II. Károly osztrák főherceg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
II. Károly főherceg (1569)

II. (Stájer) Károly (Bécs, 1540. június 3.Graz, 1590. július 10.) osztrák főherceg, 1564-től haláláig Belső-Ausztria ura.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

I. Ferdinánd német-római császár, magyar és cseh király és Jagelló Anna királyné harmadik fiaként látta meg a napvilágot.

Károly hívő katolikus volt és az ellenreformáció erős támogatója. Ez többek között abban nyilvánult meg, hogy meghívta a jezsuitákat a Habsburg Birodalomba. Ennek ellenére 1572-ben türelmi rendeletet adott ki Grazban, amely uralkodása alatt vallásszabadságot adott a protestánsoknak.

Ausztria uralkodójaként hatalmas harcokat folytatott a törökökkel. Erődöt építtetett Horvátországban amelyet róla neveztek el Karlovácnak.

II. Károly herceget a művészet és a tudomány pártfogójaként tartják számon. A németalföldi Orlande de Lassus (Orlando Lasso) csak egyike volt az udvarában élő zeneszerzőknek. 1580-ban udvari ménest alapított Lipizzán a mai szlovéniai Lipicán.[1] A tenyésztéshez 9 mént és 24 kancát hozatott az Ibériai-félszigetről.[2] 1585-ben megalapította a Grazi Egyetemet, amit róla neveztek el Karl-Franzens-Universität-nek. Mauzóleuma a stájerországi Seckau apátságban található, ahová a Habsburg-család több más tagjait is temették. Az apátság épülete a térség korai barokk építészetének egyik legfontosabb megtestesítője. 1587-ben kezdték el építeni Alessandro de Verda tervei alapján, és Sebastiano Carlone fejezte be 1612-ben.

Házasság és gyerekek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

II. Károly herceg saját unokahúgát, Bajorországi Mária Anna hercegnőt (1551–1608) vette feleségül. Tizenöt gyermekük született:

  1. Ferdinánd (*/† 1572)
  2. Anna (1573–1598) III. (Vasa) Zsigmond lengyel királyhoz ment feleségül 1592-ben.
  3. Mária Krisztierna (1574–1621), aki Báthory Zsigmond erdélyi fejedelemhez ment hozzá 1595-ben.
  4. Katalin (1576–1595)
  5. Erzsébet (1577–1586)
  6. Ferdinánd (1578–1637), később II. Ferdinánd néven német-római császár, aki 1600-ban elvette a fiatalabbik Bajorországi Mária Annát (1574–1616), majd 1622-ben Gonzaga Eleonóra mantovai hercegnőt (1598–1655)
  7. Károly (1579–1580)
  8. Georgina (1581–1597)
  9. Eleonóra (1582–1620)
  10. Miksa (1583–1616)
  11. Margit (1584–1611), aki 1599-ben hozzáment unokatestvéréhez, III. Fülöp spanyol királyhoz.
  12. Lipót (1586-1632), később V. Lipót néven Tirol főhercege, aki 1626-ban feleségül vette Medici Klaudia hercegnőt (1604–1648)
  13. Konstancia (1588–1631), aki 1605-ben III. (Vasa) Zsigmond lengyel király második felesége lett.
  14. Mária Magdaléna (1589–1631), aki 1608-ban II. Cosimo de’ Medicihez, Toszkána nagyhercegéhez ment feleségül.
  15. Károly (1590–1624), a Német Lovagrend nagymestere
Előd:
II. Miksa
osztrák őrgróf

(15641590. július 10.)

Utód:
II. Ferdinánd

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]