Jaroszláv tveri fejedelem

Jaroszláv
Tveri fejedelem
Uralkodási ideje
1247 – 1272
Elődje	-
Utódja	Szvjatoszláv Jaroszlavics
Novgorodi fejedelem
Uralkodási ideje
1255 – 1256 1266 - 1267
Elődje	Vaszilij Alekszandrovics
Utódja	Jurij Andrejevics
Vlagyimiri nagyfejedelem
Uralkodási ideje
1263 – 1272
Elődje	Alekszandr Nyevszkij
Utódja	Vaszilij Jaroszlavics
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Rurik-dinasztia
Született	1230
Elhunyt	1272. szeptember 16.
Édesapja	I. Jaroszláv Vszevolodovics
Édesanyja	Rosztyiszlava Msztyiszlavna
Testvére(i)	I. Sándor vlagyimiri nagyfejedelem Andrey II of Vladimir Vasily of Kostroma Mikhail Khorobrit
Házastársa	1) Natalja 2)Kszenyija Jurjevna
Gyermekei	Szvjatoszláv Mihail Kszenyija
A Wikimédia Commons tartalmaz Jaroszláv témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Jaroszláv Novgorodban. (B. Csorikov műve, 19. század)

Jaroszláv Jaroszlavics (oroszul Ярослав Ярославич; 1230 – 1272. szeptember 16.) Tver első önálló fejedelme 1242-től haláláig, és II. Jaroszláv néven vlagyimiri nagyfejedelem 1263-tól haláláig.

Tver fejedelme

Jaroszláv I. Jaroszláv Vszevolodovics vlagyimiri nagyfejedelem és Rosztyiszlava toropecki hercegnő hetedik fiaként született 1230-ban. Apja 1246-os halála után Jaroszláv nagybátyja, az új nagyfejedelem, a kiskorú hercegnek adományozta Tver városát és a környező földeket, amely onnantól önálló fejedelemségnek számított.

Bátyjai, Alekszandr és Andrej hamarosan örökösödési vitába keveredtek; Jaroszláv az utóbbi pártjára állt. Mikor Alekszandr 1252-ben az Arany Horda kánjának udvarába utazott, Andrejjel együtt elfoglalták annak székhelyét, Perejaszlavl-Zaleszkijt. Amikor az Alekszandrral szövetséges tatárok visszafoglalták a várost, megölték Jaroszlav feleségét, gyermekeit pedig túszul ejtették. Jaroszláv 1254-ben a győztes Alekszandr elől Ladogába menekült.

1255-ben a novgorodiak elűzték a fejedelmüket (Alekszandr Nyevszkij fiát, Vaszilijt) és helyébe Jaroszlávot hívták meg, először pszkovi (amely akkor névleges függőségben volt Novgorodtól) majd novgorodi hercegnek. Alekszandr Nyevszkij nyomására azonban rövidesen ott kellett hagynia a várost és visszatért Tverbe.

Jaroszláv 1258-ra kibékült bátyjával és ebben az évben fivéreivel és Borisz rosztovi herceggel -aki unokatestvére volt – a tatár kán udvarába utazott, ahonnan "nagy megtiszteltetéssel" tért vissza.

1262-ben Alekszandr Nyevszkij Jaroszlávot küldte a novgorodiak segítségére, akik hadjáratot indítottak a livóniai lovagok által birtokolt Dorpat ellen.

Vlagyimiri nagyfejedelem

1263-ban meghalt Alekszandr Nyevszkij. Mind Jaroszláv, mind Andrej bátyja igényt tartott a nagyfejedelmi címre, ezért vitájukat a tatár kán elé terjesztették. Berke kán Jaroszláv javára döntött, feltehetően azért, mert őt ítélte lojálisabbnak.

1266-ban a novgorodiak újból elűzték fejedelmüket, Dmitrijt és visszahívták a trónra Jaroszlávot, aki másodszor egy novgorodi bojár lányát vette feleségül. Hamarosan összekülönböztek vele azonban, egyrészt amikor a novgorodiak ki akarták végezni a Pszkovba menekült litvánokat és Jaroszláv ezt nem engedélyezte, aztán pedig Jaroszláv fia, Szvjatoszláv helyett egy litván herceget választottak pszkovi részfejedelemmé. Jaroszláv végül átadta Novgorodot Jurij unokaöccsének.

1268-ban a novgorodiak segítséget kértek tőle a Livóniai rend ellen. Jaroszláv a fiait és több lovagot küldött, akik részt vettek a wesenbergi csatában. A nagyfejedelem cserébe a vele ellenséges novgorodi városvezetők leváltását követelte, amit a város először megtagadott, de aztán, tartva a német lovagrend megerősödésétől, beleegyeztek Jaroszláv kérésébe.

1270-ben békét kötött a Livóniai lovagrenddel. Ugyanebben az évben kiújult a konfliktusa Novgoroddal, akik kitiltották őt a területükről önkényes uralkodása miatt. Jaroszláv összegyűjtötte hadait, és a perejaszlavli és szmolenszki herceg, valamint a tatárok segítségével Novgorod ellen indult. Miután találkozott a novgorodi sereggel, egy egész hétig farkasszemet néztek egymással, majd végül Kirill metropolita közbenjárására békét kötöttek.

Halála

1271-ben két unokaöccsével (Alekszandr Nyevszkij fiaival) a kán udvarába indult és a visszaúton 1272. szeptember 16-án meghalt.

Források

• Энциклопедический словарь Брокгауза и Ефрона В 86 томах (82 т. и 4 доп.). – СПб., 1890–1907
• Соловьёв С. М.:История России с древнейших времён

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Ярослав Ярославич című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Kapcsolódó szócikkek

• Tveri fejedelmek listája
• Tveri fejedelmek családfája
• Oroszország uralkodóinak listája
• Novgorodi fejedelmek listája
• Orosz uralkodók családfája

Előző uralkodó: nem volt

Tveri fejedelem 1242 – 1272

Következő uralkodó: Szvjatoszláv

Előző uralkodó: Alekszandr Nyevszkij

Vlagyimiri nagyfejedelem 1263 – 1272

Következő uralkodó: Vaszilij