Verney József

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Verney József, születési nevén Verner József néven (Besztercebánya, 1785. november 15.1850-es évek) római katolikus pap, teológus, filozófiai doktor, egyetemi tanár.

Élete[szerkesztés]

Besztercebányán született, ahol édesapja iskolamester volt. Mint a besztercebányai püspökmegye növendékpapja, bölcseleti és teológiai tanulmányainak elvégzése után gróf Gyulay Lajosnak (később az erdélyi kancellária referendáriusa) nevelője volt. 1810-ben a győri akadémia bölcseleti tanárának neveztetett ki és 1812-ben bölcseleti doktor lett. 1834. február 25-én a pesti egyetemhez helyezték át. 1842-ben magyar nemességet nyert és 1844. november 5-én Verner családi nevét Verneyre változtatta. A jenei ásványtani társaságnak tagja, Győr, Tolna, Esztergom, Zólyom vármegyék, Füss és Bácsa praediumok táblabírája, a jászvárosi és görlici természetvizsgáló-társaságok levelező tagja volt. 1849-ig volt egyetemi tanár, azután nyugalomba vonult és pár év múlva meghalt.

Művei[szerkesztés]

  • Logica, seu: dianoelogia. Jauruni, 1821. (2. kiadás U. ott, 1833., 3. k. Pest, 1835. 4. k. Buda, 1848).
  • Psychologia empirica, Jaurini, 1827. (Ism. Hazai és Külföldi Tudósítások 1828. II. 6. sz. 2. kiadás. Pest, 1835., 3. k. Buda, 1849.).
  • Philosophia moralis. Pestini, 1835.
  • Metaphysica, seu gnoseologia. U. ott, 1835-38. Két kötet. (2. kiadás. Buda, 1843.).
  • Tentamen publicum ex metaphisica. Pestini, 1836. és 1838.
  • Tentamen publicum ex logica et psychologia empirica. U. ott, 1838.
  • Ünnepélyes beszéd mellyet a magyar kir. tudomány egyetem ujonnan alakításának LXVII. év fordulati napján 1847. jún. 25. az egyetemi nagy teremben köztetszéssel mondott. Tiszteletük jeléül kiadják a másodévi bölcsészek. Buda, 1847.

Irodalom[szerkesztés]

  • Hazai és Külföldi Tudósítások 1834. I. 24., 1835. I. 8. sz.
  • Jelenkor 1834. 21. sz.
  • Fejér, Georgius, Historia Academiae. Budae, 1835. 169. l.
  • Philosophiai pályamunkák I. 1835. 110. l.
  • Nemzeti Ujság 1842. 96. sz.
  • Wurzbach, Biogr. Lexikon. Wien, 1887., LV. 28. l.
  • Petrik Bibliogr.
  • Illésy-Pettkó, Királyi Könyvek. Bpest, 1895. 231. l.

Forrás[szerkesztés]

  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  

További információk[szerkesztés]

  • Andor Csaba: Madách egyetemi évfolyamtársai és tanárai. = Madách Szimpózium IV. Bp., 1997.