II. János aragóniai király
II. János | |
Aragóniai János Trastámara János Kasztíliai János | |
![]() | |
Roland de Mois: II. János, XVI. század, Madrid | |
Ragadványneve | Bitorló János, Hitetlen János, Nagy János |
Navarra Királyság királya iure uxoris | |
Juan II/Joanes II.a | |
Uralkodási ideje | |
1425. szeptember 8. (iure uxoris (a felesége jogán) a feleségével, társuralkodó) 1441. április 1. (egyeduralkodó, trónbitorló) – 1479. január 19. | |
Koronázása | Pamplona (baszkul: Iruñea) 1429. május 15. (a feleségével együtt) |
Elődje | I. (Évreux-i) Blanka |
Utódja | I. (Aragóniai) Eleonóra |
Aragóniai Királyság királya | |
Juan II/Joan II | |
Uralkodási ideje | |
1458. június 27. – 1479. január 19. | |
Koronázása | nem koronázták meg |
Örököse | Vianai Károly |
Elődje | V. (Nagylelkű) Alfonz |
Utódja | II. (Katolikus) Ferdinánd |
Szicíliai Királyság királya | |
Giovanni II | |
Uralkodási ideje | |
1458. június 27. – 1479. január 19. | |
Koronázása | nem koronázták meg |
Örököse | Vianai Károly |
Elődje | I. (Nagylelkű) Alfonz |
Utódja | II. (Katolikus) Ferdinánd |
Szicíliai Királyság kormányzója (alkirálya, vikáriusa) | |
Giovanni d'Aragona | |
Uralkodási ideje | |
1415. április 15. – 1420 | |
Elődje | Navarrai Blanka |
Utódja | ? |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Trastámara-ház |
Született |
1398. június 29. Medina del Campo, Kasztília |
Elhunyt |
1479. január 19. (80 évesen) Barcelona |
Nyughelye | Poblet-kolostor 1479. február 11. |
Édesapja | I. Ferdinánd aragóniai király, Kasztília régense (1380–1416) |
Édesanyja | Kasztíliai Eleonóra, Alburquerque grófnője (1374–1435) |
Testvére(i) |
|
Házastársa | 1. I. (Évreux-i) Blanka navarrai királynő (1387–1441) |
Házastársa | 2. Juana Enríquez aragón és navarrai királyné (1425/30–1468) |
Gyermekei |
1. feleségétől: 1. Károly (1421–1461) 2. Johanna (1423–1425) 3. Blanka (1424–1464) 4. Eleonóra (1426–1479) 2. feleségétől: 5. Eleonóra (1447/48–fiatalon) 6. Ferdinánd (1452–1516) 7. Johanna (1454–1517) 8. Mária (1455 körül–fiatalon) Ágyasaitól: 9. Alfonz (1417–1495) 10. János (1429–1475) 11. Alfonz (megh. fiatalon) 12. Ferdinánd (–1452) 13. Mária (megh. fiatalon) 14. Eleonóra 15. Ferdinánd 16. Henrik |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz II. János témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
II. János (Medina del Campo, Kasztília, 1398. június 29.[1] – Barcelona, 1479. január 19.), ragadványnevei: Hitetlen/Bitorló/Nagy János, spanyolul: Juan II de Aragón, katalánul: Joan II d'Aragó, olaszul: Giovanni II d'Aragona, szicíliai nyelvjárásban: Giuvanni II di Aragona, szárdul: Giuanne II de Aragona, kasztíliai királyi herceg (infáns) a születésétől és aragón királyi herceg (infáns) 1412-től. 1425-től Navarra királya a felesége jogán, 1458-tól Aragónia, Szicília, Szardínia, Mallorca, Valencia királya és Barcelona grófja. A Trastámara-ház tagja. Candale-i Anna magyar királyné dédapja.
