok	V. Károly I. Fülöp II. Fülöp III. Fülöp VI. Károly VII. Károly
Szicília királyai	II. Károly I. Fülöp II. Fülöp III. Fülöp III. Károly IV. Károly
Portugál királyok	I. Fülöp II. Fülöp III. Fülöp
Németalföld (Burgundia; 1579-től Dél-Németalföld) uralkodói	I. Miksa IV. Fülöp II. Károly V. Fülöp VI. Fülöp VII. Fülöp III. Károly IV. Károly Mária Terézia I. József I. Lipót I. Ferenc
Toszkána nagyhercegei	I. Lipót III. Ferdinánd II. Lipót IV. Ferdinánd
Modena és Reggio uralkodó hercegei	IV. Ferenc V. Ferenc
Magyarország nádorai	Sándor Lipót József István
További uralkodók	Ausztria uralkodó hercegei és főhercegei (I.) Vilmos iure uxoris lengyel király (I.) Fülöp iure uxoris angol király (I.) Miksa választott lengyel király I. Miksa mexikói császár I. Mária Lujza parmai uralkodó hercegnő
Császárnék	Mária német-római császárné Anna német-római császárné Mária Anna német-római császárné Mária Leopoldina német-római császárné Margit Terézia német-római császárné Klaudia Felicitász német-római császárné Mária Amália német-római császárné Mária Terézia német-római császárné Mária Ludovika osztrák császárné Mária Lujza francia császárné Mária Leopoldina brazil császárné
Királynék	Klemencia címzetes magyar királyné (I. Károly /Róbert/ édesanyja) Juta cseh királyné Ágnes magyar királyné Erzsébet lengyel királyné Margit címzetes francia, ciprusi, örmény és jeruzsálemi királyné Eleonóra portugál és francia királyné Izabella dán, norvég és svéd királyné Mária magyar és cseh királyné Katalin portugál királyné Erzsébet ifjabb lengyel királyné Mária magyar, német és cseh királyné Katalin lengyel királyné Anna spanyol királyné Erzsébet francia királyné Katalin Mihaéla címzetes ciprusi, örmény és jeruzsálemi királyné Anna lengyel királyné Margit spanyol királyné Anna magyar, német és cseh királyné Konstancia lengyel királyné Anna francia királyné Mária Anna magyar, német és cseh királyné Cecília Renáta lengyel királyné Mária Leopoldina magyar, német és cseh királyné Mária Anna spanyol királyné Mária Terézia francia királyné Margit Terézia magyar, német és cseh királyné Eleonóra lengyel királyné Klaudia Felicitász magyar, német és cseh királyné Mária Anna portugál királyné Mária Jozefa lengyel királyné Mária Amália német királyné Mária Terézia német királyné Mária Karolina nápoly–szicíliai királyné Mária Antónia francia királyné Mária Terézia szász királyné Mária Terézia Johanna szárd–piemonti királyné Mária Ludovika magyar és cseh királyné Mária Lujza itáliai és holland királyné Mária Leopoldina portugál királyné Mária Terézia Franciska szárd–piemonti királyné Mária Terézia nápoly–szicíliai királyné Mária Adelhaid szárd–piemonti királyné Mária Henrietta belga királyné Mária Terézia bajor királyné Mária Krisztina spanyol királyné
Egyéb uralkodók házastársai	Katalin nápolyi trónörökösné Katalin magdeburgi várgrófné Katalin badeni őrgrófné Margit parmai hercegné Mária Krisztierna erdélyi fejedelemné Mária Anna bajor választófejedelemné Mária Antónia bajor választófejedelemné
A Német Lovagrend nagymesterei	III. Miksa Károly (József) Lipót Vilmos Károly József Miksa Ferenc Károly (Lajos) Antal Viktor Miksa (József) Vilmos Ferenc Károly Jenő
Tirol hercegesített grófjai	IV. Frigyes I. Zsigmond I. Miksa II. Ferdinánd III. Miksa V. Lipót (III.) Ferdinánd Károly (II.) Zsigmond Ferenc
