József nádor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
József nádor
Barabás Miklós: József nádor
Barabás Miklós: József nádor
Magyar Királyság nádora
Hivatali idő
1795. szeptember 20.1847. január 13.
Előd Sándor Lipót nádor
Utód István nádor

Született 1776. március 9.[1]
Firenze[2]
Elhunyt 1847. január 13. (70 évesen)[1]
Buda

Szülei II. Lipót császár
Mária Ludovika császárné
Házastársa Alekszandra Pavlovna Romanova
Anhalti Hermina
Württembergi Mária Dorottya
Gyermekei Hermina Amália
István nádor
Erzsébet Franciska
József Károly Lajos
Mária Henrietta
Foglalkozás politikus
Vallás római katolikus

Díjak Knight of the Order of the Golden Fleece

József nádor aláírása
József nádor aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz József nádor témájú médiaállományokat.

Habsburg József nádor (Erzherzog Joseph Anton Johann Baptist von Österreich; (Firenze, 1776. március 9.[3][4]Buda, 1847. január 13.) német-római császári herceg, osztrák főherceg, magyar királyi herceg, császári-királyi tábornagy (k. k. Feldmarschall), a Habsburg-ház ún. magyar vagy nádori ágának megalapítója, 1796-tól haláláig Magyarország nádora, a reformkorban 1835-ig uralkodó I. Ferenc osztrák császár/magyar király öccse.

A magyarok iránti szeretete és a reformkori Magyarország fejlesztéséért kifejtett történelmi léptékű érdemei miatt „a legmagyarabb Habsburg” megtisztelő néven emlegették. Reformgondolkodásában Széchenyi István eszmetársa volt.

Kiemelkedő szerepe volt Pest kulturális és gazdasági központtá fejlesztésében az 1830-as évekre. Városképi jelentőségű épületek emelésének sorát kezdeményezte. Nevéhez fűződik Pest klasszicista arculata, a Nemzeti Múzeum, a Német Színház, a Gellért-hegyi csillagvizsgáló, a Ludovika Akadémia és több vasútvonal építése, a Városliget rendezése, a Margitsziget parkosítása, az új pesti és lipótvárosi negyed fejlesztése, a műszaki felsőoktatás megerősítése. Jelentős adományokkal támogatta többek közt a Nemzeti Múzeumot, a Széchényi Könyvtárat és a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását, a művészeteket, a közoktatást, haladó polgári társaságok, egyletek sorát.

Ferenc császár öccseként rendkívül hasznosan képviselte a magyar érdekeket a császár felé. Ő vette rá bátyját, hogy - 13 év szünet után - hívja össze az első reform-országgyűlést. Ő eszközölte ki a kegyelmet a császárnál a börtönbüntetésre ítélt magyar jakobinusoknak, köztük Kazinczy Ferencnek, 1840-ben Kossuthnak, Wesselényinek és Lovassy Lászlónak, akadályozta meg 1843-ban a Védegylet feloszlatását. Az 1838. évi pesti árvíz idején ő a mentés irányítója, majd sokat tett az árvízkárok enyhítéséért. Megtanult magyarul, magyaros díszruhát viselt, Budán élt.

1945-1989 között, a marxista-szocialista történelemtanításban a magyar történelem nagy alakjai közül kivették, kultuszát megszüntették,[5] így munkássága feledésbe merült, ismertsége lecsökkent.

Élete[szerkesztés]

Származása, testvérei[szerkesztés]

Leopold II Arms-imperial.svg

József Antal főherceg 1776. március 9-én[3][4] született Firenzében, a Toszkánai Nagyhercegség fővárosában, a Poggio Imperiale nagyhercegi palotában.

Édesapja a Habsburg–Lotaringiai-házból való Lipót toszkánai nagyherceg (1747–1792), a későbbi II. Lipót osztrák főherceg, német-római császár, magyar és cseh király, édesanyja pedig a Bourbon-házból való Mária Ludovika spanyol infánsnő (María Luisa de España, 1745–1792) volt. József Antal az uralkodópár 16 gyermeke közül kilencedikként született. A felnőtt kort megérő testvérek:

Politikai, közéleti működése[szerkesztés]

József Antal főherceg gyermekéveit a firenzei nagyhercegi udvarban töltötte. Tizennégy éves volt, amikor 1790-ben apja megörökölte a császári trónt, és családjával együtt Bécsbe költözött. 1792-ben mindkét szülőjét elveszítette, három hónapon belül. József Antal elsőszülött bátyja, a 24 éves Ferenc lett az uralkodó (II. Ferenc néven német-római, 1804-től I. Ferenc néven osztrák császár).

