I. Ál-Dmitrij orosz cár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
I. Ál-Dmitrij
Dymitr Samozwaniec Otrepiew.JPG

Orosz Birodalom Oroszország cárja
Uralkodási ideje
1605. nyár1606. május
Elődje II. Fjodor
Utódja IV. Vaszilij
Életrajzi adatok
Uralkodóház Rurik-dinasztia(?)
Született 1581[1]
Elhunyt

Moszkva[3][4]
Édesapja IV. Iván(?)
Édesanyja Anasztázia Romanovna??
Házastársa Marina Mniszech lengyel hercegnő
I. Ál-Dmitrij aláírása
I. Ál-Dmitrij aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Ál-Dmitrij témájú médiaállományokat.

I. Ál-Dmitrij (1605 nyarától 1606 májusáig ült a trónon) az egyik legrejtélyesebb személyiség azok közül, akik az orosz trónon ültek. Magát hivatalosan Dmitrij Ivanovicsnak nevezte, és azt állította, hogy Dmitrij cárevics, Rettegett Iván csodával határos módon megmenekült fia.

Az állítólagos Dmitrij 1605 nyarától 1606 májusáig ült a trónon. Ez ugyan nem sok idő, de mégis jelentős nyomot hagyott az orosz történelemben és az orosz kultúrában is, amelynek képviselői igyekeztek értelmezni az önjelölt cárnak, mint jelenségnek a lényegét.

Megjelenése[szerkesztés]

Az ál-Dmitrij megjelenése előtt az 1601-1603-as időszakban borzasztó éhinség volt. Az egész ország éhezett, a déli területeket kivéve, miután három egymást követő évben rossz volt a termés. Sok ezren lettek az éhínség áldozatai: sokszorosára nőttek a gabonaárak. A nép tudatában ez úgy rögződött, mint Isten büntetése a Borisz Godunov cár által elkövetett bűnökért. Ezért lábra keltek a mondák a „jó cárevicsről”, Dmitrijről, akinek sikerült elrejtőznie a Godunov által küldött hóhérok elől. A történészek mindeddig nem jutottak egyértelmű következtetésre, ki is volt az az ember, aki Dmitrij carevicsnek adta ki magát: egy olasz szerzetes, Grigorij Otrepjev  elmenekült orosz szerzetes vagy ténylegesen Rettegett Iván megmenekült fia.

Trónra jutása[szerkesztés]

De légyen akárhogy is, a lengyel csapatok segítségével és a lakosság támogatásával ál-Dmitrij  megindult Moszkvába, ahol 1605 júniusában  ünnepélyesen bevonult a Kremlbe. Palotaforrdalmat indított és megölette Borisz Godunov fiát, Fjodort (16 évesen) anyjával, Marija Grigorjevna Szkuratova-Belszkajával együtt.

Szokásai[szerkesztés]

Az új cár szeretett enni, és nagy lakomákat rendezett az udvarban. De sokakat zavartak Ál-Dmitrij rendelkezései. A cár elrendelte, hogy ebéd idején szóljon a zene, énekeljenek. Ugyanakkor nem tartotta be a hagyományokat: vagyis nem imádkozott evés előtt, nem mosott kezet étkezés után. Ezen kívül a korábbi uralkodóktól eltérően ál-Dmitrij ebéd után nem aludt, hanem vagy sétált vagy pedig az ügyekkel foglalkozott. Mindezek a változtatások a szokatlanság miatt is ellenérzést keltettek.

Még nagyobb ingerültséget váltott ki, hogy a cár parancsot adott, hogy szolgáljanak fel borjúhúst is a lakomákon. Az oroszok akkor ilyen húst nem ettek, ezt bűnnek tartották. Nem tetszett a bojároknak az sem, hogy Marina Mniszech lengyel hercegnőt akarta feleségül venni. A menyegzőre számos lengyel előkelőség érkezett kíséretével. A cár menyasszonya nyíltan kimutatta, hogy nincsenek ínyére a helyi szokások. Panaszkodott, hogy nem tetszik neki a „moszkvai étel”. Elérte a cárnál, hogy lengyel szakácsok, konyhai személyzet szolgálja őt ki. Az orosz lakodalmi szokásoktól eltérően olyan napra (május 9-re ) rendelték el a menyegzőt, amikor nem volt szokás ilyen ünnepet tartani. Ráadásul a cár a nagyurakat lengyel ételekkel kínálta, köztük főtt és sült  borjúhússal, amit „pogány ételnek” tekintettek a bojárok. Az orosz szakácsok ezt terjeszteni kezdték a nép között. Egyre erősebb lett a meggyőződés, hogy a cár nem is igazi pravoszláv orosz, hanem lengyel.

Halála[szerkesztés]

Az önjelölt cár, aki a soknapos ünnepség alatt inkább a zenészeket hallgatta, nem figyelt erre, és nem is foglalkozott az államügyekkel.  Miközben a cár meglehetősen ittas vendégei - köztük  a lengyelek - számos garázdaságot követtek el Moszkvában. Betörtek a házakba, rátámadtak a járókelőkre, főleg a nőkre.  Ezt használta ki  Vaszilij Sujszkij herceg, aki az összeesküvők élén megdöntötte a cár hatalmát. Ál-Dmitrijt megölték.  Sokan gondolják, hogy ha az ál-Dmitrij nem hanyagolta volna el a helyi szokásokat, betartotta volna a böjtöt és lemondott volna a borjúhús fogyasztásáról, megtartotta volna az ebéd utáni pihenőt, megőrizhette volna trónját és életét.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2015. augusztus 12.)
  2. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  3. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  4. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Лжедмитрий I, 2015. szeptember 28.