Egyéb nevezetes személyek	Katalin (I. Ottó magyar király 1. felesége) Anna magyar trónkövetelő György osztrák herceg Károly asztúriai herceg (Don Carlos) János németalföldi helytartó (Don Juan de Austria) VII. Albert osztrák főherceg Izabella Klára Eugénia spanyol infánsnő János József németalföldi helytartó (Juan José de Austria) Diego asztúriai herceg Mária Erzsébet németalföldi helytartó Mária Magdolna főhercegnő Ferdinánd Károly lombardiai főkormányzó Habsburg József magyar kormányzó Ottó osztrák–magyar trónörökös Habsburg József Árpád Habsburg Károly Habsburg György Habsburg Katalin (politológus) Habsburg Eleonóra (ékszertervező) Habsburg Ferdinánd Zvonimir Habsburg Eduárd
oldalágak	Habsburg–Estei ág Habsburg–Toscanai ág Habsburg–Tescheni ág

Sablon:Lengyel királynék m v sz Lengyel királynék és fejedelemasszonyok
Az első Piastok korában	Dobrawa (965–77) • Haldenslebeni Oda (978–92) • Emnilda (992–1017) • Meisseni Oda (1018–25) • Lotaringiai Richeza (1025–34) • Dobronyega (1040–58) • Viseszlava (1076–79) • Csehországi Judit (1080–86) • Sváb Judit (1089–1102) • Szbiszlava (1107–14) • Salome (1115–38) • Ágnes (1138–46) • Vjacseszlava (1146–62) • Jevdokija (1173–77) • Znojmói Ilona (1177–94) • Lucia (1202–06; 1227–29) • Grzymisława (1207–10; 1211–27) • Agafia (1229–32; 1241–43) • Szent Hedvig (1232–38) • Csehországi Anna (1238–41) • Szent Kinga (1243–79) • Agrippina (1279–88) • Matild (1288–90) • Svédországi Richeza (1290–93) • Brandenburgi Margit (1295–96)
Az utolsó Piastok és az Anjouk korában	Habsburg Juta (1296–97) • Erzsébet Richeza (1303–05) • Viola Erzsébet (1305–06) • Kaliszi Hedvig (1306–33) • Litvániai Anna (1333–39) • Hesseni Adelhaid (1341–56) • Sagani Hedvig (1363–70) • Boszniai Erzsébet (1370–82)
Jagellók korában	Cillei Anna (1402–16) • Pilecki Erzsébet (1417–20) • Zofia Holszańska (1424–34) • Ausztriai Erzsébet (1454–92) • Moszkvai Ilona (1501–06) • Szapolyai Borbála (1512–15) • Bona Sforza (1518–48) • Ausztriai Erzsébet (1543–45) • Barbara Radziwiłłówna (1550–51) • Ausztriai Katalin (1553–72)
A két nemzet köztársasága idején	Ausztriai Anna (1592–98) • Ausztriai Konstancia (1605–31) • Cecília Renáta (1637–44) • Lujza Mária (1646–48; 1649–67) • Ausztriai Eleonóra (1665–73) • Mária Kazimiera (1676–96) • Krisztina Eberhardine (1697–1704; 1709–27) • Katarzyna Opalińska (1705–09; 1733–36) • Mária Jozefa (1734–57)

Sablon:Svéd királynék m v sz Svéd királynék
Svédország királynéja	Świętosława (978–95) • Estrid (1000–22) • Gunhild (1022–50) • Astrid (1050–60) • Ilona (1079–1105) • Ingegerd (1105–18) • Ragnhild (1110–17) • Ulvhild (1117–25; 1134–48) • Lengyelországi Richeza (1127–30; 1148–50) • Dániai Krisztina (1156–60) • Brigitta (1160–61) • Hvide Krisztina (1164–67) • Benedikta (1196–99) • Ingegärd (1200–08) • Dániai Richeza (1210–16) • Svédországi Katalin (1244–50) • Dániai Zsófia (1260–75) • Hedvig (1276–90) • Márta (1298–1318) • Blanka (1335–63) • Beatrix (1356–59) • Dániai Margit (1363–64) • Richardis (1365–77) • Filippa (1406–30) • Dorottya (1445–48; 1457–64) • Katarina Karlsdotter (1448–50) • Kristina Abrahamsdotter (1470) • Szászországi Krisztina (1497–1501) • Izabella (1520–21) • Szász–Lauenburgi Katalin (1531–35) • Margareta Leijonhufvud (1536–51) • Katarina Stenbock (1552–60) • Karin Månsdotter (1568) • Lengyelországi Katalin (1568–83) • Gunilla Bielke (1585–92) • Ausztriai Anna (1592–98) • Holstein–Gottorpi Krisztina (1599–1611) • Mária Eleonóra (1620–32) • Hedvig Eleonóra (1654–60) • „Idősebb” Ulrika Eleonóra (1680–93) • „Ifjabb” Ulrika Eleonóra (1720–41) • Lujza Ulrika (1751–71) • Zsófia Magdolna (1771–92) • Friderika Dorottya Vilhelmina (1797–1809) • Hedvig Erzsébet Sarolta (1809–18) • Dezideráta (1818–44) • Jozefina (1844–59) • Hollandiai Lujza (1859–71) • Nassaui Zsófia (1872–1907) • Viktória (1907–30) • Louise Mountbatten (1950–65) • Szilvia (1976–)
„A királynő férje”	Hesseni Frigyes (1718–20)