József Antal főherceg tizenhat éves korában járt először Pest-Budán, amikor bátyját, Ferencet Budán magyar királlyá koronázták (1792. június 6-án). Ekkor még másik bátyja, Sándor Lipót főherceg (1772–1795) volt Magyarország nádora. 1795-ben Sándor Lipót nádor egy vegyészbaleset következtében fiatalon életét veszítette. A császár 1795. szeptember 20-án 19 éves öccsét, József Antal főherceget jelölte ki Magyarország császári helytartójává (Regent). József Antal főherceg Budára költözött. A Diadalkapun át vonult be a városba. Köszöntésére Buda polgármestere, Laszlovszky József mondott beszédet.[6] Kinevezték a császári–királyi hadsereg tábornagyává (k.k. Feldmarschall), több ezrednek tulajdonosa (tiszteletbeli ezredparancsnoka) lett.

József nádor

A fiatal főherceg megtanult magyarul, ennek nyomán hamar megkedvelték Magyarországon. Helytartói kinevezése után egy évvel, az 1796-os pozsonyi országgyűlésen a rendek közfelkiáltással megválasztották őt a Magyar Királyság nádorává, ami a király után a legmagasabb közjogi méltóságnak számított. A nádorok sorában a százharmadik helyet foglalta el, ő volt az utolsó előtti nádor. Korábban a Habsburg-házból csupán fiatalon elhunyt bátyja kapta meg ezt a méltóságot. Tisztségét több mint 50 esztendőn át töltötte be. Az ország állapotáról írott nádori jelentéseiben többször is javasolta császári bátyjának, I. Ferencnek, hogy az uralkodó térjen vissza az alkotmányosság útjára, és átgondolt reformokkal igyekezzék javítani a magyar közvéleménynek az uralkodóházhoz való viszonyát. Kieszközölte, hogy a császár kegyelmet adjon a börtönbüntetésre ítélt magyar jakobinusoknak, köztük Kazinczy Ferencnek.

József nádor a magyar reformkor idején élt. Sokat tett az ország gazdasági és kulturális felemelkedéséért, Pest-Buda fejlesztéséért. 1808-ban létrehozta a Szépítő Bizottságot, amely a klasszicista építészeti stílus felvirágoztatását, a város egységes stílusú épületekkel való gazdagítását segítette. E szellemben épült a Nemzeti Múzeum is. Kezdeményezte Pest fejlesztését, így a hatalmas Német Színház felépítését (1808–1812), illetve az új pesti városrész, a Lipótváros kiépítését (amely a király és a nádor apjának, II. Lipót császárnak és királynak nevét kapta). A műszaki újdonságok iránti érdeklődésének számos tanújelét adta. Kezdeményezte a Gellért-hegyi Egyetemi Csillagda (csillagvizsgáló) építését, a Császári-királyi Magyar Ludovika Akadémia (Ludoviceum) építését, amely József nádor édesanyjának nevét viseli. Előmozdította a Pest és Vác közötti vasútvonal és a Kőbányára vezető próbavasút létrehozását. Jelentős része volt a Városliget rendezésében. Megvásárolta és parkosította a Margit-szigetet.

József nádor (abban a díszruhában ábrázolva, amelyben 1847-ben eltemették

Segítette a magyar kultúra sorsának javítását, adományaival bővítette a Nemzeti Múzeum gyűjteményeit, fejlesztette az Országos Széchényi Könyvtárat. A Magyar Tudományos Akadémia alapításához Széchenyi István mellett József nádor is jelentősen hozzájárult, 10 000 forintos adományával. Az Akadémia működését később is rendszeresen támogatta. Támogatott és felkarolt számos haladó polgári kezdeményezést, így alakulhatott meg a Magyar Gazdasági Egylet, a Kisfaludy Társaság, a Tudós Társaság, a Természettudományi Társaság és a Vakok Intézete is. Ő maga jegyezte az újonnan alakult Kereskedelmi Bank első részvényeit.

