Toszkána uralkodóinak listája
Megjelenés
Toszkána uralkodóinak listája időrendben:
Toszkána őrgrófjai
[szerkesztés]
Toszkánát a következő időszakban felosztották a Firenzei, Pisai, Sienai, Arezzói, Pistoiai és Luccai Köztársaságokra. A Firenzei Köztársaság a 15. századra Toszkána vezető hatalmává vált.
Firenze signoréi (1434–1532)
[szerkesztés]| Uralkodó | Portré | Uralkodása | Uralkodási évei | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|
1434. október 6. – 1464. augusztus 1. |
29 év, 300 nap |
Az itáliai bankár, Giovanni di Bicci de’ Medici és Piccarda Bueri nemesasszony fia. Uralkodóházának első signoréja a Firenzei Köztársaságban.
| ||
1464. augusztus 1. – 1469. december 2. |
5 év, 123 nap |
|||
1469. december 2. – 1492. április 8. |
22 év, 128 nap |
Piero de’ Medici és Lucrezia Tornabuoni idősebb fia. 1469 és 1478 között társuralkodója fivére, Giuliano. A művészetek nagy mecénásaként a Mediciek egyik legkiemelkedőbb alakjának tarják.
| ||
1492. április 8. – 1494. november 9. |
2 év, 214 nap |
|||
Firenzei Köztársaság (1494–1512)
| ||||
Girolamo Savonarola (1452–1498) |
1494 novembere – 1498. március 18. |
kb. 3 év, 3 hónap |
Itáliai dominikánus szerzetes. A papi korrupció, a despotikus államberendezkedés és a szegények kizsákmányolása elleni prédikációiról vált ismertté, majd az általa fellázítottak megdöntötték a Mediciek uralmát és kikiáltották a tényleges köztársaságot.
| |
Piero Soderini (1452–1522) |
1502 – 1512. augusztus 31. |
kb. 10 év |
Firenze gonfalonieréje. Kevéssé jelentős, ám becsületesnek ítélt hivatalnokból lett a városállam vezetője. Mellette tevékenykedett Niccolò Machiavelli.
| |
Giovanni di Lorenzo (1475–1521) |
1512. augusztus 31. – 1513. március 9. |
190 nap |
Piero di Lorenzo de’ Medici testvére. Fiatalon lépett egyházi pályára, hamar bíboros lett belőle, majd 1513-tól katolikus egyházfő lett.
| |
Giuliano di Lorenzo (1479–1516) |
1513. március 9. – 1516. március 17. |
3 év, 8 nap |
Piero és Giovanni di Lorenzo testvére. Fivére pápává választását követően lett belőle Firenze signoréja. Házassága alkalmából megkapta a Nemours hercege címet, ám csak egy törvénytelen gyermeke született.
| |
Lorenzo di Piero (1492–1519) |
1516. március 17. – 1519. május 4. |
3 év, 48 nap |
II. Piero de’ Medici és Alfonsina Orsini fia. Nagybátyja, X. Leó pápa közbenjárásával Urbino hercege és Pesaro ura címeket kapott. Feleségétől, Madeleine de la Tour d’Auvergnétől született egyetlen gyermeke, a későbbi Medici Katalin francia királyné.
| |
Giulio (1478–1534) |
1519. május 4. – 1523. november 19. |
4 év, 199 nap |
Giuliano de’ Medici törvénytelen gyermeke, Tündöklő Lorenzo unokaöccse. Egyházi pályára került, majd 1523-ban belőle is katolikus egyházfő lett.
| |
Ippolito (1511–1535) |
1523. november 19. – 1527. május 16. |
3 év, 178 nap |
Giuliano di Lorenzo de’ Medici, Nemours hercege és szeretője, Pacifica Brandano házasságok kívüli gyermeke. Egyházai pályára került, bíboros lett.
| |
Alessandro (1510–1537) |
1527. május 16. – 1532. május 1. |
4 év, 351 nap |
Feltehetően Lorenzo de’ Medici, Urbino hercegének törvénytelen fia. Róma feldúlása és kifosztás után megdöntötték uralmát, majd 1531-ben V. Károly német-római császár segítségével ismét visszatért.
| |
Firenze hercegei (1532–69)
[szerkesztés]| Uralkodó | Portré | Uralkodása | Uralkodási évei | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|
Alessandro (1510–1537) |
1532. május 1. – 1537. január 6. |
4 év, 250 nap |
Hatalomra kerülve hercegnek titulálja magát. Sötét bőre miatt az „il Moro” („a mór”) jelzővel illetik.
| |
I. Cosimo (1519–1574) |
1537. szeptember 20. – 1569. augusztus 21. |
32 év, 345 nap |
||
Toszkána nagyhercegei (1569–1799)
[szerkesztés]| Uralkodó | Portré | Uralkodása | Uralkodási évei | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|
I. Cosimo (1519–1574) |
1569. augusztus 21. – 1574. április 21. |
4 év, 243 nap |
Cosimo meghódította a környező területeket, majd 1569-ben V. Piusz pápától nagyhercegi címet kapott, így létrejött a Toszkánai Nagyhercegség.
