I. Ferdinánd nápolyi király

I. Ferdinánd
Aragóniai Ferdinánd
I. Ferdinánd nápolyi király portréja
Nápolyi Királyság királya
Ferrante I
Uralkodási ideje
1458. június 27. – 1494. január 25.
Koronázása	Barletta 1459. február 4.
Elődje	I. Alfonz
Utódja	II. Alfonz
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Trastámara-ház
Született	1423. július 22. Valencia
Elhunyt	1494. január 25. (70 évesen) Nápoly
Nyughelye	San Domenico Maggiore
Édesapja	V. (I.) Alfonz aragón és nápolyi király (1394/96–1458)
Édesanyja	Giraldona Carlino nápolyi úrnő (1400/1–1468 körül)
Testvére(i)	Aragóniai Mária ferrarai őrgrófné Aragóniai Ferdinánd Eleonora
Házastársa	1. Chiaromontei Izabella tarantói hercegnő (1424–1465)
Házastársa	2. Trastamarai Johanna (1455–1517) aragón és navarrai királyi hercegnő (infánsnő)
Gyermekei	1. feleségétől: 1. Alfonz (1448–1495) 2. Eleonóra (1450–1493) 3. Frigyes (1452–1504) 4. János (1456–1485) 5. Beatrix (1457–1508) 6. Ferenc (1461–1486) 2. feleségétől: 7. Johanna (1477/78–1518) 8. Károly (1480–1486) Házasságon kívül született gyermekei: Diana Guardato úrnőtől: 9. Mária (1440/52–1460/61/72) 10. Johanna (1455–1501) 11. Ferdinánd Eulalia Ravignano úrnőtől: 12. Mária Cecília (1473 (előtt)–1513 (előtt)), 13. Lukrécia (–1549) Giovanna Caracciolo úrnőtől: 14. Henrik (–1478) 15. Eleonóra (megh. fiatalon) 16. Cézár (–1501) 17. Ferdinánd (–1542) 18. Alfonz (1460–1510)
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Ferdinánd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

I. Ferdinánd (1423. július 22. – Nápoly, 1494. január 25.), olaszul: Ferrante I, szicíliai (nápolyi) király. Aragóniai Beatrix magyar királyné apja és I. Mátyás magyar király apósa. A Trastámara-ház nápolyi ágának a tagja.

Élete

V. Alfonz aragón és nápolyi királynak Giraldona Carlino úrnővel folytatott házasságon kívüli viszonyából származó fia. Sok bizonytalanság van a születése körül, de Vajay Szabolcs kutatásai megerősítik, hogy Ferdinándnak volt egy idősebb féltestvére, (Idősebb) Ferdinánd, aki Aragóniai Margittól, Híjar (katalánul: Híxar) bárónőjétől született, de mind a kisfiút, mind pedig az édesanyját a féltékeny, gyermektelen aragón királyné, Kasztíliai Mária vízbe fojtatta. V. Alfonz másodszülött fia született Giraldina Carlinótól. A tévedést az okozta, hogy mindkét gyermeket, Ferdinándnak hívták. Ferdinánd király származása már életében nagyon sok pletyka forrása volt, és egyesek szerint egészen a királyi családig értek a szálak, mégpedig az aragón királyné húgát, Kasztíliai Katalin villenai hercegnőt, III. Henrik kasztíliai király kisebbik lányát nevezték meg a gyermek anyjának, de ez az újabb kutatások fényében nem állja meg a helyét. Kasztíliai Katalin, aki V. Alfonz aragón király kisebb öccsének, Aragóniai Henrik villenai hercegnek volt az első felesége, és ugyanúgy V. Alfonz elsőfokú unokatestére volt, mint a felesége, Mária királyné, egy gyermeket biztosan világra hozott, amely szülés az ő és gyermeke életébe került 1439-ben, de ismereteink szerint ez volt az egyetlen szülése.

V. Alfonz a másodszülött fiára már sokkal jobban vigyázott, és Giraldona Carlinótól még két lánya született, és a feleségétől távol neveltette őket. Törvényes fiúörökös hiányában, mikor 1442-ben I. Renátusz nápolyi királytól elhódította a Nápolyi Királyságot, természetes fiát szerette volna az örököséül jelöltetni az újonnan szerzett országában, hiszen örökölt királyságaiban a száli törvény értelmében csak törvényes házasságból született fiúk örökölhettek, így ott az idősebb öccse, II. János navarrai király volt a törvényes örököse.

1440. február 17-én már törvényesíttette az apja Ferdinándot a pápával, és 1443. február 23-án a Nápolyi Királyság parlamentje trónörökösnek ismerte el, és megkapta a trónörökösnek kijáró Calabria hercege címet. II. Piusz pápa V. Alfonz halála után mint hűbérura beiktatta a nápolyi királyi címébe 1458. július 25-én közvetítője útján, majd 1458. november 10-én személyesen is. 1459. február 4-én koronázták királlyá Barletta városában. Uralkodói címeiben hagyományosan az Anjou-házi királyoktól örökölt Magyarország királya titulus is szerepelt.