Élete[szerkesztés]
Infánsként[szerkesztés]
Kasztíliai infánsként látta meg a napvilágot, de a kasztíliai trón elnyerésére nagyon kis esélye volt, hiszen apja csak a másodszülött herceg volt Kasztíliában, és ő is apja másodszülött gyermeke volt. Ennek ellenére egész életét a kasztíliai királyi cím megszerzésének a vágya hajtotta, amely sosem teljesedett be számára, de fia, II. Ferdinánd aragóniai király még az ő életében mint I. Izabella kasztíliai királynő férje 1475-ben a Cortestől elnyerte a kasztíliai királyi címet. Gyermekként arra is csak csekély esélye lehetett, hogy valaha király lehet belőle, de első házassága révén, melyet Blanka navarrai trónörökössel kötött 1420-ban, felesége trónra léptekor ő is elnyerte a királyi címet. Apja, I. Ferdinánd aragóniai király 1412-ben megnyerte az aragón örökösödési háborút, és ezzel ő is aragón infáns lett. Anyja Kasztíliai Eleonóra, Alburquerque grófnője volt.
Apja 1414-ben, aragón királlyá koronázásakor a Peñafiel grófja címet adományozza neki. 1415. január 4-én eljegyezték a nála 25 évvel idősebb II. Johanna nápolyi királynővel, majd apja kinevezte a Szicíliai Királyság kormányzójává (alkirályává), és 1415. április 15-én Palermóban át is vette a hivatalát.[2] Ekkor ismerkedett meg jövendőbelijével, a nála 11 évvel idősebb Navarrai Blankával, Szicília özvegy királynéjával, aki addig a régensi teendőket látta el a szigetországban. A nápolyi királynővel, II. Johannával való eljegyzése hamarosan felbomlott, és a nővére gyermektelen halálával navarrai trónörökössé előlépett Blankával jegyezték el. 1420. június 18-án Pamplonában megtartották az esküvőt, és így ő is a királyi cím várományosa lett. 1421. május 29-én megszületik a trónörökös pár fia, Károly herceg, aki nagyapjától, III. Károly navarrai királytól a Viana hercege címet kapja, és a navarrai trónöröklési rendben a második helyre kerül, háttérbe szorítva apját, aki csak felesége életében jogosult a királyi címre apósa végrendelete szerint.
[szerkesztés]
1425. szeptember 8-án meghalt III. Károly navarrai király, és trónra lépett lánya, I. Blanka, így János is Navarra királya lesz felesége jogán II. János néven. Számára a navarrai királyi cím csak egy ugródeszkát és pénzügyi forrást jelent a kasztíliai királyi cím elnyeréséhez, mely küzdelemben mind unokatestvére és sógora, II. János kasztíliai király, mind pedig öccse, Henrik, Villena hercege, aki a kasztíliai király egyik nővérét vette feleségül, az útjában állt. 1429. május 15-én koronázták meg a királyi párt Pamplonában navarrai királlyá.[1]
Gyermekei[szerkesztés]
- 1. feleségétől, I. (Évreux-i) Blanka (1387–1441) navarrai királynőtől, 4 gyermek:
- Károly (1421–1461), Viana hercege, IV. Károly néven apja ellenében de iure navarrai király, felesége Ágnes (1422–1448) klevei hercegnő, a házasságukból nem születtek gyermekek, de 4 házasságon kívüli gyermek, többek között:
- (Ágyasától, María de Armendáriz úrnőtől): Anna (1451–1477), törvényesítve, apja a Navarrai Királyság örökösének jelölte, férje Luis de la Cerda (1438–1501), Medinaceli grófja, 1479-től hercege, 1 leány
- Johanna (1423–1425) aragón infánsnő
- Blanka (1424–1464), II. Blanka néven apja ellenében de iure navarrai királynő, férje Kasztíliai Henrik asztúriai herceg, elváltak, 1454-től IV. Henrik néven kasztíliai király, gyermekek nem születtek
- Eleonóra (1426–1479), aki apja, II. János halála után de iure és de facto navarrai királynő lett I. Eleonóra néven: (1479. január 19. – 1479. február 12.), férje IV. Gaston foix-i gróf, 10 gyermek, többek között:
- Gaston (1444–1470), Viana hercege, Navarra kormányzója (1469–1470), felesége Valois Magdolna (1443–1495) francia királyi hercegnő, Navarra régense (1479–1494), VII. Károly francia király lánya, 2 gyermek:
- I. (Foix) Ferenc Phoebus (1467–1483), Navarra királya (1479–1483), nem nősült meg, gyermekei nem születtek
