Vasa-ház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vasa-ház
Angol nyelvű leszármazási tábla a Vasákról is rokonaikról
Angol nyelvű leszármazási tábla a Vasákról is rokonaikról
Államok, melyekben uralkodtak tagjai
Államnév Svédország királyai
Időszak 15231654
Államnév Lengyelország királyai
Időszak 15861668

Alapító Nils Kettilsson Vasa († 1378?)
Utolsó tag Krisztina svéd királynő († 1689)
I. Vasa Gusztáv
A Vasa család nemesi címere
A Vasa család királyi címere

A Vasa-dinasztia 1521 és 1654 között Svédországban és 1587 és 1668 között Lengyelországban uralkodó királyi ház volt. A család szimbóluma egy búzakalász (svédül: vasa), innen ered a család neve.

A Vasa-ház első uralkodója Gusztáv Eriksson, a későbbi I. Gusztáv, aki kivezette Svédországot a számára hátrányos Kalmari unióból. A királyi címet Gusztáv gyermekei örökölték.

Az uralkodóház királyai időrendben:

III. János feleségül vette a lengyel Jagelló Katalint, ezzel összekötötte a lengyel-litván dinasztiát a svéd Vasa-házzal. Ebből a kötődésből származtak Lengyelország Vasa-házi királyai:

A gyermektelen Krisztina királynővel 1689-ben kihalt a dinasztia svéd ága. A koronát a Pfalz-Zweibrücken-Birkenfeld-ház örökölte, a Wittelsbachok egyik mellékága.

II. János Kázmér királyságával a dinasztia hatalma leáldozott. A háborúk az Oszmán Birodalommal, Oroszországgal, Brandenburg-Poroszországgal, Erdéllyel, a kozákokkal és Svédországgal tönkretették Lengyelországot. 1652-ben a szejmben először alkalmazták a Liberum Veto gyakorlását egy parlamenti döntés ellen. Ezzel a szejm csak egyhangú döntéseket tudott elfogadni, mellyel működésképtelenné vált. 1657-ben és 1660-ban garantálták a Porosz Hercegség szuverenitását, melyből később kifejlődött a későbbi porosz állam. Az 1667-es andrusovói fegyverszünet Oroszországgal hatalmas területveszteséget okozott Lengyelországnak. Szmolenszk, Kijev, és az egész Ukrajna a Dnyeper folyóig orosz fennhatóság alá került.

Ezzel a Vasa-ház uralma is megszűnt Lengyelországban. Az új uralkodó Wiśniowiecki Mihály herceg lett.

Az utolsó férfiági Vasa, II. János Kázmér 1672-ben halt meg Franciaországban.

A Vasa család nőágon leszármazott tagjai azonban egészen 1818-ig maradtak a svéd trónon. Az utolsó, magát Vasának nevező hercegnő a szász Karola királynő (1833–1907) volt, IV. Gusztáv Adolf unokája.

A ma uralkodó svéd királyi család ereiben is csörgedezik Vasa vér a badeni Viktória hercegnő révén, aki V. Bernadotte Gusztáv felesége volt - a mai király dédanyja, aki IV. Gusztáv Adolf nőági utóda volt.

A család további tagjai[szerkesztés]