II. Károly osztrák főherceg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
II. Károly
González - Archduke Charles of Austria, Duke of Styria.jpg

Belső-Ausztria főhercege
Uralkodási ideje
1564. július 25. 1590. július 10.
Elődje I. Ferdinánd
Utódja II. Ferdinánd
Életrajzi adatok
Uralkodóház Dunai–Habsburg
Született 1540. június 3.
Bécs
Elhunyt 1590. július 10. (50 évesen)
Graz
NyughelyeSeckau
Édesapja I. Ferdinánd császár
Édesanyja Jagelló Anna
Házastársa Bajorországi Mária Anna
Vallás római katolikus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Károly témájú médiaállományokat.

II. Károly vagy Stájer Károly (németül: Karl II. von Innerösterreich; Bécs, 1540. június 3. – Graz, 1590. július 10.), a Habsburg-házból származó osztrák uralkodó főherceg, 1564-től haláláig a Belső-Ausztriát magába foglaló Stájerország, Karintia és Tirol ura. Mivel unokaöccsei, Rudolf német-római császár, magyar és cseh király és a hatalmat tőle megszerző II. Mátyás császár és király is törvényes gyermek nélkül hunytak el, így a német-római császári címet Károly leszármazottai vitték tovább Ferdinánd fia által.

Élete[szerkesztés]

Származása[szerkesztés]

Károly Ferenc néven 1540. június 3-án született Bécsben, a Habsburg család dunai ágába. Apja I. Ferdinánd német-római császár, magyar és cseh király, apai nagyszülei Szép Fülöp kasztíliai király és Őrült Johanna kasztíliai királynő voltak. Anyja a Jagelló-házból származó Anna magyar és cseh királyi hercegnő volt, Dobzse László magyar és cseh király és Anna candale-i grófnő egyetlen leánya. Károly, szülei harmadik fiaként látta meg a napvilágot. Tizenhárom felnőttkort megért testvérei között van többek között Miksa német-római császár, Anna bajor hercegné, II. Ferdinánd osztrák főherceg, Katalin lengyel királyné, Borbála modenai hercegné és Johanna toscanai nagyhercegné is.

Atyai nagybátyja V. Károly német-római császár és spanyol király volt, atyai nagynénjei Eleonóra francia királyné, Izabella dán királyné, Mária magyar királyné és Katalin portugál királyné voltak. Anyai nagybátyja pedig II. Lajos magyar király volt.

Uralkodása[szerkesztés]

Károly hívő katolikus volt és az ellenreformáció erős támogatója. Ez többek között abban nyilvánult meg, hogy meghívta a jezsuitákat a Habsburg Birodalomba. Ennek ellenére 1572-ben türelmi rendeletet adott ki Grazban, amely uralkodása alatt vallásszabadságot adott a protestánsoknak.

Ausztria uralkodójaként hatalmas harcokat folytatott a törökökkel. Erődöt építtetett Horvátországban amelyet róla neveztek el Karlovácnak.

II. Károly herceget a művészet és a tudomány pártfogójaként tartják számon. A németalföldi Orlande de Lassus (Orlando Lasso) csak egyike volt az udvarában élő zeneszerzőknek. 1580-ban udvari ménest alapított Lipizzán a mai szlovéniai Lipicán.[1] A tenyésztéshez 9 mént és 24 kancát hozatott az Ibériai-félszigetről.[2] 1585-ben megalapította a Grazi Egyetemet, amit róla neveztek el Karl-Franzens-Universität-nek. Mauzóleuma a stájerországi Seckau apátságban található, ahová a Habsburg-család több más tagjait is temették. Az apátság épülete a térség korai barokk építészetének egyik legfontosabb megtestesítője. 1587-ben kezdték el építeni Alessandro de Verda tervei alapján, és Sebastiano Carlone fejezte be 1612-ben.

Házassága és gyermekei[szerkesztés]

II. Károly családja körében

II. Károly főherceg egyszer házasodott. Felesége a Wittelsbach-házból származó Mária Anna bajor hercegnő, saját unokahúga volt. Márai Anna V. Albert bajor herceg és Anna osztrák hercegnő (Károly testvérének) legidősebb leánygyermeke volt. Házasságukra 1571. augusztus 26-án került sor Bécsben, Márai Anna húszéves korában. Kapcsolatukból tizenöt gyermekük született. Gyermekeik:

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 50 éves a Szilvásváradi Lipicai Ménes. [2010. március 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 20.)
  2. A Dél-dunántúlon fellelhető ismertebb lófajták
Előd:
II. Miksa
osztrák őrgróf

(15641590. július 10.)

Utód:
II. Ferdinánd