IV. Ulászló lengyel király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
IV. Ulászló
Lengyelország királya, Litvánia nagyfejedelme, a ruszinok, a poroszok, a mazurok, a szamogitok, a lívek, valamint a svédek, a gótok és a vandálok címzetes királya, és minden oroszok megválasztott cárja
Peter Paul Rubens portréja Ulászló királyról az 1620-as évekből
Peter Paul Rubens portréja Ulászló
királyról az 1620-as évekből

Lengyelország királya
Litvánia nagyfejedelme
Uralkodási ideje
1632. november 8. 1648. május 20.
KoronázásaKrakkó
1633. február 6.
Elődje III. Zsigmond
Utódja II. János Kázmér
Oroszország cárja
Uralkodási ideje
1610. július 19. 1613. február 21.
Elődje IV. Vaszilij
Utódja I. Mihály
Életrajzi adatok
Uralkodóház Vasa
Született 1595. június 9.
Łobzów
Elhunyt 1648. május 20. (52 évesen)
Merkinė
Édesapja Vasa Zsigmond
Édesanyja Habsburg Anna
Házastársa Habsburg Cecília Renáta
(1637–44)
Gonzaga Lujza Mária (1646–)
Vallás római katolikus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz IV. Ulászló témájú médiaállományokat.

IV. Ulászló lengyel király (lengyelül Władysław IV Waza), (1595. június 9.,[1] Łobzówban, Krakkó negyedében – 1648. május 20.,[1] Merecz,[1] Litvánia) Lengyelország királya, Litvánia nagyfejedelme és címzetes svéd király 1632-1648 között, 1610-ben Oroszország cárjának választják, címzetes orosz cár 1634-ig, III. Zsigmond és első felesége, Habsburg Anna fia.

Élete[szerkesztés]

Még csak 15 éves volt, amikor a Borisz Godunov halálát követő zűrzavaros években édesapja Oroszország cárjává választatta; ennek ellenére sohasem sikerült megszereznie a moszkvai trónt.[1] Az ifjú Ulászló hadvezéri tehetségét bizonyították a Moszkva (16171618) és az Oszmán Birodalom (1621) elleni hadjáratok.[1]

Édesapja halála után, 1632-ben megörökölte a lengyel trónt.[1] A Zsigmond halálát követő várható zavarodottságban 40 000 fős moszkvai hadsereg lépte át Lengyelország keleti határát;[1] Ulászló 1633 márciusában áttörte a Szmolenszk környéki ostromgyűrűt, majd ellentámadást indított, és 1634 februárjában foglyul ejtette az orosz parancsnokot.[1] A háborút lezáró poljanovi békében Mihály cár vállalta, hogy lemond minden, korábban Lengyelországhoz került területről, és fizet 200 000 rubelt – cserébe azért, hogy Ulászló feladja igényét a cári címre.[1]

Ulászló ezután seregével délre vonult, és megegyezésre kényszerítette a törököket.[1] A megállapodás szerint Lengyelország és az Oszmán Birodalom fenntartotta a kozákok, illetve a tatárok feletti ellenőrzést, valamint közös felügyeletet gyakoroltak Moldvában és Havasalföldön.[1]

Miután a harmincéves háború okozta nehézségtől meggyengült Svédország ellen háborút indított, Ulászló 1635 szeptemberében előnyös békét kötött a svédekkel, nem sikerült azonban visszaszereznie a svéd trónt, amelyet édesapja vesztett el.[1]

1637-ben feleségül vette III. Ferdinánd magyar király és német-római császár nővérét, Cecília Renátát.[2] Amikor a királynő 1640-ben Zsigmond Kázmér néven fiút szült neki, Ulászló még egyszer megkísérelte megmutatni személyes hatalmát.[2] Sikertelenül közvetített a német és a skandináv hatalmak között, végül a törökök provokálására rávette a kozákokat, hogy támadják meg Lengyelországot, amely során megkérdőjelezhetetlenné válik saját hadvezéri tehetsége.[2] A terv azonban idő előtt meghiúsult.[2] A fia 1647-ben bekövetkezett halálának hírére összetört Ulászló éppen akkor vesztette életét, amikor az ígéretének be nem váltása miatt feldühödött kozákok felkelést robbantottak ki a lengyel uralom ellen.[2]

Családfa[szerkesztés]

III. János svéd király
sz. 1537. XII. 21.
† 1592. XI. 17.
Jagelló
Katalin

sz. 1526. XI. 1.
† 1583. IX. 16.
II. Károly osztrák főherceg
sz. 1540. VI. 3.
† 1590. VII. 10.
Wittelsbach Mária Anna
sz. 1551. III. 21.
† 1608. IV.29.
         
     
  III. Zsigmond
(Vasa)
sz. 1566. VI. 20.
† 1632. IV. 30.
Habsburg
Anna

sz. 1573. VIII.16.
† 1598. II. 10.
     
   
1
Jadwiga Łuszkowska


OO    1635 előtt
2
Habsburg
Cecília Renáta

sz. 1611. VII. 11.
† 1644. III. 24.
OO   1637. IX. 12.
IV. Ulászló
sz. 1595. VI. 9.
† 1648. V. 20.
3
Lujza Mária
Gonzaga

sz. 1611. VIII. 18.
† 1667. V. 10.
OO   1646. III. 10.
                   
                   
   1    2    2        
Władysław Konstanty hr. Wasenau
 sz. kb. 1635.
 † 1698. III. 19.
 
Zsigmond Kázmér
(Vasa)
 sz. 1640. IV. 1.
 † 1647. VIII. 9.
 
Mária Anna Izabela
Wasa
 sz. 1642. I. 8.
 † 1642. II. 7.
 

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d e f g h i j k l Uralkodók és dinasztiák: Kivonat az Encyclopædia Britannicából. A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János. Budapest: Magyar Világ Kiadó. 2001. ISBN 963 9075 12 4  , 660. oldal
  2. a b c d e U. és d., 661. oldal

Lásd még[szerkesztés]


Előző uralkodó:
III. Zsigmond
Lengyel uralkodó
16321648
A lengyel címer
Következő uralkodó:
II. János Kázmér