- I. (Foix) Katalin (1470–1517), Navarra királynője (1483–1517), férje III. (Albret) János (1477–1516) iure uxoris navarrai király, Tartas algrófja, 13 gyermek
- Péter (1449–1490), Vannes püspöke, bíboros, Navarra régense (1479–1484)
- János (1450 után–1500), Étampes grófja, Narbonne algrófja, navarrai trónkövetelő (1483–1497), felesége, Valois Mária (1457–1493), XII. Lajos francia király nővére, 2 gyermek, többek között:
- Foix Germána (1488/90/92–1538), navarrai királyi hercegnő, Aragónia és Navarra királynéja (1513–1516), 1. férje II. Ferdinánd (1452–1516) aragón király, lásd lent, 1 fiú, 2. férje Brandenburgi János (1493–1525) valenciai alkirály, nem születtek gyermekei, 3. férje Aragóniai Ferdinánd (1488–1550) calabriai herceg, IV. Frigyes nápolyi király és Balzo Izabella andriai hercegnő fia, nem születtek gyermekei, 1 fiú az 1. házasságából:
- (1. házasságából): János (Valladolid, 1509. május 3. – Valladolid, 1509. május 3.), Girona hercege,[3] aragón trónörökös
- Foix Germána (1488/90/92–1538), navarrai királyi hercegnő, Aragónia és Navarra királynéja (1513–1516), 1. férje II. Ferdinánd (1452–1516) aragón király, lásd lent, 1 fiú, 2. férje Brandenburgi János (1493–1525) valenciai alkirály, nem születtek gyermekei, 3. férje Aragóniai Ferdinánd (1488–1550) calabriai herceg, IV. Frigyes nápolyi király és Balzo Izabella andriai hercegnő fia, nem születtek gyermekei, 1 fiú az 1. házasságából:
- Katalin (1460 után–1494 előtt), férje II. (Foix) Gaston János (1448 körül–1500), Candale grófja, 4 gyermek, többek közt:
- Candale-i Anna (1484–1506), férje II. Ulászló (1456–1516) magyar és cseh király, 2 gyermek:
- Jagelló Anna (1503–1547), férje I. (Habsburg) Ferdinánd (1503–1564) magyar, német és cseh király, osztrák főherceg, 15 gyermek
- II. (Jagelló) Lajos (1506–1526) magyar és cseh király, felesége Habsburg Mária ausztriai főhercegnő, kasztíliai infánsnő (1505–1558), gyermekei nem születtek, 1 természetes fiú
- Candale-i Anna (1484–1506), férje II. Ulászló (1456–1516) magyar és cseh király, 2 gyermek:
- Gaston (1444–1470), Viana hercege, Navarra kormányzója (1469–1470), felesége Valois Magdolna (1443–1495) francia királyi hercegnő, Navarra régense (1479–1494), VII. Károly francia király lánya, 2 gyermek:
- Károly (1421–1461), Viana hercege, IV. Károly néven apja ellenében de iure navarrai király, felesége Ágnes (1422–1448) klevei hercegnő, a házasságukból nem születtek gyermekek, de 4 házasságon kívüli gyermek, többek között:
- 2. feleségétől, Juana Enríquez (1425/30–1468) aragón és navarrai királynétól, 4 gyermek:
- Eleonóra (1447/48–fiatalon)
- Ferdinánd (1452–1516), II. Ferdinánd néven aragón király, 1. felesége I. Izabella kasztíliai királynő (1451–1504), 6 gyermek, 2. felesége Foix Germána (1488/90–1538) navarrai királyi hercegnő, lásd fent, további 1 fiú+4 természetes gyermek
- Johanna (1455–1517), férje I. Ferdinánd nápolyi király (1423–1494), 2 gyermek, többek között:
- Aragóniai Johanna (1477/79–1518), férje II. Ferdinánd nápolyi király (1469–1496), nem születtek gyermekei
- Mária (1455 körül–fiatalon)
- Ágyasától, Leonor de Escobar úrnőtől, 1 fiú:
- Alfonz (1417–1495), Ribagorça grófja 1469-től, majd apja kinevezi Villahermosa[4] hercegévé 1476-ban, felesége Leonor de Sotomayor (1460 körül–1522), 3 gyermek+6 természetes gyermek
- Ágyasától, N. de Ansa úrnőtől, 4 gyermek:
- János (1429–1475), Zaragoza érseke (1460)
- Ferdinánd (–1452)
- Mária (megh. fiatalon)
- Eleonóra, férje II. (Beaumont-i) Lajos (1430–1508), Lerín grófja és Navarra hadsereg-főparancsnoka, III. Károly navarrai király unokája természetes ágon, 4 gyermek
- Ismeretlen nevű ágyasaitól, 3 gyermek:
- Alfonz (megh. fiatalon)
- Ferdinánd, a Szent János Rend nagymestere
- Henrik, Cefalù püspöke
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b L. Anthony (1931: 9).