Bőkezű mecénásként támogatta a művészeteket és a közoktatást. Szorgalmazta a műszaki oktatás első magyarországi intézményének, a II. József császár rendeletére még 1782-ben felállított Ipartanodának fejlesztését. (Ez az intézmény 1856-tól József nádor nevét viselte, majd 1871-ben egyetemi rangot kapott, belőle fejlődött ki a mai Műegyetem).

Alcsútdoboz határában kiépítette az alcsúti kastélyt, melyet Pollack Mihállyal együtt tervezett. Az alcsúti uradalomban mintagazdaságot rendezett be, s kastélya parkjában arborétumot, háromszáznál több ritka növényfajjal, amely ma is látogatható. Szolgálatába fogadta Tost József császári kertész három fiát, akik a Budai Királyi Vár, a Nádorkert (a mai Lágymányos területén, a Budafoki út, Hengermalom utca, a Duna és a vasúti töltés között volt), a Margitsziget és az alcsúti kastély kertészeti munkáit irányították.

Halála[szerkesztés]
József nádor síremléke a budai Királyi Várban

Budán hunyt el 1847. január 13-án, 71 éves korában. Halála után a rendek fiát, Istvánt választották utódává nádornak. A nádort, „aki Habsburgnak született és magyarnak halt meg”, a Budavári Királyi Palota nádori kriptájában helyezték el, majd ide temették fiát, az utolsó magyar nádort és más családtagjait is. Temetése alkalmából Kossuth Lajos pesti újságíró, a Védegylet vezetője, e méltató sorokat írta róla:

„És Ő, az agg Nádor míg testben a sír felé hanyatlott, lélekben, érzelemben az ifjadó nemzettel lépést tartva együtt ifjadott. Élete alkonyába a nemzet újjászületésének napkölte vegyült.”

Alig több mint egy évvel József nádor halála után kitört a bécsi és a pesti forradalom.

Házasságai, gyermekei[szerkesztés]

József Antal főherceg háromszor nősült meg:

Első felesége Alexandra Pavlovna Romanova orosz nagyhercegnő (1783–1801), I. Pál cár leánya, Nagy Katalin cárnő unokája volt. A fiatalasszony 1801-ben első gyermekének, Alexandrina főhercegnőnek születésekor gyermekágyi lázban meghalt, kislányával együtt.

Második házasságát 1815. augusztus 30-án Schaumburgban kötötte Hermina Anhalt-Bernburg-Schaumburg-Hoym-i hercegnővel (1797–1817), aki 1817. szeptember 14-én, ikergyermekeinek születése után gyermekágyi lázban elhunyt. Gyermekei:

József nádor harmadik felesége és gyermekei

Harmadik házasságát 1819. augusztus 24-én a Stuttgart melletti Kirchheim unter Teck várkastélyában kötötte az evangélikus vallású Mária Dorottya württembergi hercegnővel (1797–1855). E házasságból 5 gyermek született:

Emlékezete[szerkesztés]

József nádor szobra Budapesten, a Belvárosban, a róla elnevezett téren

József nádor Magyarországon igen népszerű személyiség volt. A „legmagyarabb Habsburgként” emlegették, halála után emlékét méltóan ápolták, intézmények, közterületek nevében is megörökítették.

1945-1989 között a marxista-szocialista történelemtanítás az arisztokrata Habsburgok szerepét igyekezett negatívan beállítani, így József nádort a magyar történelem nagy alakjai közül kivették, emlékezetének ápolását, kultuszát megszüntették. Az általa fölfejlesztett Ipartanodával együtt tekintve 1856-tól a nevét viselő Műegyetem nevéből például 1949-ben József nádor nevét eltávolították, utcákat, tereket nem neveztek el róla, pénzre nem került fel.

Az 1989-es rendszerváltozás óta emlékének ápolása szabaddá vált, ám a közvéleményben ismertsége messze elmarad a történelmi szerepétől. József nádor késői leszármazottai mindmáig szoros kapcsolatokat ápolnak Magyarországgal. Nevét ma Magyarországon csupán néhány intézmény, közterület őrzi.

