Kasztíliai Konstancia lancasteri hercegné

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kasztíliai Konstancia lancasteri hercegné
Constanza Castile (1354-94).jpg
Született 1354
Castrojeriz
Elhunyt 1394. március 24. (39-40 évesen)
Leicester Castle
Állampolgársága Kasztíliai Korona országai
Házastársa Genti János lancasteri herceg
Gyermekei Lancasteri Katalin kasztíliai királyné
SzüleiMaría de Padilla
I. Péter kasztíliai király
Sírhely Church of the Annunciation of Our Lady of the Newarke
A Wikimédia Commons tartalmaz Kasztíliai Konstancia lancasteri hercegné témájú médiaállományokat.

Kasztíliai Konstancia (Constance de Castilla, Castrojeriz, Burgos, 1354. július – Leicester, 1394. március 24.) kasztíliai infánsnő, majd Lancaster 1. hercegnéje, I. Péter kasztíliai király és María de Padilla második gyermeke. A szülők állítólag soha nem házasodtak össze, ezért mind a négy közös gyermekük törvénytelennek számított.

Apai nagyszülei: XI. Alfonz kasztíliai király és Burgundiai Mária portugál királyi hercegnő

Anyai nagyszülei: Juan García de Padilla, Villagera 1. lordja és María González de Henestrosa

Konstanciának még három édestestvére született: Beatrix 1353-ban, Izabella 1355-ben, végül Alfonz 1359-ben. Volt egy féltestvérük is, apjuk második feleségétől, egy galíciai nemesasszonytól, Juana de Castrótól, akit Jánosnak hívtak, és 1355-ben született. Édesanyja 1361 júliusában, édesapja 1369. március 23-án meghalt. Mivel Beatrix zárdába vonult, Alfonz pedig még kisgyermekként meghalt, ezért apjuk halála után Konstancia, vagyis a néhai király legidősebb élő gyermeke lett a kasztíliai trón első számú várományosa, habár sokan vitatták ezt a jogát. Egyrészt mert nőnek született, másrészt azért mert szülei házasságkötéséről nem maradt fenn hiteles írásos bizonyíték, így gyermekeik fattyúnak számítottak, akik törvényesen nem örökölhették volna a koronát.

1371. szeptember 21-én, az akkor körülbelül 17 esztendős hercegnő hozzáment III. Eduárd angol király harmadik fiához, a 31 éves, három éve özvegy, nyolcgyermekes genti János lancasteri herceghez, a Bordeaux melletti Roquefort városában. Konstancia 1372. február 9-én, ünnepélyes keretek között vonult be Londonba mint Kasztília királynője, Eduárd, vagyis ,, a Fekete Herceg ", s számos angol és kasztíliai méltóság kíséretében. Az utcák mentén hatalmas tömeg sorakozott fel, hogy láthassák a külföldi uralkodónőt, aki országukba ment férjhez. A Strand-en lévő Szavoja Palotában Konstancia férje, János herceg, már január 29-én Kasztília névleges királyává nyilvánította magát mint neje társuralkodója. Gent-i János így lehetőséget kapott, hogy ha máshogy nem is, de legalább felesége jogán koronához juthasson, ugyanis a herceg unokaöccse, a későbbi II. Richárd angol király, s János bátyjának (Antwerp-i Lionel, Clarence 1. hercege) leszármazottai megakadályozták, hogy János még az angol trónt is megszerezze magának. János ragaszkodott hozzá, hogy az angol nemesek is ,, Spanyolország urának " nevezzék őt, ám koronáját sajnos már képtelen volt hosszú távon megtartani.

Konstancia húga, Izabella hercegnő 1372. július 11-én nőül ment III. Eduárd negyedik fiához, a 31 éves Langley-i Edmund yorki herceghez, így a nővérek onnantól kezdve sógornők is lettek. Konstancia és János házassága 22 és fél évig, Konstancia haláláig tartott, s két gyermek származott belőle, Katalin és János. Katalin 1373. március 31-én született, János pedig 1374-ben jött világra, de ő csak egy évet élt. Katalin 1388. szeptember 17-én az akkor csupán 9 esztendős, leendő III. Henrik kasztíliai király felesége lett, így egyesítve a két rivális uralkodódinasztiát, a Burgundia-házat és a Trastámara-házat.

Konstancia 1394. március 24-én, nem egészen 40 esztendősen halt meg, az angliai leicestershire-i Leicester kastélyban. A Newark Apátságban helyezték őt végső nyugalomra. (Ez ma egy főiskola, mely a newarke-i Szűz Mária nevet viseli, megkülönböztetve ezzel a St. Mary de Castro nevű régi főiskolától, ami a kerület belsejében létesült.) Özvegye, János még 1399. február 3-ig élt, ám 1396-ban állítólag újranősült, s elvette korábbi szeretőjét, az özvegy Katherine Swynfordot. Konstancia lánya, Katalin királyné három gyermeket szült hitvesének, III. Henrik királynak, házasságuk 18 éve alatt. Mária 1401. szeptember 14-én, Katalin 1403-ban, János pedig 1405. március 6-án született. A trónörökös János herceg 1406. december 25-én, csupán 21 hónapos korában, II. János néven Kasztília királya lett apja halála után. II. János kétszer nősült élete folyamán. 1418-ban nőül vette a körülbelül 22 éves Aragóniai Mária királyi hercegnőt, apai nagybátyja legidősebb leányát. A házasságból négy gyermek jött világra, Katalin 1422. október 5-én, Eleonóra 1423. szeptember 10-én, Henrik 1425. január 5-én, s végül Mária 1428-ban.

II. János 1445-ben sajnos megözvegyült, s 1447. július 22-én ismét oltár elé állt, ám ezúttal a körülbelül 19 esztendős Portugáliai (Aviz) Izabella infánsnővel. Házasságuk 7 éve folyamán két gyermekük jött világra, Izabella, vagyis a későbbi I. Izabella kasztíliai királynő 1451. április 22-én és Alfonz 1453. november 17-én. III. Henrik és Katalin királyné idősebbik leánya, Mária V. (Trastámara) Alfonz aragón-nápolyi király hitvese lett 1415. június 12-én, ám frigyükből sajnos nem származtak utódok. III. Henrik király és Katalin királyné második leánya, Katalin infánsnő 1418 novemberében feleségül ment elsőfokú unokatestvéréhez, Trastámara Henrik villena-i herceghez, ám 21 évig tartó frigyükből sajnos nem születtek utódok.