Aragóniai Mária portugál királyné
 |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Aragóniai Mária | |
| Maria de Aragão e Castela, Rainha de Portugal | |
_-_1510-1513.png) | |
| Portugál Királyság királynéja | |
| Uralkodási ideje | |
| 1500 – 1517 | |
| Elődje | Aragóniai Izabella |
| Utódja | Habsburg Eleonóra |
| Uralkodóház | Trastámara-ház |
| Született | 1482. június 29. Córdoba |
| Elhunyt | 1517. március 7. (34 évesen) Lisszabon |
| Nyughelye | Jeronimo kolostor |
| Édesapja | II. Ferdinánd |
| Édesanyja | I. (Katolikus) Izabella kasztíliai és leóni királynő |
| Testvére(i) | |
| Házastársa | I. Mánuel portugál király |
| Gyermekei |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Aragóniai Mária témájú médiaállományokat. | |
Aragóniai Mária (Córdoba, 1482. június 29. – Lisszabon, 1517. március 7.); aragóniai és kasztíliai infánsnő (spanyolul: María de Aragón y Castilla), 1500-tól Portugália királynéja (portugálul: Maria de Aragão e Castela, Rainha de Portugal).
Élete
[szerkesztés]II. (Aragóniai) Ferdinánd király és I. Izabella kasztíliai királynő harmadik leánya. Két nővére (Izabella és Johanna) és egy bátyja (János) volt, továbbá egy húga (Katalin). Volt egy ikertestvére is, ám ő halva született[1]. Húga, Katalin hercegnő 1509-ben nőül ment volt sógorához, VIII. Henrik angol királyhoz, s ő lett I. Mária angol királynő édesanyja. Johanna nevű nővére már 1496-ban, 16 évesen hozzáment I. Miksa német-római császár és Burgundi Mária egyetlen fiához, Szép Fülöp főherceghez, és az ő gyermekük lett V. Károly német-római császár.
A királyné 1517. március 7-én halt meg Lisszabonban. Csak 34 éves volt. A Jeronimo kolostorban helyezték végső nyugalomra. Férje 4 évvel később követte őt a halálba, ám előtte még 1518-ban újra megnősült. (Néhai feleségének unokahúgát, Ausztriai Eleonórát, V. Károly császár nővérét vette nőül, akitől két gyermeke született házasságuk három éve alatt: 1520-ban Károly és 1521-ben Mária.)
Családja
[szerkesztés]Amikor az infánsnő elérte a házasulandó kort, szülei úgy gondolták, ügyes diplomáciai fogás lenne, ha leányukat férjhez adnák IV. Jakab skót királyhoz [2], ám az eljegyzés végül nem valósult meg, hanem helyette Máriát I. Mánuel portugál királyhoz adták hozzá [3], akinek a leány már a második felesége volt. (A király előző hitvese Mária nővére, Aragóniai Izabella volt, aki 1498-ban hunyt el.)
A párnak összesen 10 gyermeke született, akik közül ők nyolcan érték el a felnőttkort:
- 1502-ben jött világra János, aki III. János néven Portugália következő uralkodója lett
- 1503-ban Izabella, akiből német-római császárné lett rokona, V. Károly császár feleségeként
- 1504-ben Beatrix (1504–1538), aki III. Károly savoyai herceg felesége lett
- 1506-ban Lajos
- 1507-ben született Ferdinánd
- 1509-ben Alfonz, Portugália bíborosa 1540-ben bekövetkezett haláláig
- 1512-ben született Henrik, aki Alfonzó halála után lett a portugál királyság új bíborosa, majd pedig ő követte I. Mánuel portugál király unokáját, Sebestyén királyt a portugál trónon, mivel annak nem született gyermeke
- 1515-ben jött világra Eduárd, IV. János portugál király dédapja
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Harris, Carolyn (2017). Raising Royalty: 1000 Years of Royal Parenting. Dundurn Press.
- ↑ „Bergenroth, G A, ed. (1862). "Spain: July 1498, 21–31". Calendar of State Papers, Spain, Volume 1, 1485–1509.”.
- ↑ Howe, Elizabeth Teresa (2008). Education and Women in the Early Modern Hispanic World. Ashgate Publishing Limited.