1949 előttig nevét viselő intézmények, közterületek[szerkesztés]

1949-ig József nádor nevét viselték a mai Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elődintézményei. Az Institutum Geometricum nevű mérnökképző intézetet 1782-ben alapították, a budai tudományegyetem bölcsészeti karán belül. 1846-ban nyitották meg az önálló magyar mérnökképző intézetet, amely József nádor tiszteletére a József Ipartanoda nevet vette föl. 1934-ben alakult meg a Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, melynek nevéből 1949-ben eltávolították József nádor nevét.[7]

Jelenleg nevét viselő intézmények, közterületek[szerkesztés]

Rendszerváltozás (1989) óta róla nevezték el:

Megjegyzendő: A budapesti Józsefvárost és a József körutat nem József nádorról, hanem II. József császárról nevezték el (Lásd: a Budapest VIII. kerülete).

Kastélyának későbbi sorsa[szerkesztés]

Síremléke: Nádori kripta (Budavári Palota)[szerkesztés]

  • A Budavári Palotában található nádori kriptában József nádor, feleségei, fia (István nádor, az utolsó magyar nádor) és más családtagjainak síremléke található. A nádori kriptában a második világháború alatt – érseki engedéllyel – miséket tartottak. Az 1944–45-ös ostrom alatt a kripta kevéssé károsodott, ezután a királyi palota romterületével együtt a közönségtől elzárva maradt. A területen dolgozó beruházó iroda szerint a kriptát először 1966-ban törték fel, de óvintézkedés nem történt. 1973 januárjában Zolnay László régész fedezte fel, hogy a kripta sorozatos betörés, rongálás és fosztogatás és a holtestek meggyalázásának nyomát mutatja.[12] 1977-ben Hankó Ildikó és Kiszely István antropológus igazságügyi szakértők vezetésével megindult meg a tetemek azonosítása, és a helyreállítási. munka. A kutatók szerint nem csupán rablás, hanem céltalan rombolás is történt: a koporsókat felnyitva kiszórták az urnákban elhelyezett belső szerveket, József nádor mumifikált testéről a fejet leszakították, és a gyermek holttesteket sem kímélték. Műkincs értékű érdemjeleiket, ékszereiket levágták, egyes darabjaik később a műkincs-kereskedelemben bukkantak fel.[13] A rablók utáni nyomozás eredménytelenül zárult, de a gyanús, homályos körülmények, - így az oktalan hullagyalázás, a helyreállítás megkezdésének több éves késlekedése - miatt a szóbeszédben felmerült egyes katonai és pártvezetők állítólagos érintettsége, a felsőbb utasítás lehetősége.[5] A nádori család földi maradványait és kegyeleti tárgyait restaurálták, a kriptát felújították, újraszentelték, 1987 óta régi állapotában látogatható.[14]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Integrált katalógustár, 2014. április 27.
  2. Integrált katalógustár, 2014. december 13.
  3. ^ a b Paul Theroff: An Online Gotha
  4. ^ a b Euweb/Habsburg Genealogy
  5. ^ a b RUBICONline | A Rubicon történelmi folyóirat honlapja. www.rubicon.hu. (Hozzáférés: 2016. október 7.)
  6. Oratio qua reg. Haered Principem Josephum, regium per Hungariam locumentenem... anno 1795. die vero 19. Septembris occasione festivi eius in metropolim civitatem Budensem ingressus, nomine magistratus et electae civium communitatis profundissima cum subiectione salutavit
  7. A BME egyetemtörténeti lapja
  8. http://greenfo.hu/hirek/2016/03/10/likvidaltak-a-jozsef-nador-ter-fait
  9. https://www.levego.hu/hirek/2016/03/a-jozsef-nador-teri-melygarazs-elso-aldozatai-a-fak
  10. http://index.hu/mindekozben/poszt/2016/03/09/fakivagas/
  11. Az intézmény honlapja
  12. Hankó-Kiszely: A nádori kripta (A nádori kripta fejezet).
  13. Szathmáry István: A koporsó felnyitása után lőtt sebet találtak az elhunyt testén; szoljon.hu, 2011 [1]
  14. Hankó-Kiszely: A nádori kripta (Epilógus)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]