II. Károly osztrák főherceg
| II. Károly | |
 | |
| Belső-Ausztria főhercege | |
| Uralkodási ideje | |
| 1564. július 25. – 1590. július 10. | |
| Elődje | I. Ferdinánd |
| Utódja | II. Ferdinánd |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Dunai–Habsburg |
| Született | 1540. június 3. Bécs |
| Elhunyt | 1590. július 10. (50 évesen) Graz |
| Nyughelye | Seckau |
| Édesapja | I. Ferdinánd császár |
| Édesanyja | Jagelló Anna |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | Bajorországi Mária Anna |
| Vallás | római katolikus |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz II. Károly témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
II. Károly vagy Stájer Károly, Habsburg Károly Ferenc (németül: Karl II. von Innerösterreich; Bécs, 1540. június 3. – Graz, 1590. július 10.), a Habsburg-házból származó osztrák uralkodó főherceg, 1564-től haláláig a Belső-Ausztriát magába foglaló Stájerország, Karintia és Tirol ura. Mivel unokaöccsei, Rudolf német-római császár, magyar és cseh király és a hatalmat tőle megszerző II. Mátyás császár és király is törvényes gyermek nélkül hunytak el, így a német-római császári címet Károly leszármazottai vitték tovább Ferdinánd fia által.
Élete[szerkesztés]
Származása[szerkesztés]
A Habsburgok dunai ágába született. Apja I. Ferdinánd német-római császár, magyar és cseh király, apai nagyszülei Szép Fülöp kasztíliai király és Őrült Johanna kasztíliai királynő voltak. Anyja a Jagelló-házból származó Anna magyar és cseh királyi hercegnő volt, Dobzse László magyar és cseh király és Anna candale-i grófnő egyetlen leánya. Károly, szülei harmadik fiaként látta meg a napvilágot. Tizenhárom felnőttkort megért testvérei között van többek között Miksa német-római császár, Anna bajor hercegné, II. Ferdinánd osztrák főherceg, Katalin lengyel királyné, Borbála modenai hercegné és Johanna toscanai nagyhercegné is.
Atyai nagybátyja V. Károly német-római császár és spanyol király volt, atyai nagynénjei Eleonóra francia királyné, Izabella dán királyné, Mária magyar királyné és Katalin portugál királyné voltak. Anyai nagybátyja pedig II. Lajos magyar király volt.
Uralkodása[szerkesztés]
Károly hívő katolikus volt és az ellenreformáció erős támogatója. Ez többek között abban nyilvánult meg, hogy meghívta a jezsuitákat a Habsburg Birodalomba. Ennek ellenére 1572-ben türelmi rendeletet adott ki Grazban, amely uralkodása alatt vallásszabadságot adott a protestánsoknak.
Ausztria uralkodójaként hatalmas harcokat folytatott a törökökkel. Erődöt építtetett Horvátországban amelyet róla neveztek el Károlyvárosnak.
II. Károly herceget a művészet és a tudomány pártfogójaként tartják számon. A németalföldi Orlande de Lassus (Orlando Lasso) csak egyike volt az udvarában élő zeneszerzőknek. 1580-ban udvari ménest alapított Lipizzán a mai szlovéniai Lipicán.[1] A tenyésztéshez 9 mént és 24 kancát hozatott az Ibériai-félszigetről.[2] 1585-ben megalapította a Grazi Egyetemet, amit róla neveztek el Karl-Franzens-Universität-nek. Mauzóleuma a stájerországi Seckau apátságban található, ahová a Habsburg-család több más tagjait is temették. Az apátság épülete a térség korai barokk építészetének egyik legfontosabb megtestesítője. 1587-ben kezdték el építeni Alessandro de Verda tervei alapján, és Sebastiano Carlone fejezte be 1612-ben.
Házassága és gyermekei[szerkesztés]
.jpg)
II. Károly főherceg egyszer házasodott. Felesége a Wittelsbach-házból származó Mária Anna bajor hercegnő, saját unokahúga – V. Albert bajor herceg és Anna osztrák hercegnő – legidősebb leánygyermeke volt. Házasságukra 1571. augusztus 26-án került sor Bécsben, Mária Anna húszesztendős korában. Tizenöt gyermekük született:
- Ferdinánd főherceg (1572. július 15 – 1572. augusztus 3.), csecsemőként elhunyt
- Anna főhercegnő (1573. augusztus 16. – 1598. február 10.), III. Zsigmond lengyel király hitvese
- Mária Krisztierna főhercegnő (1574. november 10. – 1621. április 6.), Báthory Zsigmond felesége, majd Erdélyi helytartója
- Katalin Renáta főhercegnő (1576. január 4. – 1599. június 29.), I. Ranuccio pármai herceg jegyese, fiatalon meghalt
- Erzsébet főhercegnő (1577. március 13. – 1586. január 29.), gyermekként elhunyt
- Ferdinánd főherceg (1578. július 9. – 1637. február 15.), nagybátyja örököseként német-római császár lett
- Károly főherceg (1579. július 17 – 1580. május 17), csecsemőként elhunyt
- Gregória Maximiliána főhercegnő (1581. március 22. – 1597. szeptember 20.), fiatalon meghalt
- Eleonóra főhercegnő (1582. szeptember 25. – 1620. január 28.), apáca lett
- Miksa Ernő főherceg (1583. november 17. – 1616. február 18.), a Német Lovagrend lovagja
- Margit főhercegnő (1584. december 25. – 1611. október 3.), unokatestvére, III. Fülöp spanyol király felesége
- Lipót főherceg (1586. október 9. – 1632. szeptember 13.), osztrák főherceg és Tirol hercegesített grófja
- Konstancia főhercegnő (1588. december 24. – 1631. július 10.), III. Zsigmond lengyel király második hitvese
- Mária Magdaléna főhercegnő (1589. október 7. – 1631. november 1.), feleségül ment II. Cosimo de’ Medicihez
- Károly József főherceg (1590. augusztus 7. – 1624. december 28.), hercegpüspök, a Német Lovagrend nagymestere
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ 50 éves a Szilvásváradi Lipicai Ménes. [2010. március 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 20.)
- ↑ A Dél-dunántúlon fellelhető ismertebb lófajták. [2007. május 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 20.)
| Előd: II. Miksa |
osztrák őrgróf
(1564–1590. július 10.) |
Utód: II. Ferdinánd |
