Toledo (Spanyolország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Toledo
Toledo látképe
Toledo látképe
Toledo címere
Toledo címere
Toledo zászlaja
Toledo zászlaja
Közigazgatás
Ország Spanyolország
Autonóm közösségKasztília-La Mancha
Tartomány Toledo tartomány
ComarcaComarca de Toledo
Székhely Toledo
Polgármester Milagros Tolón (PSOE, 2015–)
Irányítószám 45001-45009
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség 83 741 fő (2017)[1]
Népsűrűség354,55 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság529 m
Terület232,1 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Toledo (Spanyolország)
Toledo
Toledo
Pozíció Spanyolország térképén
é. sz. 39° 52′, ny. h. 4° 02′Koordináták: é. sz. 39° 52′, ny. h. 4° 02′
Toledo weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Toledo témájú médiaállományokat.

Toledo város Spanyolország középső részén, Kasztília-La Mancha autonóm közösség és Toledo tartomány székhelye. A Toledói főegyházmegye székhelye, a római katolikus egyház spanyolországi központja. Történelmi belvárosa 1986 óta az UNESCO Világörökség része. Lakosainak száma 83 459 fő volt 2016-ban.

Toledót egyrészt úgy ismeretes, mint a három kultúra városa, mivel a Córdobai Kalifátus részekeként az uralkodó muszlimok mellett keresztények és zsidók is szabadon élhettek és alkothattak a városban, másrészt, mint a spanyol császárváros, mivel itt volt a székhelye I. eKároly spanyol királynak, aki V. Károly néven német-római császár is volt, és kora egyik leghatalmasabb államférfija. A város neve a római kori Toletum névből származik, ami a klasszikus latin tollitum alakváltozata, melynek jelentése felemelkedett.

Több ismert arab és spanyol tudós és művész mellett itt alkotott El Greco világhírű görög festő is.

Fekvése[szerkesztés]

Történelmi központja a Tajo folyó jobb partján, egy kanyarulatban, domb tetején épült. Az újabb negyedek az óvárostól északra terülnek el.

Történelme[szerkesztés]

Már a bronzkorban fontos település volt. Toletumot a rómaiak i. e. 193-ban foglalták el. A Római Birodalom bukása után a vizigót királyság központja lett; több egyházi zsinatot is tartottak itt. Az 5. században az alánok, szvébek és vizigótok birtokában volt, utóbbiak 567-ben fővárosukká is tették; ugyanekkor vált a spanyol egyháznak is középpontjává. 646-tól prímási székhely. 711-ben a mórok kezére került, a Córdobai Kalifátus, majd 1035-ben egy önálló muzulmán államocska (taifa) része lett. Virágzása korát Tolaitela néven ebben az időszakban (712-1085) érte el. Ekkor az iszlám, keresztény és zsidó vallásúak fontos szellemi, kulturális központja volt. 1085-ben VI. Alfonz kasztíliai király hosszas ostrom után foglalta vissza. Toledo a Kasztíliai Királyság fővárosa lett; ezt a szerepét 1563-ban veszítette el. Ezt követően hanyatlásnak indult. Az 1498-ban alapított egyetemet 1845-ben bezárták. A spanyol polgárháború során a városban súlyos harcok dúltak.

Műemlékek[szerkesztés]

Toledo esti fényekben
Toledo esti fényekben

Múzeumok[szerkesztés]

  • Museo de Santa Cruz
  • Casa-Museo de El Greco
  • Museo Duque de Lerma

Népesség[szerkesztés]

A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 2017-es spanyol községi regiszter

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Toledo című spanyol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]