Ugrás a tartalomhoz

II. János aragóniai király

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagy János
Arany dukát János király képmásával
Arany dukát János király képmásával

Aragónia királya
II. János
Uralkodási ideje
1458. június 27. 1479. január 19.
ÖrököseKároly
ElődjeV. Alfonz
UtódjaII. Ferdinánd
Szicília királya
I. János
Uralkodási ideje
1458. június 27. 1479. január 19.
ElődjeI. Alfonz
UtódjaII. Ferdinánd
Navarra királya
II. János
Uralkodási ideje
1425. szeptember 8. 1479. január 19.
KoronázásaPamplona
1429. május 15.
ElődjeIII. Károly
UtódjaEleonóra
Életrajzi adatok
UralkodóházTrastámara
Született1398. június 29.[1]
Medina del Campo, Kasztília
Elhunyt1479. január 19. (80 évesen)
Barcelona, Aragónia
NyughelyePoblet-kolostor
1479. február 11.
ÉdesapjaI. Ferdinánd aragóniai király
ÉdesanyjaKasztíliai Eleonóra Urraca
HázastársaNavarrai Blanka
(1420–1441)
Juana Enríquez (1447–)
GyermekeiKároly, Viana hercege
II. Blanka navarrai királynő
Eleonóra navarrai királynő
II. Ferdinánd aragóniai király
Johanna nápolyi királyné
Vallásnyugati keresztény
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy János témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Nagy János (spanyolul: Juan el Gran, ismert másik ragadványnevén: Hitetlen János, Juan el Sense Fe; Medina del Campo, Kasztília, 1398. június 29. – Barcelona, Aragónia, 1479. január 19.), házassága révén Navarra királya 1425 szeptemberétől, továbbá fivére örököseként Aragónia és Valencia királya (II. János néven), valamint Szicília királya (I. János néven) 1458 júniusától 1479 januárjában bekövetkezett haláláig.

Születésekor nem sok esély volt rá, hogy valaha is uralkodóvá válik, mivel apja a kasztíliai király, I. János másodszülött fia volt, emellett János maga is szülei, Kasztíliai Ferdinánd és Eleonóra Urraca második fiaként látta meg a napvilágot. Apja 1412-ben nyerte el gyermektelen nagybátya után az Aragóniai Királyság trónját. 1420-ban János feleségül vette Navarrai Blankát, a navarri trón örökösnőjét, akivel 1425-ben az ország uralkodóivá váltak. Fivére, Nagylelkű Alfonz törvényes fiúörökös hiányában Jánosra hagyta trónját, így 1458-ban elfoglalhatta Aragónia és Szicília királyságait is.

Legfőbb ambícióját, hogy megszerezze a Kasztíliai Királyságot már nem sikerült elérnie, ugyanakkor megélte fia, Aragóniai Ferdinánd házasságát Kasztíliai Izabellával, akik később a „Katolikus királyok” néven lettek ismeretesek, mint a mai egységes Spanyolország megteremtői.

Élete

[szerkesztés]

Infánsként

[szerkesztés]

Kasztíliai infánsként látta meg a napvilágot, de a kasztíliai trón elnyerésére nagyon kis esélye volt, hiszen apja csak a másodszülött herceg volt Kasztíliában, és ő is apja másodszülött gyermeke volt. Ennek ellenére egész életét a kasztíliai királyi cím megszerzésének a vágya hajtotta, amely sosem teljesedett be számára, de fia, II. Ferdinánd aragóniai király még az ő életében mint I. Izabella kasztíliai királynő férje 1475-ben a Cortestől elnyerte a kasztíliai királyi címet. Gyermekként arra is csak csekély esélye lehetett, hogy valaha király lehet belőle, de első házassága révén, melyet Blanka navarrai trónörökössel kötött 1420-ban, felesége trónra léptekor ő is elnyerte a királyi címet. Apja, I. Ferdinánd aragóniai király 1412-ben megnyerte az aragón örökösödési háborút, és ezzel ő is aragón infáns lett. Anyja Kasztíliai Eleonóra, Alburquerque grófnője volt.

