III. János navarrai király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
III. János
Albret János
Navarrai János
Navarra Királyság királya iure uxoris
Juan III de Albret/Joanes III.a Labritekoa
Uralkodási ideje
1484. június 14.
(házassági szerződés)
1516. június 17.
(1513-tól csak Alsó-Navarra)
KoronázásaPamplona (baszkul: Iruñea)
1494. január 12.
(feleségével együtt)
Elődje I. Katalin
Utódja I. Katalin (Alsó-Navarra)
I. (Katolikus) Ferdinánd (Felső-Navarra)
Foix Grófság grófja iure uxoris
Jean III d'Albret/Joan III de Labrit
Uralkodási ideje
1484. június 14.
(házassági szerződés)
1516. június 17.
Elődje I. Katalin
Utódja I. Katalin
Béarni Algrófság algrófja iure uxoris
Jean III d'Albret/Joan III de Labrit
Uralkodási ideje
1484. június 14. (házassági szerződés)
1516. június 17.
Elődje I. Katalin
Utódja I. Katalin
Andorra társura iure uxoris
Joan III Albret
Uralkodási ideje
1484. június 14.
(házassági szerződés)
1516. június 17.
Elődje I. Katalin
Utódja I. Katalin
Életrajzi adatok
Uralkodóház Albret-ház
Született 1477
Franciaország
Elhunyt 1516. június 17. (39 évesen)
Monein, Franciaország
NyughelyeLescari Székesegyház, Pau mellett
Édesapja Nagy Alain, Albret ura (1440 körül–1522)
Édesanyja Châtillon-Blois Franciska, Périgord grófnője (1451–1485)
Házastársa I. Katalin navarrai királynő (1470–1517)
Gyermekei Feleségétől:
1. Anna (1492–1532)
2. Magdolna (1494–1504)
3. Katalin (1495–1532)
4. János (1496–1496)
5. Kvitéria (1499–1536)
6. N. (fiú) (1500–1500)
7. András (1501–1503)
8. Henrik (1503–1555)
9. Bonaventura (1505–1510/11)
10. Márton (1506 után–1512 után)
11. Ferenc (1508–1512)
12. Károly (1510–1528)
13. Izabella (Erzsébet) (1513/14–1572)
14. N. (fiú) (megh. fiatalon)
Ágyasától:
15. Péter (–1568)
A Wikimédia Commons tartalmaz III. János témájú médiaállományokat.

III. János (1477[1]Monein, Franciaország, 1516. június 17.), baszkul: Joanes III.a Labritekoa, occitánul: Joan III de Labrit, katalánul: Joan III Albret, spanyolul: Juan III de Albret, franciául: Jean III d'Albret, Tartas algrófja, az első navarrai király az Albret-házból, 1484-től a haláláig, 1516-ig uralkodott. Házasságkötése révén került a trónra, felesége, I. Katalin (14701517) navarrai királynő a királyság második uralkodója volt a Foix-házból, egyben az utolsó is ebből a dinasztiából. II. Károly navarrai király szépnokája (5 generációs leszármazottja), Cesare Borgia sógora, Candale-i Anna magyar királyné mostohanagybátyja és IV. (Bourbon) Henrik francia és navarrai király dédapja.

Uralkodása[szerkesztés]

John III of Navarre.jpg

Nagy Alainnek (1440 körül–1522), Albret urának és Châtillon-Blois Franciskának (14511485), Périgord grófnőjének a fia. János mind apai, mind pedig anyai ágon a breton hercegek leszármazottja volt. Anyja I. Károly breton herceg dédunokája, míg apja V. János breton herceg dédunokája volt anyai ágon. I. Anna breton hercegnővel, Franciaország királynéjával éppen ezért közeli rokonságban állt.

1477-ben született,[2] és hétévesen 1484. június 14-én kötötték meg a házassági szerződést I. Katalin navarrai királynővel, akinél hét évvel volt fiatalabb, éppen ezért a tényleges esküvőre és házaséletre János kiskorúsága miatt csak 1491-ben került sor, amikor János elérte a fiúk számára a házasságkötéshez előírt 14 éves kort. Katalin férje királyként 1491. október 30-án tett esküt.[1] A tényleges koronázásra még három évig kellett várni, mert a navarrai polgárháború miatt, amelyben Katalin nagybátyja, Foix János vitatta Katalin jogait a trónra, a fő- és koronázó város, Pamplona csak 1493 végén került a királyi pár hatókörébe.

