I. Ál-Dmitrij orosz cár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Ál-Dmitrij
Dymitr Samozwaniec Otrepiew.JPG

Orosz Birodalom Oroszország cárja
Uralkodási ideje
1605. nyár1606. május
Elődje II. Fjodor
Utódja IV. Vaszilij
Életrajzi adatok
Uralkodóház Rurik-dinasztia
Született 1581[1]
Elhunyt

Moszkva[3][4]
Édesapja IV. Iván??
Édesanyja Anasztázia Romanovna??
Házastársa Marina Mniszech lengyel hercegnő
I. Ál-Dmitrij aláírása
I. Ál-Dmitrij aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Ál-Dmitrij témájú médiaállományokat.

I. Ál-Dmitrij (1605 nyarától 1606 májusáig ült a trónon) az egyik legrejtélyesebb személyiség azok közül, akik az orosz trónon ültek, kétségkívül az az ember, akit I.ál-Dmitrijként került be a történelembe. Magát hivatalosan Dmitrij Ivanovicsnak nevezte, és azt állította, hogy Dmitrij cárevics, Rettegett Iván csodával határos módon megmenekült fia.

Az állítólagos Dmitrij 1605 nyarától 1606 májusáig ült a trónon. Ez ugyan nem sok idő, de mégis jelentős nyomot hagyott az orosz történelemben és az orosz kultúrában is, amelynek képviselői igyekeztek értelmezni az önjelölt cárnak, mint jelenségnek a lényegét.

Megjelenése[szerkesztés]

Az ál-Dmitrij megjelenése előtt az 1601-1603-as időszakban borzasztó éhség volt. Az egész ország éhezett, a déli területeket kivéve, miután három  egymást követő évben rossz volt a termés. Sok ezren lettek az éhínség áldozatai: sokszorosára nőttek a gabonaárak. A nép tudatában ez úgy rögződött, mint  Isten büntetése a Borisz Godunov cár által elkövetett bűnökért. Ezért lábra keltek a mondák a „jó cárevicsről”, Dmitrijről, akinek sikerült elrejtőznie a Godunov által küldött hóhérok elől. A történészek mindeddig nem jutottak egyértelmű következtetésre, ki is volt  az az ember, aki Dmitrij carevicsnek adta ki magát: egy olasz szerzetes, Grigorij Otrepjev  elmenekült orosz szerzetes vagy tényelegesen Rettegett Iván megmenekült fia.

Trónra jutása[szerkesztés]

De légyen akárhogy is, a lengyel csapatok segítségével és a lakosság támogatásával ál-Dmitrij  megindult Moszkvába, ahol 1605 júniusában  ünnepélyesen bevonult a Kremlbe. Palotaforrdalmat indított és megölette Borisz Godunov fiát, Fjodort (16 évesen) anyjával, Marija Grigorjevna Szkuratova-Belszkajával együtt.

Szokásai[szerkesztés]

Az új cár szeretett enni, és nagy lakomákat rendezett az udvarban. De sokakat zavartak Ál-Dmitrij rendelkezései. A cár elrendelte, hogy ebéd idején szóljon a zene, énekeljenek. Ugyanakkor nem tartotta be a hagyományokat: vagyis nem imádkozott evés előtt, nem mosott kezet étkezés után.  Ezen kívül a korábbi uralkodóktól eltérően ál-Dmitrij ebéd után  nem aludt, hanem vagy sétált vagy pedig az ügyekkel foglalkozott. Mindezek a változtatások a szokatlanság miatt is ellenérzést keltettek.

Még nagyobb ingerültséget váltott ki, hogy a  cár parancsot adott, hogy szolgáljanak fel borjúhúst is a lakomákon. Az oroszok akkor ilyen húst nem ettek, ezt  bűnnek tartották. Nem tetszett a bojároknak az sem, hogy Marina Mniszech lengyel hercegnőt akarta feleségül venni. A menyegzőre számos lengyel előkelőség érkezett kíséretével. A cár menyasszonya nyíltan kimutatta, hogy nincsenek ínyére a helyi szokások. Panaszkodott, hogy nem tetszik neki a „moszkvai étel”.  Elérte a cárnál, hogy lengyel szakácsok, konyhai személyzet szolgálja őt ki. Az orosz lakodalmi szokásoktól eltérően  olyan napra (május 9-re ) rendelték el a menyegzőt, amikor nem volt szokás ilyen ünnepet tartani. Ráadásul a cár a nagyurakat lengyel ételekkel kínálta, köztük főtt és sült  borjúhússal, amit „ pogány ételnek” tekintettek a bojárok. Az orosz szakácsok ezt terjeszteni kezdték a nép között. Egyre erősebb lett a meggyőződés, hogy a cár nem is igazi pravoszláv orosz, hanem lengyel.

Halála[szerkesztés]

Az önjelölt cár, aki a soknapos ünnepség alatt inkább a zenészeket hallgatta, nem figyelt erre, és nem is foglalkozott az államügyekkel.  Miközben a cár meglehetősen ittas vendégei - köztük  a lengyelek - számos garázdaságot követtek el Moszkvában. Betörtek a házakba, rátámadtak a járókelőkre, főleg a nőkre.  Ezt használta ki  Vaszilij Sujszkij herceg, aki az összeesküvők élén megdöntötte a cár hatalmát. Ál-Dmitrijt megölték.  Sokan gondolják, hogy ha az ál-Dmitrij nem hanyagolta volna el a helyi szokásokat, betartotta volna a böjtöt és lemondott volna a borjúhús fogyasztásáról, megtartotta volna az ebéd utáni pihenőt, megőrizhette volna trónját és életét.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2015. augusztus 12.)
  2. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  3. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  4. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Лжедмитрий I, 2015. szeptember 28.