I. Renátusz nápolyi király nem adta fel nápolyi terveit, és V. Alfonz halála utáni bizonytalanságot kihasználva megpróbálta visszaszerezni a trónját, de Ferdinánd visszavert minden támadást, és megerősítette az uralmát.

Ferdinándot még apja 1445. május 28-án vagy 30-án összeházasította Chiaromontei Izabellával, aki I. László nápolyi király özvegyének, Enghieni Mária nápolyi királynénak volt az unokája az első házasságából született lánya révén, és a nagymama még megérte a házasságkötést, amely V. Alfonz gesztusa volt a sógornője, II. Johanna nápolyi királynő uralma idején az udvartól száműzött királyné és a hagyományos nápolyi nemesség felé. Ebből a házasságból született többek között Aragóniai Beatrix magyar királyné, aki a magyar királlyal kötött szövetségkötés következtében I. Mátyás második felesége lett 1476-ban.

Ugyanebben az évben vette feleségül az özvegy nápolyi király a nagybátyja, II. János aragóniai király kisebbik lányát, II. Ferdinánd aragóniai király édestestvérét, Aragóniai Johannát, 1476. október 5-én. Ebből a házasságból további két gyermeke született.

1480-ban országa komoly válsággal nézett szembe, amiből csak Magyarország segítségével sikerült kilábalnia. Ebben az évben egy török expedíciós hadtest elfoglalta a stratégiai fontosságú Otrantót, s a várost és a várat megerősítve igen valószínűnek tűnt, hogy tudatos előkészületei folynak egy dél-itáliai török inváziónak. Emiatt IV. Szixtusz pápa Rómában pánikba esett, hogy a katolikus egyház központját elérheti az Oszmán Birodalom, amely Konstantinápoly 1453-as bevétele után magát tekintette a Római Birodalom örökösének, miként tették ezt a bizánci császárok is. Annál is inkább jogos volt a félelem, mert Ferdinánd seregei nem voltak képesek Otranto visszafoglalására, ezért Ferdinánd Mátyás királyhoz fordult segítségért. Magyar Balázs és Kinizsi Pál vezetésével egy válogatott, kb. 2100 fős expedíció indult el Nápolyba. Az egész hadjárat költsége 50 000 arany volt, de ezt sosem térítették meg Mátyás királynak. A magyar sereg a nápolyi és aragón erőktől támogatva 1481-ben támadást indított Otranto visszafoglalására. A törökök keményen védték a hídfőállásukat, emiatt súlyosak voltak a magyarok és szövetségesek veszteségei is. S bár a magyarok kétharmada elesett, ennek ellenére sikerült visszafoglalni Otrantót, és a törökök visszavonultak a balkáni partokra.

Esortazione di insorgere contro i baroni ribelli, 1486

Mátyás halála után Ferdinánd támogatta lányának újabb házasságát az új királlyal, II. Ulászlóval, és amikor az válni akart Beatrixtól, bevetett mindent annak érdekében, hogy ne bontsák fel Beatrix házasságát. Amíg a nápolyi király élt, addig Beatrix pozíciói Ulászló makacssága ellenére biztosítva voltak, és már-már teljesen Beatrix javára fordult a kocka, mikor Ferdinánd király 1494. január 25-én meghalt. És bár a válási procedúra még jó pár évig elhúzódott, az egykori nápolyi királylány már csak utóvédharcokat tudott folytatni sorsa ellen, és végül alulmaradt, hiszen Ferdinánd politikusi ravaszságát egy utódja sem tudta felülmúlni.

Gyermekei

• 1. feleségétől, Chiaromontei Izabella tarantói hercegnőtől (1424–1465), 6 gyermek:
  • Alfonz (1448–1495), II. Alfonz néven nápolyi király (1494–1495), felesége Sforza Hippolita (1446–1484/88) milánói hercegnő, 3 gyerek a házasságából+2 házasságon kívüli, összesen 5 gyermek, többek között:
    • II. Ferdinánd (1467/69–1496) nápolyi király, felesége a nagynénje, Johanna (1477/78–1518) nápolyi királyi hercegnő, gyermekei nem születtek, lásd lent
  • Eleonóra (1450–1493), férje I. (Estei) Herkules (1431–1501) modenai herceg, 7 gyermek, többek között:
    • Estei Hippolit (1482–1520) esztergomi érsek, 2 természetes gyermek
  • Frigyes (1452–1504), IV. Frigyes néven nápolyi király (1496–1501), 1. felesége Anna (1455–1480) savoyai hercegnő, 1 leány, 2. felesége Balzo Izabella (1468–1533) andriai hercegnő , 5 gyermek, összesen 6 gyermek
  • János (1456–1485), Tarantó érseke, bíboros, az Esztergomi érsekség kormányzója, gyermekei nem születtek
  • Beatrix (1457–1508), 1. férje I. (Hunyadi) Mátyás (1443–1490) magyar király, 2. férje II. (Jagelló) Ulászló (1456–1516) magyar és cseh király, mindkét házassága gyermektelen maradt
  • Ferenc (1461–1486), Monte Sant Angelo hercege, nem nősült meg, gyermekei nem születtek
• 2. feleségétől, Trastamarai Johanna (1455–1517) aragón királyi hercegnőtől, II. (Hitetlen) János aragón és navarrai király lányától, 2 gyermek:
  • Johanna (1477/78–1518), férje II. Ferdinánd (1467/69–1496) nápolyi király, lásd fent, gyermekei nem születtek
  • Károly (1480–1486) nápolyi királyi herceg