Katalin és férje harmadfokú unokatestvérek voltak, hiszen mindketten I. Károlynak (?–1415), Albret urának, aki az azincourti csatában esett el, voltak az ükunokái. Katalin nagyapjának, IV. Gaston foix-i grófnak az édesanyja, Albret Johanna (14031435) volt III János dédapjának, II. Károlynak (14071471), Albret urának a nővére.

Katalin hét évvel volt idősebb a férjénél. Ez volt az oka, hogy míg Katalin 1483-ban, a trónra léptekor 13 évesen már házasulandó korban volt, hiszen az egyházi törvények szerint a lányok 12 éves koruktól köthettek házasságot, a férje 1484-ben, a házassági szerződésük megkötésekor viszont még csak hétéves volt. 1491-ig éppen ezért kellett várniuk a tényleges házasságuk megkötésével és a házasság elhálásával, amikor János betöltötte a 14. életévét, ami a fiúk számára előírt házasulandó kor volt az egyházi törvények szerint.[3] Katalin ekkor teherbe is esett, és férje királyi eskütételekor már két hónapos terhes lehetett, éppen ezért is időzíthették ekkorra János eskütételét, hiszen a királynők férjét ebben a korban a trónörökös megfoganása okán királyi címmel vagy koronázással volt szokás „megjutalmazni”. I. Mária szicíliai királynő esetében például, aki első gyermekét várta 1398 áprilisában, már szintén két hónapos terhes lehetett, mikor a férjét, I. (Ifjú) Mártont királlyá koronázták, és a várva-várt fiú örökös, Péter herceg hét hónappal később, 1398 novemberében világra is jött. Katalin szintén hét hónappal a férje királyi eskütétele után, 1492 májusában megszülte az első gyermeküket, Annát. Ha János Katalinnal egy időben, 1469 körül született volna, ahogy egyes feltételezések szerint jött a világra, akkor 1484-ben 15 év körüli lett volna. Ebben az esetben semmi akadálya nem lehetett volna a házasság konszumálásának, és érthetetlen lett volna, miért vártak volna a házaspár 21-22. életévének betöltéséig, hogy első gyermekük megfoganjon, amikor abban a korban minél előbb kívánták a trónörökös megszületését, és a lányok 14., illetve 15. életévükben már sok esetben túlestek az első szülésükön.

III. János és I. Katalin uralkodása alatt sem csillapodtak a királyság belső feszültségei, ami a navarrai nemesség két részre való megoszlásából eredt.

Éppen ezért csak 10 évvel a házasságkötése után koronázták a feleségével együtt Pamplonában királlyá őket 1494. január 12-én.[1]

János király tanúja volt Candale-i Anna és II. Ulászló magyar és cseh király közötti házassági szerződés megkötésének. Candale-i Anna János húgának, Albret Izabellának volt a mostohalánya, miután Anna apja, II. Gaston János candale-i gróf feleségül vette Izabellát, és így sógorságba került III. János navarrai királlyal. Emellett Candale-i Anna III. János feleségének, Katalin királynőnek volt az elsőfokú unokatestvére, és szintén a Foix (-Grailly) - házból származott. A navarrai király 1502. április 8-ától május 23-áig tartózkodott Blois-ban, a francia udvarban.[4]

III. János Cesare Borgia urbinói herceggel, VI. Sándor pápa természetes fiával, Borgia Lukrécia modenai hercegné bátyjával is sógori viszonyba került, miután Cesare feleségül vette Jánosnak egy másik húgát, Saroltát, és ennek a rokoni kapcsolatnak köszönhetően nyújtott menedéket Cesare Borgiának a navarrai királyi pár, mikor az az apja, VI. Sándor pápa halála után menekülnie kellett Itáliából.

A nemességnek a spanyol kifejezéssel „beaumonteses”-nek nevezett része, amely korábban szemben állt I. Eleonóra királynővel (I. Katalin nagyanyjával), Aragónia és Kasztília felé nyitott, Aragónia királya, II. (Katolikus) Ferdinánd (14521516) – I. Eleonóra féltestvére – oldalára állt, aki bizalmatlanul szemlélte a Navarrában egyre növekvő francia befolyást, és tervezte is a királyság megszerzését.

