Ugrás a tartalomhoz

III. János portugál király

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
III. János
Portugál Királyság királya
Uralkodási ideje
1521 – 1557
ElődjeI. Mánuel portugál király
UtódjaI. Sebestyén portugál király
Életrajzi adatok
UralkodóházAvis-ház
Született1502. június 6.
Castle of Saint George[1]
Elhunyt1557. június 11. (55 évesen)
Ribeira palota[2]
NyughelyeSzent Jeromos-kolostor
ÉdesapjaI. Mánuel portugál király
ÉdesanyjaAragóniai Mária portugál királyné
Testvére(i)
HázastársaHabsburg Katalin portugál királyné (1525. február 10. – 1557. június 11.)[3]
Gyermekei
III. János aláírása
III. János aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz III. János témájú médiaállományokat.
Kegyes János uralkodásának fontosabb eseményei – azulejo
1. a portugálok elérik Kínát és Japánt;
2. Az inkvizíció meghonosítása;
3. Brazília gyarmatosításának megkezdése;
4. A reneszánsz művészet fénykora

III. János (João III.) (Lisszabon, 1502. június 6. – uo. 1557. június 11.) Portugália királya az Avis-házból. Portugáliai Mihály asztúriai herceg féltestvére volt.

Élete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

I. Szerencsés Mánuel második gyermeke. János uralkodása alatt érte el a Portugál Birodalom legnagyobb kiterjedését, ugyanakkor alatta kezdődött meg az ország szellemi és anyagi romlása is, többek közt egész uralkodását végig kísérte az oszmán-törökök elleni vesztes háború. 1536-ban ő honosította meg az inkvizíciót, és azt a jezsuitákra bízta. Fia, János 3 évvel apja előtt meghalt, így a trónon unokája, Sebestyén követte. Az utókor a Kegyes jelzővel illette. Állítólag apja megeskette őt a halálos ágyán, hogy addig nem nősül meg, amíg húgát, Izabellát feleségül nem adta V. Károly császárhoz, ám János, ígéretét megszegve, 1525-ben elvette Károly legkisebb húgát, Katalint, Izabellát pedig csak egy év múlva adta férjhez Károlyhoz. Így tehát Károly János kétszeres sógora lett.

Családja

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1525-ben feleségül vette a Habsburg Katalin kasztíliai infánsnőt, I. (Szép) Fülöp iure uxoris kasztíliai király és II. Johanna kasztíliai királynő leányát, V. Károly császár legfiatalabb húgát, akitől 9 gyermeke született:

Szeretőjétől, Isabel Muniztól két, házasságon kívüli gyermeke is született:

  • Mánuel (?)
  • Duarte (1521-1543)

Állítólag felesége, Katalin nővérével, Eleonórával is viszonya volt, mikor az még János apjának volt a felesége, s Eleonóra leánya, Mária valószínű, hogy János gyermeke volt, nem pedig Mánuelé.[forrás?]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. december 11.
  2. ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. december 31.
  3. ↑ p11349.htm#i113482, 2020. augusztus 7.

Külső hivatkozások

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Ez a portugál személy életrajzát bemutató lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=III._János_portugál_király&oldid=25941719”