Toledo (Spanyolország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Toledo
Toledo látképe
Toledo látképe
Toledo címere
Toledo címere
Toledo zászlaja
Toledo zászlaja
Közigazgatás
Ország  Spanyolország
Autonóm közösség Kasztília-La Mancha
Tartomány Toledo tartomány
Comarca Comarca de Toledo
Polgármester Milagros Tolón (PSOE, 2015–)
Irányítószám 45001-45009
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 83 459 fő (2016)[1]
Népsűrűség 354,55 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 529 m
Terület 232,1 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Toledo (Spanyolország)
Toledo
Toledo
Pozíció Spanyolország térképén
é. sz. 39° 52′ 01″, ny. h. 4° 01′ 46″Koordináták: é. sz. 39° 52′ 01″, ny. h. 4° 01′ 46″
Toledo weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Toledo témájú médiaállományokat.

Toledo város Spanyolország középső részén, Kasztília-La Mancha autonóm közösség és Toledo tartomány székhelye. Érseki székhely, a római katolikus egyház spanyolországi központja. Történelmi belvárosa 1986 óta az UNESCO Világörökség része. Lakosainak száma 83 459 fő volt 2016-ban.

Toledót egyrészt úgy ismeretes, mint a három kultúra városa, mivel a Córdobai Kalifátus részekeként az uralkodó muszlimok mellett keresztények és zsidók is szabadon élhettek és alkothattak a városban, másrészt, mint a spanyol császárváros, mivel itt volt a székhelye I. Károly spanyol királynak, aki V. Károly néven német-római császár is volt, és kora egyik leghatalmasabb államférfija. A város neve a római kori Toletum alakból származik, ami a klasszikus latin tollitum alakváltozata, melynek jelentése felemelkedett.

Több ismert arab és spanyol tudós és művész mellett itt alkotott El Greco világhírű görög festő is.

Fekvése[szerkesztés]

Történelmi központja a Tajo folyó jobb partján, egy kanyarulatban, domb tetején épült. Az újabb negyedek az óvárostól északra terülnek el.

Történelme[szerkesztés]

Már a bronzkorban fontos település volt. Toletumot a rómaiak i. e. 193-ban foglalták el. A Római Birodalom bukása után a vizigót királyság központja lett; több egyházi zsinatot is tartottak itt. Az 5. században az alánok, szvébek és vizigótok birtokában volt, utóbbiak 567-ben fővárosukká is tették; ugyanekkor vált a spanyol egyháznak is középpontjává. 646-tól prímási székhely. 711-ben a mórok kezére került, a Córdobai Kalifátus, majd 1035-ben egy önálló muzulmán államocska (taifa) része lett. Virágzása korát Tolaitela néven ebben az időszakban (712-1085) érte el. Ekkor az iszlám, keresztény és zsidó vallásúak fontos szellemi, kulturális központja volt. 1085-ben VI. Alfonz kasztíliai király hosszas ostrom után foglalta vissza. Toledo a Kasztíliai Királyság fővárosa lett; ezt a szerepét 1563-ban veszítette el. Ezt követően hanyatlásnak indult. Az 1498-ban alapított egyetemet 1845-ben bezárták. A spanyol polgárháború során a városban súlyos harcok dúltak.

Műemlékek[szerkesztés]

  • Katedrális, 1226 és 1631 között épült gótikus stílusban. Tornya 90m magas.
  • San Juan de los Reyes. A ferences rend kolostora és temploma 1477 és 1606 között, gótikus stílusban épült. Falait a móroktól kiszabadított keresztény rabok láncai díszítik.
  • Santo Domingo el Antiguo-kolostor. A 11. században épült, altemplomában van eltemetve El Greco
  • Szent Tamás-templom, benne El Greco Orgaz gróf temetése című művével
  • Cristo de la Luz-templom, 1000 körül mecsetnek épült.
  • Tránsito-zsinagóga. 1355-ben épült mudéjar stílusban. Ma a szefárd zsidók életét bemutató múzeum látható benne
  • Alcázar. A 10. században a mórok építették; a 16. században királyi palotává építették át. A polgárháború idején a falangisták kezén volt, a köztársaságiak hiába ostromolták. Ma katonai múzeum működik benne.
  • Középkori városkapuk
  • Középkori hidak
Toledo esti fényekben
Toledo esti fényekben

Múzeumok[szerkesztés]

  • Museo de Santa Cruz
  • Casa-Museo de El Greco
  • Museo Duque de Lerma

Népesség[szerkesztés]

A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 2016-os spanyol községi regiszter

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Toledo című spanyol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]