A nemességnek spanyol kifejezéssel „agramonteses”-nek nevezett része, I. Eleonóra korábbi támogatói, viszont a királynő utódai, Ferenc Phoebus és I. Katalin oldalára álltak, és a francia kapcsolat fenntartását pártfogolták.[5]

II. Ferdinánd Navarra megszerzésével kapcsolatban csak az alkalomra várt. Ez pedig 1512-ben bekövetkezett. A király parancsára az Alba herceg vezette hadsereg megszállta Dél-Navarrát, elfoglalta a királyság addigi fővárosát, Pamplonát, I. Katalin és III. János a Pireneusokon túlra menekültek, Pedro II de Navarra, amikor 1516-ban a visszafoglalást megkísérelte, a spanyolok fogságába esett, és fogolyként is halt meg. 1515-ben Navarrát Kasztília részévé nyilvánították. Ettől kezdve 1620-ig már csak Észak-Navarrában, avagy Alsó-Navarrában – más elnevezés szerint Francia-Navarrában – állt fenn a Navarrai Királyság.

I. Katalin és III. János utóda a fiuk, II. Henrik (15031555) király lett.

III. Jánost a Béarni Algrófságban fekvő Lescar székesegyházában, Pau mellett helyezték örök nyugalomra a sógora, I. Ferenc Phoebus navarrai király mellé. Később ide temették feleségét, I. Katalin királynőt, és fiát, II. Henriket is.

Gyermekei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c Lásd Anthony (1931: 10).
  2. Lásd Anthony (1931: 10).
  3. Lásd Anthony (1931: 10).
  4. L. Adot Lerga (1999: 485)
  5. A II. János elleni „párt” arról a Beaumont-családról kapta a nevét, amely család Lajos infánstól (13311372), Beaumont grófjától (Luis I de Beaumont), III. Fülöp navarrai király (13011343) fiától származott. A II. Jánost támogató „párt” az Agramont (franciául: Gramont) családról kapta a nevét; ez a navarrai nemesi család a XII. századig vezette vissza a családfáját. A csoportosulás vezetői azonban nem a "névadó" családból kerültek ki. Vezető szerepe a Navarra-családnak volt. Felipe I de Navarra (1408 körül–1450), Leónel de Navarra (13781413) házasságon kívül született fia, aki II. (Gonosz) Károlynak volt a házasságon kívüli gyermeke; mindketten Muruzábal várgrófjai; ez a Navarra-család eredete.
  6. Klevei Vilmos 2. felesége Habsburg Mária, I. Ferdinánd magyar király és Jagelló Anna magyar királyné lánya lett, akitől születtek gyermekei. Ugyanakkor Vilmos herceg VIII. Henrik angol király sógora is volt, miután feleségül vette a húgát, Klevei Annát.
  7. L. Anthony (1931: 11).

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Anthony, Raoul: Identification et Etude des Ossements des Rois de Navarre inhumés dans la Cathédrale de Lescar, Masson, Párizs, 1931. URL: Lásd További információk
  • Adot Lerga, Álvaro: Itinerario de los reyes privativos de Navarra: Juan III de Albret – Catalina I de Foix (1483–1517), Príncipe de Viana 60, Pamplona, 459–492, 1999. URL: L. További információk
  • José Maria Lacarra: Historia politica del reino de Navarra, desde sus origenes hasta su incorporacion a Castilla, I-III, Pamplona, 1972-1973.
  • Diccionario de historia de Espana I-III, Madrid, 1968-1969.
  • Crescencio Gallego Pellitero: Síntesis histórica de los reyes en Espana (Anos 364-1994), Vigo, 1994.

További információk[szerkesztés]

Előző
I. Katalin
Foix grófja Armoiries Foix-Béarn-Bigorre.svg
1484 – 1516 iure uxoris
Következő
I. Katalin
Előző
I. Katalin
Béarn algrófja Armoiries Foix-Béarn-Bigorre.svg
1484 – 1516 iure uxoris
Következő
I. Katalin
Előző
I. Katalin
Andorra társura Armoiries Foix-Béarn-Bigorre.svg
1484 – 1516 iure uxoris
Következő
I. Katalin
Előző uralkodó:
I. Katalin
Navarra uralkodója
1484 – 1516 iure uxoris
1512 – 1516 (Alsó-Navarra)
Navarra címere
Következő uralkodó:
I. Katalin (Alsó-Navarra)
I. (Katolikus) Ferdinánd (Felső-Navarra)