1242
| 1242 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1242 |
| Ab urbe condita | 1995 |
| Bahái naptár | -602 – -601 |
| Berber naptár | 2192 |
| Bizánci naptár | 6750 – 6751 |
| Buddhista naptár | 1786 |
| Burmai naptár | 604 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 1234 – 1235 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1297 – 1298 |
| Shaka Samvat | 1164 – 1165 |
| Holocén naptár | 11242 |
| Iráni naptár | 620 – 621 |
| Japán naptár | 1902 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 3938–3939 |
| Kopt naptár | 958 – 959 |
| Koreai naptár | 3575 |
| Muszlim naptár | 639 – 640 |
| Örmény naptár |
691 ԹՎ ՈՂԱ |
| Thai szoláris naptár | 1785 |
| Zsidó naptár | 5002 – 5003 |
Évszázadok: 12. század – 13. század – 14. század
Évtizedek: 1190-es évek – 1200-as évek – 1210-es évek – 1220-as évek – 1230-as évek – 1240-es évek – 1250-es évek – 1260-as évek – 1270-es évek – 1280-as évek – 1290-es évek
Évek: 1237 – 1238 – 1239 – 1240 – 1241 – 1242 – 1243 – 1244 – 1245 – 1246 – 1247
Események[szerkesztés]
Határozott dátumú események[szerkesztés]
- február 1. – A tatár sereg a befagyott Duna jegén átkel a Dunántúlra, beveszi Óbuda és Esztergom városát, de a vár, valamint Székesfehérvár és a pannonhalmi apátság (ma Pannonhalmi Bencés Főapátság) sikeresen áll ellen az ostromnak.[1]
- április 5. – A Csúd-tó jegén az orosz sereg megállítja a Német Lovagrend támadását.
Határozatlan dátumú események[szerkesztés]
- az év folyamán –
- IV. Béla király a tatár átkelés hírére Spalatóba, majd Trauba menekül. A tatárok megostromolják Klisszát és Trau várát, de hajó hiányában visszavonulnak.[1]
- Kiel városi rangot kap.
- Wiesbaden érseke elszakítja a várost a Nassaui Grófságtól.
- A Magyarországról kivonuló tatár sereg elpusztítja Albániát, Szerbiát és Bulgáriát, a megmaradt népességet pedig adófizetésre kötelezi. (Nemsokára a tatárok Ázsiába távoznak.)[1]
- A tatárok megtámadják a Rúmi Szeldzsuk Szultanátust Kis-Ázsiában.
- Német telepesek érkeznek Pozsonyba és más magyar városokba a tatárok által elpusztított magyar lakosság pótlására.
- Batu kán megalapítja az Arany Hordát.
- Ibn Nafis arab orvos először különíti el a jobb és a bal szívkamrát és írja le a két vérkör működését.
- Zára Velencétől Magyarországhoz pártol.[1]
Születések[szerkesztés]
- január 27. – Árpád-házi Szent Margit hercegnő, IV. Béla király leánya († 1270)
- november 6. – Kölni Boldog Krisztina német misztikus
Halálozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d Gerencsér Ferenc: Magyar történelmi kronológia. Ötezer év, a kezdetektől napjainkig. Tárogató Bt., [Budapest], 1998, 26-27. oldal, ISBN 963 9063 45 2
A Wikimédia Commons tartalmaz 1242 témájú médiaállományokat.