Wenzel Gusztáv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wenzel Gusztáv
Wenzel Gusztáv portréja a Vasárnapi Ujságban
Wenzel Gusztáv portréja a Vasárnapi Ujságban
Született 1812. január 19.
Lukau, Szászország
Elhunyt 1891. november 20. (79 évesen)
Budapest
Házastársa 1.f. Feszl Alojzia[1] 2.f. Brunner Adél (1836-1889)[2]
Foglalkozása jogtudós, egyetemi tanár, történetíró
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Wenzel Gusztáv témájú médiaállományokat.
Wenzel Gusztáv portréja

Kövesdi Wenzel Gusztáv (Lukau, Szászország, 1812. január 19.Budapest, 1891. november 20.) jogtudós, egyetemi tanár, történetíró, az MTA tagja.

Életpályája[szerkesztés]

Alsó-Luzsicában született, ahol atyja akkor a Napóleon ellen viselt háborúban mint huszárkapitány állomásozott. Tanulmányait a milanói katonaiskolában kezdette és a veronai gimnáziumban folytatta, majd Salzburgba került, végül a veszprémi és váci gimnáziumban fejezte be középiskolai tanulmányait. A jogot Bécsben és Pest-Budán hallgatta. 1836-ban jogi doktor lett; ekkor adta ki első értekezését Dissertatio inauguralis juridica de fontibus iuris privati Hungarici et theses e scientiis iuridicis ac politicis Pestini.

Elvállalta József nádor fiának, Sándor királyi hercegnek a tanítását, azonban a herceg még ugyanabban az évben meghalt. Wenzel Gusztáv ezután a pesti tudományegyetemen a bölcsészeti, majd 1838-ban a jogi karnál nyert helyettes tanári minőségben alkalmazást. A következő évben Bécsben a Theresianumban a magyar ifjak magyar jogi tanára és prokurátora lett. Innen a szabadságharc után a pesti egyetemre került és 1850-ben a magánjog és bányajog rendes tanárává nevezték ki. 1861-ben a magyar magánjog tanítását fogadta el s tanította 1889-ig. A Magyar Tudományos Akadémia 1846. szeptember 18-án levelező tagjává választotta, akkor, midőn még alig írt egyebet, mint 1843-ban magyarázó szöveget a Geiger Nepomuk János magyar történelmi tárgyú képeihez, mely Bécsben magyar és német nyelven jelent meg; de aki felkutatta a legelrejtettebb forrásmunkákat, levéltárakat s búvárkodott, folyamatosan kereste az összeköttetést a külföld legjelesebb tudósaival. 1866-ban a pesti egyetem rektora, 1868-ban királyi tanácsos lett. A Magyar Történelmi Társulat másodelnöke s a délszláv történeti társulat tagja, 1879. május 12-én ünnepelte negyvenéves tanári jubileumát s ő Felségétől a nemességet nyerte Kövesdi előnévvel, az egyetemtől pedig a díszoklevelet. 1889. nyugdíjaztatása alkalmával a király a főrendiház örökös tagjává nevezte ki.

Dédunokája idősebb. dr. Bertényi Iván történész.

Emlékezete[szerkesztés]

Emlékbeszédet Vécsey Tamás tartott felette az Akadémián. (Emlékbeszédek VIII. kötet 5 füzet).

Művei[szerkesztés]

Számos tanulmánya jelent meg a Magyar Történelmi Emlékekben, a Magyar Történelmi Tárban, a Magyar Tudományos Akadémia társadalmi tárgyú értekezéseiben, a Történelmi Értekezések között, az Akadémiai Értesítőben, az akadémia Évkönyvében, az Archaeologiai Értesítőben, a Századokban, valamint a Magyar orvosok és természetvizsgálók XII. nagygyűlésének munkálatai közt.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 68. kötet - 296 - 299. oldal
  2. familysearch.org Wenzelné Brunner Adél gyászjelentése

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]