- ↑ Lásd Agnello (2012 :43).
- ↑ Katalánul és hivatalosan: Girona, spanyolul: Gerona.
- ↑ A hercegség a Valenciai Királyságban helyezkedett el, amelynek a névadója Vilahermosa del Río település volt. Katalánul: Vilafermosa.
Irodalom[szerkesztés]
- Agnello, Giuseppe. Urbs fidelissima. Il governo di Siracusa durante la Camera reginale (1282–1536) [archivált változat], doktori értekezés (olasz nyelven), Catania: Università di Catania. Facoltà di Lettere e Filosofia (2012). Hozzáférés ideje: 2015. szeptember 23. [archiválás ideje: 2015. szeptember 25.]
- Anthony, Raoul. Identification et Étude des Ossements des Rois de Navarre inhumés dans la Cathédrale de Lescar (francia nyelven). Párizs: Masson (1931). Hozzáférés ideje: 2015. szeptember 23.
- Schwennicke, Detlev: Die Könige von Aragón 1412–1555 a. d. H. Trastamara des Stammes Burgund-Ivrea, 1412–1458 und 1468–1555 Könige von Sizilien, 1428–1458 und 1502–1555 Könige von Neapel, 1474–1555 Könige von Kastilien und León, 1492–1555 Könige von Granada, Reyes de las Islas y Tierras Firme del Mar Océano etc., In: Detlev Schwennicke (szerk.): Europäischen Stammtafeln, Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 66., Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.
További információk[szerkesztés]
- Genealogía de los Reyes de Navarra (Hozzáférés: 2014. július 3.)
- Foundation for Medieval Genealogy/Aragon Kings Genealogy (Hozzáférés: 2014. július 3.)
- Genealogie Mittelalter/Johann II König von Aragon (Hozzáférés: 2014. július 3.)
- Libro d'Oro della Nobiltà Mediterranea/Trastamara (Aragonesi) (Hozzáférés: 2014. július 3.)
Előző V. (Nagylelkű) Alfonz |
Aragónia királya ![]() 1458 – 1479 |
Következő II. (Katolikus) Ferdinánd |
Előző I. (Nagylelkű) Alfonz |
Szicília királya ![]() 1458 – 1479 |
Következő II. (Katolikus) Ferdinánd |
Előző III. (Nagylelkű) Alfonz |
Valencia királya ![]() 1458 – 1479 |
Következő II. (Katolikus) Ferdinánd |
Előző II. (Nagylelkű) Alfonz |
Mallorca királya ![]() 1458 – 1479 |
Következő II. (Katolikus) Ferdinánd |
Előző II. (Nagylelkű) Alfonz |
Szardínia királya ![]() 1458 – 1479 |
Következő II. (Katolikus) Ferdinánd |
Előző IV. (Nagylelkű) Alfonz |
Barcelona grófja ![]() 1458 – 1479 |
Következő II. (Katolikus) Ferdinánd |
Előző uralkodó: I. Blanka |
|
Következő uralkodó: I. Eleonóra |
|