György moszkvai fejedelem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
György
Dmitrij tveri herceg megöli Jurij moszkvai fejedelmet (16. századi ábrázolás)
Dmitrij tveri herceg megöli Jurij moszkvai fejedelmet (16. századi ábrázolás)

Moszkvai fejedelem
Uralkodási ideje
1303 1325
Elődje Dániel
Utódja Iván Danyilovics
Vlagyimiri nagyfejedelem
Uralkodási ideje
1318 1322
Elődje Mihail Jaroszlvaics
Utódja Dmitrij Mihajlovics
Novgorodi fejedelem
Uralkodási ideje
1322 1325
Elődje Afanaszij Danyilovics
Utódja Alekszandr Mihajlovics
Életrajzi adatok
Uralkodóház Rurik-dinasztia
Született 1281
Elhunyt 1325. november 21. (44 évesen)
Sarai
NyughelyeUszpenszkij-székesegyház
Édesapja Danyiil Alekszandrovics
Házastársa Konsztantyin rosztovi herceg lánya
Koncsak
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz György témájú médiaállományokat.

György, oroszosan Jurij Danyilovics (oroszul Юрий Данилович; 12811325. november 21.) moszkvai fejedelem 1303-tól haláláig, vlagyimiri nagyfejedelem 1318-tól 1322-ig III. György néven.

Ifjúsága[szerkesztés]

Jurij Danyiil Alekszandrovics moszkvai fejedelem legidősebb fia és Alekszandr Nyevszkij unokája volt. Apja Perejszlavl-Zalesszkij részfejedelmévé tette. Danyiil 1303-as halálakor megörökölte Moszkvát. Még abban az évben meghódította és a fejedelemséghez csatolta Mozsajszkot.

Küzdelme Tverrel[szerkesztés]

III. Andrej vlagyimiri nagyfejedelem halála után kiújult a küzdelem a nagyfejedelemségért. Bár Jurij is pályázott nagybátyja trónjára, az Arany Horda kánja végül Mihail tveri hercegnek adta a jarlikot. Moszkva és Tver között a vetélkedés a kisebb hercegségek megürülő trónjainak betöltéséért folytatódott (Perejaszlavl-Zalesszkij 1305, Kosztroma 1305, 1317, Gorogyec és Nyizsnyij Novgorod 1311—1312) és a Novgorod fölötti befolyásért. Mihail blokád alá vette a város élelmiszerellátását 1312-ben és két évvel később eredménytelenül végződő hadjáratot is indított. A metropolita halála után az új egyházfő személyének kiválasztásában is igyekezett mindkét fél fölényre szert tenni; végül Moszkva támogatottját, Pétert választották meg. Mihail kétszer is megpróbálta bevenni Moszkvát (1305-ben és 1308-ban), de mindkét alkalommal kudarcot vallott.

Jurij 1311-ben elfoglalta Nyizsnyij Novgorodot, ahol Borisz öccsét tette meg részfejedelemnek. 1317-ben a fiatal Üzbég kán udvarába utazott ahol összebarátkozott a tatár uralkodóval és feleségül vette annak nővérét, Koncsakot. A tatárok támogatásával ezután megpróbált leszámolni ellenségével, de a tveri fejedelem 1317. december 22-én a bortyenyevói ütközetben szétszórta a moszkvai-tatár sereget és foglyul ejtette Jurij feleségét, fivérét és a tatár követet. Miután Koncsak rejtélyes módon meghalt a fogságban, Jurij Üzbéghez utazott és megvádolta Mihailt a felesége megmérgezésével. A kán udvarában a moszkvai fejedelem bőséges ajándékokkal igyekezett a maga oldalára téríteni a befolyásos személyiségeket. Mihailt végül halálra ítélték, egy hónapig kalodában követte a kán udvarát, majd Jurij kíséretének tagjai hajtották végre az ítéletet. A megüresedő nagyfejedelmi trónt a moszkvai fejedelem kapta. Miután visszatért városába, Jurij Afanaszij öccsét tette meg novgorodi fejedelemnek.

A nagyfejedelemség és Jurij halála[szerkesztés]

1320-ban Rjazannyal vívott háborút Kolomna hovatartozásának ügyében. Ugyanebben az évben meghalt Borisz öccse. 1321-ben Dmitrij, Tver új fejedelme átadta Jurijnak az éves adót, hogy továbbítsa azt a Hordának. Jurij ehelyett azonban novgorodi kereskedőknél fektette be a pénzt. Dmitrij emiatt panaszra ment a kánhoz, aki büntetésül elvette a nagyfejedelmi címet a moszkvai hercegtől és átadta azt Tvernek. 1322-ben Afanaszij meghalt és Jurij maga ült Novgorod trónjára is. 1323-ban a Novgorodi fejedelemségben megalapította Oresek erődjét, békét kötött a svédekkel és részt vett egy hadjáraton Usztyug városa ellen.

Jurij 1325-ben a kánhoz utazott, hogy meggyőzze Üzbéget a nagyfejedelemség átadásáról. Az udvarban találkozott Dmitrijjel, véletlenül éppen annak apja, Mihail kivégzésének évfordulóján. A feldühödött Dmitrij ott helyben lekaszabolta Jurijt, akit felelősnek tartott apja halálért. Ezután Dmitrijt elfogták és halálra ítélték.

Jurij utóda legidősebb öccse, Iván lett.

Fordítás[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Экземплярский А. В. Великие и удельные князья Северной Руси в та­тарский период. В двух томах. — СПб., том 1 (1889), том 2 (1891).
  • Пчелов Е. В. Рюриковичи. История династии. — М.: Олма-Пресс, 2001
  • Коган В. М. История дома Рюриковичей. — СПб.: Бельведер, 1993

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]


Előző uralkodó:
Dániel
Moszkvai nagyfejedelem
13031325
Bizánci császári sas, 1472-ben átvéve
Következő uralkodó:
I. Iván
Előző uralkodó:
II. Mihály
Vlagyimiri nagyfejedelem
13181322
Coat of Arms of Vladimir (1781).png
Következő uralkodó:
II. Dmitrij