| |
1574. április 21. – 1587. október 19. |
13 év, 181 nap |
I. Cosimo toszkánai nagyherceg és Toledói Eleonóra legidősebb fia. Feleségétől, Ausztriai Johannától nem született felnőttkort megért fia, így a trónt fiatalabb fivére örökölte. Az ő leánya volt Medici Mária.
| ||
1587. október 19. – 1609. február 7. |
21 év, 111 nap |
I. Ferenc toszkánai nagyherceg testvére. Második fiú révén egyházi pályára került, 1562-ben lett bíboros. Fivére megmérgezését követően lett nagyherceg és vette feleségül Lotaringiai Krisztinát.
| ||
II. Cosimo (1590–1621) |
1609. február 7. – 1621. február 28. |
12 év, 21 nap |
I. Ferdinánd nagyherceg és Lotaringiai Krisztina legidősebb fia. Ő volt Galileo Galilei mecénása. Halála után régensi kormány állt fel kiskorú fia mellett anyja és felesége, Mária Magdaléna vezetésével.
| |
1621. február 28. – 1670. május 23. |
49 év, 84 nap |
II. Cosimo nagyherceg és Ausztriai Mária Magdaléna legidősebb fia. Uralkodása alatt kezdődött az ország gazdaságának és a Mediciek befolyásának hanyatlása.
| ||
III. Cosimo (1642–1723) |
1670. május 23. – 1723. október 31. |
53 év, 161 nap |
II. Ferdinánd nagyherceg és Vittoria della Rovere legidősebb fia. Regnálása alatt tovább folytatódott országa hanyatlása. Családja leghosszabb ideig uralkodó tagja volt a toszkánai trónon.
| |
Gian Gastone (1671–1737) |
1723. október 31. – 1737. július 9. |
13 év, 251 nap |
III. Cosimo nagyherceg és Marguerite Louise d’Orléans legkisebb gyermeke. Ő volt az utolsó Medici a Toszkánai Nagyhercegség trónján.
| |
1737. július 27. – 1765. augusztus 18. |
13 év, 22 nap |
I. Ferenc toszkánai nagyherceg ükunokája, I. Lipót lotaringiai herceg és Élisabeth Charlotte d’Orléans fia. Mária Terézia uralkodónő férjeként 1745-től német-római császár is 1765-ös haláláig.
| ||
1765. augusztus 18. – 1790. július 22. |
24 év, 338 nap |
Ferenc német-római császár és Ausztriai Mária Terézia második fia. 1790-től fivére, II. József halálát követően belőle is német-római császár lesz, így lemond nagyhercegi címéről fia javára.
| ||
1790. július 22. – 1801. március 21. |
10 év, 242 nap |
I. Péter Lipót toszkánai nagyherceg és Spanyolországi Mária Ludovika fia. 1799-ben kikiáltják az Etruriai Köztársaságot, így Ferdinánd családjával elmenekül az országból, ám címéről csak 1801-ben mond le.
| ||
Etruriai Köztársaság (1799–1801)
| ||||
Etruria királyai (1801–07)
[szerkesztés]| Uralkodó | Portré | Uralkodása | Uralkodási évei | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|
1801. március 21. – 1803. május 27. |
2 év, 67 nap |
I. Ferdinánd parmai herceg és Ausztriai Mária Amália fia. A napóleoni háborúk során az Etruriai Köztársaságból kreált Etruriai Királyság uralkodója, egyben címzetes parmai herceg is 1802-től.
| ||
1803. május 27. – 1807. december 10. |
4 év, 197 nap |
I. Lajos etruriai király és Spanyolországi Mária Lujza Jozefa fia. Apja halála után kiskorúsága miatt édesanyja gyakorolta a hatalmat régensként.
| ||
Francia Császárság (1807–14)
| ||||
Toszkána nagyhercegei (1814–1860)
[szerkesztés]| Uralkodó | Portré | Uralkodása | Uralkodási évei | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|
Élisa Bonaparte (1777–1820) |
1809. március 3. – 1814. február 1. |
4 év, 335 nap |
I. Napóleon császár testvére, Carlo Buonaparte és Letizia Ramolino leánya. Ugyan megkapta a toszkánai nagyhercegnői titulust, ám ténylegesen sosem uralkodott a Franciaország által annektált területen.
| |
1814. február 1. – 1824. június 18. |
10 év, 138 nap |
A napóleoni háborúk lezárultával a bécsi kongresszus visszaállította a Toszkánai Nagyhercegséget, amelynek élére újból Ferdinánd és uralkodóháza, a Habsburg–Lotaringiai-ház toszkánai ága került.
| ||
1824. június 18. – 1859. július 21. |
35 év, 33 nap |
III. Ferdinánd toszkánai nagyherceg és Szicíliai Lujza fia. Ő volt uralkodóháza leghosszabb ideig regnáló és de facto utolsó tagja a Nagyhercegség trónján.
| ||
1859. július 21. – 1860. március 22. |
245 nap |
II. Lipót toszkánai nagyherceg és Szicíliai Mária Antónia fia. 1859-ben apja lemondott a javára, ám ténylegesen sosem uralkodott, mivel országa a olasz egyesítéssel a Szárd–Piemonti Királyság része lett.
| ||