Házasságon kívül született gyermekei:

• Diana Guardato úrnőtől, 3 gyermek:
  • Mária (1440/52–1460/61/72), férje Todeschini Piccolomini Antal (–1493), Amalfi hercege, II. Piusz pápa unokaöccse és III. Piusz pápa öccse, voltak utódai
  • Johanna (1455–1501), férje Leonardo della Rovere (1445–1475), Sora és Arce hercege, II. Gyula pápa öccse, gyermekei nem születtek
  • Ferdinánd, Cajazzo hercege, felesége Cardonai Castellana, Ramon de Cardona nápolyi alkirály húga, gyermekei nem születtek
• Eulalia Ravignano úrnőtől, 2 leány:
  • Mária Cecília (1473 (előtt)–1513 (előtt)), férje Gian Giordano Orsini (–1517), Bracciano ura, voltak utódai
  • Lukrécia (–1549), férje Onorato Gaetani dell’Aquila, Trajeto hercege (–1528), voltak utódai
• Giovanna Caracciolo úrnőtől, 5 (vagy 4) gyermek:
  • Henrik (–1478), Gerace őrgrófja, felesége Polixena de Centelles, 5 gyermek
  • Eleonóra (megh. fiatalon)
  • Cézár (–1501), Sant' Agata őrgrófja, felesége della Ratta Katalin casertai grófnő (–1511), gyermekei nem születtek
  • Ferdinánd (–1542), Montalto hercege, 1. felesége, Sanseverino Anna bisignanói hercegnő, gyermekei nem születtek, 2. felesége Cardonai Castellana, Aragóniai Ferdinánd cajazzói herceg özvegye, lásd fent, 3 gyermek
  • (vagy ismeretlen nevű és származású anyától): Alfonz (1460–1510), I. Sarolta ciprusi királynő örökbe fogadta, és megtette örökösének, kijelölt jegyese Lusignan Karola (1468–1480), II. (Fattyú) Jakab ciprusi király természetes lánya

Források

• Cortese, Nino. Ferdonando I d'Aragona, re di Napoli, In: Mario Caravale (szerk.): Dizionario Biografico degli Italiani (olasz nyelven), Róma: Istituto della Enciclopedia Italiana (1932). Hozzáférés ideje: 2019. június 9. 
• Miron, E. L.. The Queens of Aragon: Their Lives and Times (angol nyelven). London: Stanley Paul & Co (1913). Hozzáférés ideje: 2015. szeptember 30.  ISBN 075465074X, 9780754650744
• Schwennicke, Detlev: Die Könige von Aragón 1412–1555 a. d. H. Trastamara des Stammes Burgund-Ivrea, 1412–1458 und 1468–1555 Könige von Sizilien, 1428–1458 und 1502–1555 Könige von Neapel, 1474–1555 Könige von Kastilien und León, 1492–1555 Könige von Granada, Reyes de las Islas y Tierras Firme del Mar Océano etc., In: Detlev Schwennicke (szerk.): Europäischen Stammtafeln, Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 66., Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.
• Vajay, Szabolcs (de): Les rapports gènéalogiques hungaro-portugais au moyen âge, Braga, 1960.

További információk

• Cawley, Charles: Sicily/Naples Kings Genealogy (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2015. szeptember 30.)
• Marek, Miroslav: Ivrea (Naples) (angol nyelven). Euweb. [2021. február 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 30.)
• Schreiber, Karl-Heinz: Ferdinand I. (ital. Ferrante) König von Neapel (német nyelven). Genealogie-Mittelalter. (Hozzáférés: 2015. augusztus 30.)
• Trastamara (Aragonesi) (olasz nyelven). Libro d’Oro della Nobilità Mediterranea. (Hozzáférés: 2015. szeptember 30.)
• Pazdziora, Mariusz: Sovereigns, Kingdoms and Royal Landmarks of Europe (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. szeptember 30.)

Előző uralkodó: I. (Nagylelkű) Alfonz

Szicíliai uralkodó 1458 – 1494 (Nápolyban)

Következő uralkodó: II. Alfonz