Foix-ház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Foix-ház címere 1479 után

A Foix-ház francia eredetű európai uralkodódinasztia, 1479-től királyi ház. Franciául: la Maison de Foix, occitánul: Ostal de Fois, katalánul: el Casal de Foix, spanyoul: Casa de Foix, baszkul: Foix leinua, latinul: Stirps Fuxiorum, 1412-től Foix-Grailly. Fő- és mellékágainak tagjai Navarra és Andorra uralkodói voltak, ezenkívül a névadó Foix grófjai.

Története[szerkesztés]

A Foix-házra mint királyi dinasztiára való utalás megjelenik II. Ulászló magyar király egyik oklevelében is Candale-i Annával való házasságkötése alkalmából 1502-ben. (a következő szöveg korabeli helyesírással íródott, így némileg eltér a mai változattól):

Ulászló, Isten kegyelméből Magyarország stb. királya ezennel adjuk tudtára mindenkinek, hogy midőn az isteni Gondviselés intézkedése folytán ő felségét, a Foixi királyi családból származó Candalle Annát a római anyaszentegyház szertartásai szerint feleségül vettük és városunkban, Székesfehérvárott, ahol meghívásunkra számos fejedelmi követ, az összes főpapok, bárók, nemesek és főurak, nemkülönben a vármegyék kiküldöttei megjelentek, az ország régi szokása szerint megkoronáztattuk, [...].[1]

Első Foix-ház[szerkesztés]

Foix vára

Az első Foix grófi ház I. Mátyás (13631398) grófnak – és felesége, Johanna aragón infánsnő, I. János aragóniai király idősebb lánya jogán aragón trónkövetelőnek – a gyermektelen halála után 1398-ban a nővérének, Foix Izabellának (Erzsébet; 13611428) Archambaud de Graillyvel, Benauges algrófjával (1330/451413) történt házassága révén 1412-től a fiuknak, Grailly Jánosnak Foix grófjává történt beiktatásával átadta helyét a Grailly-háznak, azaz a második Foix grófi háznak, ezért használják mindkét megjelölést külön-külön: egyszerűen Foix-házként, illetve csak Grailly-házként, vagy éppen a kettőt kombinálva: Foix-Grailly-házként az új uralkodóház megjelelésére. Az uralkodócsalád már a királyi cím megszerzése előtt is a francia főnemesség[2] tagja volt, viszont birtokaiknak dél-franciaországi, gascogne-i elhelyezkedése miatt az occitán nyelvterülethez is erősen kötődtek,[3] így a családtagok mindenképpen kétnyelvűek lehettek.[4]

Második Foix-ház avagy Foix-Grailly-ház[szerkesztés]

A Foix grófságot birtokló Grailly-családból származó I. János, immár Benauges grófja, valamint Castillon algrófja, Buch kapitánya (captal) VI. Henrik angol királynak mint francia királynak a szolgálatába szegődik, és lesz angol alattvalóvá, kap angol feleséget és angol nemességet, és az angol főnemesség tagjai sorába emelkedik. De la Pole Margit kezével, akivel 1440 körül kötöttek házasságot, a Kendal grófi címet nyeri el 1446-ban. A Kendal grófság sohasem létezett, úgy ahogy például a Foix grófság. A Kendal grófja cím földbirtok nélküli üres titulus volt, melyet több alkalommal is felélesztettek, többnyire a királyi családdal kapcsolatban levő vagy azzal kapcsolatba kerülő egyének számára. Margit férjéé volt a harmadik ilyen létrehozása.[5] Közben pártfogója, a de la Pole család feje, Margit nagybátyja, de la Pole Vilmos (13961450) a királyi családnak tett szolgálataiért[6] a Suffolk hercege címet kapja 1448-ban, de ellenfelei elérik, hogy államellenes összeesküvés vádjával letartóztassák, és kivégezzék 1450-ben. Sorsa unokahúga családjára is kihat, hiszen sohasem kerül parlamenti megerősítésre az ő grófi címük, és hivatalosan nem foglalhatta el helyét Foix János mint Kendali János az angol parlament felsőházában sem.

Gascogne: a Foix-Grailly-ház törzsterülete a Francia Királyságban. A városok neve franciául és occitánul is meg van adva.

1453. július 17-én a Castillon melletti csatában francia fogságba esett.[7] Hét évig Taillebourg várában raboskodott. 1460-ban újra Angliában volt, ahonnan a következő évben a Lancaster-ház trónfosztása után visszatért Franciaországba. VI. Henrik 1461-es angliai trónfosztása után ugyanis IV. Edwárd személyében a York-ház került hatalomra, így Kendali János a „másik” francia király, XI. Lajos (14231483) szolgálatába állt, és neki tett hűbéresküt 1462-ben. Ennek következtében végleg elveszti angol alattvalói státuszát és címeit, de ő továbbra is használta a Kendal grófja címet, most már francia helyesírással Candale formában, és továbbörökítette azt utódaira, így fiára, II. Gaston Jánosra, Candale-i Anna apjára, akik a Candale-i ágat képviselték a Foix-Grailly-házon belül.[8] XI. Lajos francia király 1462. május 17-én visszahelyezte azokba a franciaországi birtokokba, melyek apja birtokában is voltak Guyenne-ben és Gascogne-ban, így Benauges grófja, Castillon algrófja, Buch örökös kapitánya (captal) címek mellé megkapta a Doazit bárója címet is. 1477. március 18-án a Bordeaux-i Parlament jegyzékbe vette, és a párizsi számvevőszék (la chambre des comptes à Paris) 1478. május 4-én megerősítette.[7]

