I. Sándor vlagyimiri nagyfejedelem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Sándor vlagyimiri nagyfejedelem
Alexander Newski.jpg
Született
1220. május 13.
Pereszlavl-Zalesszkij
Elhunyt
1263. november 14. (43 évesen)
Gorodets
Állampolgársága orosz
Házastársa Alexandra Brachyslavna (1238–)
Gyermekei
Szülei Yaroslav II of Vladimir
Foglalkozása felfedező
Tisztség prince of Kiev
Sírhely Alexander Nevsky Lavra
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Sándor vlagyimiri nagyfejedelem témájú médiaállományokat.

Alekszandr Nyevszkij (oroszul: Алекса́ндр Яросла́вич Не́вский, Alekszandr Jaroszlavics Nyevszkij, 1220. május 13.1263. november 14.) vlagyimiri nagyfejedelem (1252–63), kijevi (1246–52) és novgorodi fejedelem (1236–52). Az orosz történelemben fontos szerepet játszott, sikerrel harcolt a germán és svéd invázió ellen, miközben kiegyező politikát folytatott a mongol Arany Hordával. 1547-ben az orosz ortodox egyház szentté avatta. A Nyevszkij nevet a Néva folyónál a svédek felett aratott győzelme után kapta.

Élete[szerkesztés]

A Rurik-dinasztiából származó II. Jaroszláv Vszevolodovics vlagyimiri nagyfejedelem fiaként született. 1236-ban Novgorod fejedelmévé (elöljárójává) választották, 1239-ben feleségül vette a polocki fejedelem lányát.

1240-ben, amikor a svédek megtámadták az oroszokat, Alekszandr visszaverte a támadást az Izsora és a Néva folyók találkozásánál. Győzelme után megpróbált beleavatkozni a város életébe, ami miatt száműzték. Amikor IX. Gergely pápa biztatására a Német Lovagrend megtámadta az oroszokat, hogy „terjessze a kereszténységet”, Novgorod visszahívta Alekszandrt, aki 1242-ben a Csúd-tavi csatában legyőzte a németeket. Emellett harcolt a finnek és a litvánok ellen is.

1246-ban meghalt II. Jaroszláv, miközben a mongol Arany Horda keletről elkezdte elfoglalni az orosz területeket. A trónért harcoló Alekszandr és öccse, Andrej Batu kánhoz fordultak, aki a nagykánhoz küldte őket. A nagykán, a szokásokat megbontva nem Alekszandrt, hanem fiatalabb testvérét nevezte ki vlagyimiri nagyfejedelemnek, Alekszandrt pedig kijevi fejedelemnek tette meg – valószínűleg azért, mert Batu kán maga Alekszandrt látta volna szívesebben a vlagyimiri trónon, a nagykán pedig nem szívlelte Batu kánt. Mikor Andrej más orosz fejedelmekkel szövetkezni kezdett a mongolok ellen, Alekszandr beárulta testvérét Szartaknak, Batu kán fiának, aki hadsereggel fosztotta meg Andrejt a tróntól és ültette helyére Alekszandrt, aki ezután fián, Vaszilijon keresztül Novgorodot is uralta. Mikor a mongolok új adókat akartak behajtani az oroszoktól, Novgorod népe fellázadt. Alekszandr Nyevszkij, attól tartva, hogy a novgorodi lázadás miatt a mongolok egész Oroszországon bosszút állhatnak, hadseregével kényszerítette a várost a megadásra, és így elősegítette a mongol uralom kiterjesztését orosz földön. Nyevszkij mongolokkal történő kiegyezését az egyház is támogatta, mert tartottak a pápával egyezkedő, mongolellenes fejedelmektől, illetve a mongol uralom alatt az ortodox egyház viszonylagos biztonságban érezte magát, és adómentességet is élvezett.

1262-ben általános lázadások törtek ki a muszlim adóbehajtók ellen, ezért Nyevszkij a Volga menti Szaraj városába utazott a kánhoz, megakadályozandó a megtorlásokat. Sikerrel járt, és azt is sikerült elérnie, hogy az oroszok között ne toborozzanak katonákat a tervezett iráni hadjárathoz. 1263-ban, Gorogyecben halt meg.

Szent Alekszandr Nyevszkij Templom az Alexandria Parkban, Peterhofban (Oroszország)

Fia, Danyiil Alekszandrovics megalapította a Rurik-dinasztia moszkvai ágát, és leszármazottai egészen 1598-ig uralták a területet. Nyevszkij halála után azonban Oroszország ismét több kisebb fejedelemségre esett szét.

Emlékezete[szerkesztés]

Eisenstein A jégmezők lovagja (Александр Невский, 1938) című filmjében formálta meg alakját.

Források[szerkesztés]


Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]


Előző uralkodó:
II. András
Vlagyimiri nagyfejedelem
12521263
Coat of Arms of Vladimir (1781).png
Következő uralkodó:
Jaroszláv