1528
Ellenőrzött
| 1528 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1528 |
| Ab urbe condita | 2281 |
| Bahái naptár | -316 – -315 |
| Berber naptár | 2478 |
| Bizánci naptár | 7036 – 7037 |
| Buddhista naptár | 2072 |
| Burmai naptár | 890 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 1520 – 1521 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1583 – 1584 |
| Shaka Samvat | 1450 – 1451 |
| Holocén naptár | 11528 |
| Iráni naptár | 906 – 907 |
| Japán naptár | 2188 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4224–4225 |
| Kopt naptár | 1244 – 1245 |
| Koreai naptár | 3861 |
| Muszlim naptár | 934 – 935 |
| Örmény naptár | 977 ԹՎ ՋՀԷ |
| Szeleukida naptár | 1839–1840 |
| Thai szoláris naptár | 2071 |
| Zsidó naptár | 5288 – 5289 |
Évszázadok: 15. század – 16. század – 17. század
Évtizedek: 1470-es évek – 1480-as évek – 1490-es évek – 1500-as évek – 1510-es évek – 1520-as évek – 1530-as évek – 1540-es évek – 1550-es évek – 1560-as évek – 1570-es évek
Évek: 1523 – 1524 – 1525 – 1526 – 1527 – 1528 – 1529 – 1530 – 1531 – 1532 – 1533
Események
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Határozott dátumú események
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- január 8. – I. Ferdinánd magyar és cseh király Magyar Kamarát alapít Budán, amely beszedi a királyi adót. (Az új kormányszerv 1529-ig Budán, majd 1531-től Pozsonyban működött az Udvari Kamara irányítása alatt.)[1]
- január 27. – I. Szulejmán szultán Isztambulban Magyarország királyának ismeri el I. Jánost.[1]
- március 20. – János király Szina mellett vereséget szenved I. Ferdinándtól. (Szapolyai néhány hívével Lengyelországba menekült, s májusban Tarnówban telepszik le.)[1]
- március 27. – I. Ferdinánd magyar és cseh király Báthori István nádort nevezi ki magyarországi helytartóvá.[1]
- november 3. – János király visszatér Lengyelországból.[2]
Határozatlan dátumú események
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- a nyár folyamán – Andrea Doria genovai államférfi a genovai flottával átáll I. Ferenc oldaláról V. Károly táborába, eldöntve ezzel az itáliai háború menetét.
- augusztus eleje – I. Ferdinánd hivatalai elmenekülnek Budáról.[1]
- az év folyamán –
- Ingolstadtban nyomtatják ki Magyarország legrégebbi országtérképét, Lázár deák Tabula Hungariae-ját.
- VIII. Kelemen pápa megerősíti a kapucinusok rendjét.
Az év témái
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Születések
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- október 10. – Adam Lonicer német orvos, matematikaprofesszor, kora egyik legismertebb füveskönyvének szerzője († 1586)
- az év folyamán:
- Paolo Veronese olasz reneszánsz festő († 1588)
Halálozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- április 6. – Albrecht Dürer, német festő, grafikus (* 1471)
- augusztus 16. – Odet de Foix-Lautrec francia marsall (* 1485)
- augusztus 20. – Georg von Frundsberg német zsoldoskapitány (* 1473)