Birtokai[szerkesztés]

A Foix-Grailly-ház a következő címeket birtokolta, a Foix-ház részéről: Foix grófja, Bigorre grófja, Béarn algrófja, Castelbón algrófja, Marsan algrófja, Gavardan algrófja, Lautrec algrófja, Navailles ura, Sault ura, Andorra társura, a Grailly-ház részéről: Benauges grófja, Lavaux grófja, Longueville grófja, Buch „grófja” (captal), Meille algrófja, Grailly ura, Gurson ura. Ehhez jött 1446-tól a család egy oldalágának, Anna felmenőinek a Kendal grófja címe, amely franciásan Candale lett, és névadója ennek az ágnak, 1447-től a Narbonne algrófja titulust vásárolták meg az örökösöktől. A XV. században a francia király mindig a család fejét nevezte ki Languedoc tartomány főkapitányának. A család számára a legnagyobb elismerést a királyi cím elnyerése jelentette: 1479-től a főág házasság révén a Navarra királya címet is megszerezte.

Tagjai[szerkesztés]

Uralkodók[szerkesztés]

Ez a táblázat a Foix-ház uralkodóinak a listáját tartalmazza.

Foix grófjai
Blason du comté de Foix.svg (Első) Foix-ház
Blason de Foix-Béarn.svg Foix-Béarn-ház
I. Gaston 13021315
II. Gaston 13151343
III. Gaston 13431391
I. Mátyás 13911396
Első aragóniai annexió
Aragónia annektálta Andorrát 1396-ban.
Foix grófjai (visszaállítva)
Blason de Foix-Béarn.svg Foix-Béarn-ház (visszaállítva)
I. Mátyás (visszaállítva) 13961398
I. Izabella 13981412
Armoiries Navarre Foix.png Foix-Grailly-ház (Második Foix-ház)
I. János 14121436
IV. Gaston 14361472
Navarra királyai (1479-től)
I. Ferenc Phoebus 1472-1483
I. Katalin 14831512
Második aragóniai annexió
Andorrát másodszor is annektálja Aragónia, Navarrát megszállja Kasztília 1512–1513.
Navarrát 1515-ben a Navarrai Gyűlés hozzájárulásával bekebelezi (inkorporáció) Kasztíla, Navarra kisebb északi része azonban elszakad a nagyobb déli résztől:
(Alsó-)Navarra királyai (visszaállítva)
Armoiries Navarre Foix.png Foix-Grailly-ház (visszaállítva)
I. Katalin (visszaállítva) 15131517

Uralkodók feleségei[szerkesztés]

Egyéb nevezetes személyek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Lásd Kollányi (1901: 85). Ez latin eredetiben így hangzik: „Nos Uladislaus Dei Gratia Rex Hungariae &c. Memoriae commendamus tenore praesentium significantes universis, quibus expedit. Quod cum nos Divina dispotente clementia Illustrissimam Dominam Annam de Candalle, ex vetusta stirpe Regia Fuxiorum oriundam, nobis in conjugem ritu Sanctae Romanae Ecclesiae copulari, ac tandem adduci fecissemus, curassemusque eam in Civitate nostra Alba Regali, quo ex nostra invitatione multorum Principum Oratores, ac universi Domini, Praelati, Barones, Nobilique, Proceres, & universorum Comitatuum Regni nostri Electi convenerant, pro veteri consuetudine huus Regni, coronari, [...].” (Pray és Millisits 1776: 289–290).
  2. Pair de France
  3. 1532-ig hivatalos nyelvként volt elismerve.
  4. Languedoc tartomány főkapitányi címének birtoklása is az occitán nyelvterülethez való kötődést jelentette, nemcsak a francia udvarhoz való hűséget.
  5. A Kendal grófi címnek így nincs semmi kapcsolata VIII. Henrik (14911547) angol király hatodik feleségének, Kendali Parr Katalinnak a családjával, akik Kendal várát birtokolták 1383 óta.
  6. Ő hozta tető alá VI. Henrik angol király és Anjou Margit (14301482) nápolyi királyi hercegnő között a házasságot.
  7. ^ a b Les Foix-Candale – 2014. május 13.
  8. Ez az ág 1689-ig vitte tovább a Candale nevet férfiágon.

Irodalom[szerkesztés]

  • Anthony, Raoul: Identification et Étude des Ossements des Rois de Navarre inhumés dans la Cathédrale de Lescar, Masson, Párizs, 1931. URL: L. További információk
  • Kropf Lajos: Anna királyné, II. Ulászló neje, Századok 29, 689–709, 1895.
  • Wenzel Gusztáv: II. Ulászló magyar és cseh királynak házas élete, Századok 11, 631–641, 727–757 és 816–840, 1877.
  • Kollányi Ferenc: A veszprémi püspök királyné-koronázási jogának története, Egyházmegyei Könyvnyomda, Veszprém, 1901.
  • Pray György és Millisits Mihály: Specimen Hierarchiae Hungaricae, complectens seriem chronologicam archiepiscoporum et episcoporum Hungariae cum rudi dioecesium delineatione adjectis, si quae sunt peculiares, preaerogativis, ut plurimum ex diplomatibus congestum, Pars I. De archiepiscopatu Strigoniensi et ejus suffraganeis, Landerer János betűivel, Pozsony és Kassa, 1776. URL: L. További információk

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Foix-ház témájú médiaállományokat.