Ugrás a tartalomhoz

Lancasteri Katalin kasztíliai királyné

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lancasteri Katalin
Plantagenet Katalin
Angliai Katalin

Kasztíliai Királyság királynéja
Catalina de Lancáster
Uralkodási ideje
1393. december 1406. december 25.
ElődjePortugáliai Beatrix
UtódjaAragóniai Mária
Kasztíliai Királyság régense
Catalina de Lancáster
Uralkodási ideje
1406. december 25. 1418. június 2.
ElődjeIII. (Beteges) Henrik
UtódjaAragóniai János
Aragóniai Henrik
Leóni Királyság királynéja
Catalina de Lancáster
Uralkodási ideje
1393. december 1406. december 25.
ElődjePortugáliai Beatrix
UtódjaAragóniai Mária
Életrajzi adatok
UralkodóházLancaster-ház (Plantagenêt-ház)
Született1372. június 6./1373. március 31.
Bayonne, Aquitania/Hertford, Anglia
Elhunyt1418. június 2. (45 évesen)
Valladolid, Kasztília
NyughelyeSzűz Mária Székesegyház, Toledo
ÉdesapjaGenti János lancasteri herceg (1340–1399)
ÉdesanyjaKonstancia kasztíliai infánsnő (1354–1394)
Testvére(i)
HázastársaIII. Henrik kasztíliai király (1379–1406)
Gyermekei1. Mária (1401–1458)
2. Katalin (1403–1439)
3. János (1405–1454)
A Wikimédia Commons tartalmaz Lancasteri Katalin témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Lancasteri Katalin (Bayonne, Aquitania/Hertford, Anglia, 1372. június 6./1373. március 31.Valladolid, Kasztília, 1418. június 2.), angolul: Catherine of Lancaster, spanyolul: Catalina de Lancáster, angol királyi hercegnő, lancasteri hercegnő, Kasztília és León királynéja és régense. I. Péter kasztíliai király anyai unokája, III. Henrik kasztíliai király felesége, II. János kasztíliai király anyja, valamint I. Ferdinánd aragóniai király sógora és régenstársa. I. (Katolikus) Izabella kasztíliai királynő nagyanyja. A Plantagenêt-ház (Második Anjou-ház) lancasteri ágának (Lancaster-ház) a tagja. IV. Henrik angol király és Lancasteri Filippa portugál királyné féltestvére.

Élete

[szerkesztés]

Apja Genti János angol királyi herceg, első felesége révén Lancaster hercege, III. Edwárd angol király harmadszülött fia. Anyja Konstancia kasztíliai infánsnő, I. Péter kasztíliai király idősebb, törvényesített lánya.[1] Kasztíliai Konstancia az apja, I. Péter meggyilkolása (1369) után a Péter-pártiak szemében mint elsőszülött lány kasztíliai királynővé vált, de I. Péter fattyú bátyja, Henrik, Trastámara grófja bitorolta a trónt. Konstancia a trónigényeit egyetlen lányára, Katalinra ruházta át,[2] és hosszú küzdelmek után 1488-ban megkötötték az aquitaniai Bayonne-ban a békét a trónbitorló II. Henrik fiával és utódával, I. János kasztíliai királlyal, amely szerint I. János örököse, Henrik, Asztúria hercege feleségül veszi Katalint, és ezzel utódaikban Péter király vérvonala is továbbél, és helyreállíthatják a legitimitás elvét. A tényleges házasságot csak 1393. decemberében kötötték meg, mikor az apja halála (1390) után III. Henrik néven trónra lépő új király elérte a törvényes kort a házasodáshoz, azaz betöltötte a 14. életévét. A menyasszony ekkor 20 vagy 21 éves volt. Katalin királyné három gyermeket szült a férjének, köztük egy fiút 1405-ben, de a beteges jelzővel illetett III. Henrik király a következő évben, 1406. december 25-én elhunyt. A 21 hónapos kis trónörökös, II. János követte apját a kasztíliai trónon, a régensi tisztet pedig anyja, Katalin királyné és nagybátyja, Ferdinánd infáns töltötték be. Katalin és a sógora között mindennaposak voltak a súrlódások, és Ferdinánd azután is megtartotta régensi címét, miután a nagybátyja, Márton aragóniai király halálával (1410) megüresedett trónra pályázva 1412-ben Aragónia királyává választották. Ferdinánd 1416-ban meghalt és Katalin egyedüli régens maradt, de ekkor azonban az addigi támogatói elhagyták. Katalin két évvel később, 1418. június 2-án hunyt el Valladolidban, de fia még ekkor is csak 13 éves volt, aki így teljesen árván maradt. Katalint Toledóban a Szűz Mária Székesegyházban helyezték végső nyugalomra.

Gyermekei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Kasztíliai Konstancia apja, I. Péter a törvényes felesége mellett titokban vette feleségül szerelmét, Padillai Máriát, ezzel a keresztények számára tiltott bigámiát követett el, bár ezt még tetézte egy újabb házassággal, amellyel így valójában poligámiában élt, de sikerült elismertetnie a "második" házasságából származó gyermekeit, törvényesíttetnie és örököseinek elismertetnie őket.
  2. Konstancia egyetlen fia csecsemőkorában meghalt.

Irodalom

[szerkesztés]
  • Echevarria-Arsuaga, Ana: The Queen and the Master: Catalina of Lancaster and the Military Orders, In: Theresa Earenfight (ed.): Queenship and Political Power in Medieval and Early Modern Spain, Ashgate, 91–108, 2005. ISBN 075465074X, 9780754650744 URL: L. Külső hivatkozások

További információk

[szerkesztés]
Előző
Portugáliai Beatrix
Kasztília királynéja
1393 – 1406
Következő
Aragóniai Mária
Előző
Portugáliai Beatrix
León királynéja
1393 – 1406
Következő
Aragóniai Mária
Előző
III. (Beteges) Henrik
Kasztília királya
1406 – 1418 (Régens)
Következő
Aragóniai János
Aragóniai Henrik