Apja 1414-ben, aragón királlyá koronázásakor a Peñafiel grófja címet adományozza neki. 1415. január 4-én eljegyezték a nála 25 évvel idősebb II. Johanna nápolyi királynővel, majd apja kinevezte a Szicíliai Királyság kormányzójává (alkirályává), és 1415. április 15-én Palermóban át is vette a hivatalát.[2] Ekkor ismerkedett meg jövendőbelijével, a nála 11 évvel idősebb Navarrai Blankával, Szicília özvegy királynéjával, aki addig a régensi teendőket látta el a szigetországban. A nápolyi királynővel, II. Johannával való eljegyzése hamarosan felbomlott, és a nővére gyermektelen halálával navarrai trónörökössé előlépett Blankával jegyezték el. 1420. június 18-án Pamplonában megtartották az esküvőt, és így ő is a királyi cím várományosa lett. 1421. május 29-én megszületik a trónörökös pár fia, Károly herceg, aki nagyapjától, III. Károly navarrai királytól a Viana hercege címet kapja, és a navarrai trónöröklési rendben a második helyre kerül, háttérbe szorítva apját, aki csak felesége életében jogosult a királyi címre apósa végrendelete szerint.

[szerkesztés]

1425. szeptember 8-án meghalt III. Károly navarrai király, és trónra lépett lánya, I. Blanka, így János is Navarra királya lesz felesége jogán II. János néven. Számára a navarrai királyi cím csak egy ugródeszkát és pénzügyi forrást jelent a kasztíliai királyi cím elnyeréséhez, mely küzdelemben mind unokatestvére és sógora, II. János kasztíliai király, mind pedig öccse, Henrik, Villena hercege, aki a kasztíliai király egyik nővérét vette feleségül, az útjában állt. 1429. május 15-én koronázták meg a királyi párt Pamplonában navarrai királlyá.[1]

Gyermekei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b L. Anthony (1931: 9).
  2. Lásd Agnello (2012 :43).
  3. Katalánul és hivatalosan: Girona, spanyolul: Gerona.
  4. A hercegség a Valenciai Királyságban helyezkedett el, amelynek a névadója Vilahermosa del Río település volt. Katalánul: Vilafermosa.

Irodalom

[szerkesztés]
  • Agnello, Giuseppe. Urbs fidelissima. Il governo di Siracusa durante la Camera reginale (1282–1536) [archivált változat], doktori értekezés (olasz nyelven), Catania: Università di Catania. Facoltà di Lettere e Filosofia (2012). Hozzáférés ideje: 2015. szeptember 23. [archiválás ideje: 2015. szeptember 25.] 
  • Anthony, Raoul. Identification et Étude des Ossements des Rois de Navarre inhumés dans la Cathédrale de Lescar (francia nyelven). Párizs: Masson (1931). Hozzáférés ideje: 2015. szeptember 23. 
  • Schwennicke, Detlev: Die Könige von Aragón 1412–1555 a. d. H. Trastamara des Stammes Burgund-Ivrea, 1412–1458 und 1468–1555 Könige von Sizilien, 1428–1458 und 1502–1555 Könige von Neapel, 1474–1555 Könige von Kastilien und León, 1492–1555 Könige von Granada, Reyes de las Islas y Tierras Firme del Mar Océano etc., In: Detlev Schwennicke (szerk.): Europäischen Stammtafeln, Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 66., Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.

További információk

[szerkesztés]
Előző
V. (Nagylelkű) Alfonz
Aragónia királya
1458 – 1479
Következő
II. (Katolikus) Ferdinánd
Előző
I. (Nagylelkű) Alfonz
Szicília királya
1458 – 1479
Következő
II. (Katolikus) Ferdinánd
Előző
III. (Nagylelkű) Alfonz
Valencia királya
1458 – 1479
Következő
II. (Katolikus) Ferdinánd
Előző
II. (Nagylelkű) Alfonz
Mallorca királya
1458 – 1479
Következő
II. (Katolikus) Ferdinánd
Előző
II. (Nagylelkű) Alfonz
Szardínia királya
1458 – 1479
Következő
II. (Katolikus) Ferdinánd
Előző
IV. (Nagylelkű) Alfonz
Barcelona grófja
1458 – 1479
Következő
II. (Katolikus) Ferdinánd
Előző uralkodó:
I. Blanka
Navarra uralkodója
1425 – 1479
Navarra címere
Következő uralkodó:
I. Eleonóra