Kolomna
| Kolomna (Коломна) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország | ||
| Polgármester | Valerij Sjuvalov | ||
| Irányítószám | 140400–140415 | ||
| Körzethívószám | 496 6 (a hívószámok 1-gyel vagy 2-vel kezdődnek) | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 144 125 fő (2017)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | UTC+03:00 | ||
| Elhelyezkedése | |||
.svg)
 Kolomna
Pozíció Oroszország térképén
| |||
| é. sz. 55° 05′, k. h. 38° 47′Koordináták: é. sz. 55° 05′, k. h. 38° 47′ | |||
| Kolomna weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kolomna témájú médiaállományokat. | |||
Kolomna (oroszul: Коломна) 144 ezer lakosú város Oroszországban, a Moszkvai területen, Moszkvától 117 kilométerre délkeletre, az Oka és a Moszkva folyó összefolyásánál.
Történelme[szerkesztés]
Írásos forrásokban 1177-ben említik először, nevét a Kolomenka folyóról kapta. évszázadokon át fontos szerepet töltött be Moszkva védelmében. 1237-ben az oroszok itt állították meg a tatár Aranyhordát, Kolomna határában esett el Dzsingisz kán egyik fia. A 14. században a Rjazanyi fejedelemségnek volt a székhelye, ekkor erőddel erősítették meg. Iparának alapját a 19. században vetették meg.
Híres szülötte Ivan Ivanovics Lazsecsnyikov orosz regényíró.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Transzszib I. - A Bermuda-háromszög. Ötödik rész: Kolomna
- Bokor József (szerk.). Kolomna, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
