I. Lajos etruriai király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Lajos
Louis Etrurien1.JPG
Lajos Bourbon–pármai herceg, Etruria királya (Goya festménye)

Titulusai Infante de España, Ré d’Etruria, Duca titolare di Parma
Etruria királya
I. Lajos
Uralkodási ideje
1801 május 25.1803. május 27.
Elődje
Utódja I. Károly
Párma címzetes hercege
II. Károly
Uralkodási ideje
1802. október 9.1803. május 27.
Elődje I. Ferdinánd pármai herceg
Utódja
Életrajzi adatok
Uralkodóház Bourbon-ház
Teljes neve Lodovico (Luigi) Francisco Filiberto di Borbone–Parma
Született 1773. augusztus 5.
Piacenza
Elhunyt 1803. május 27. (29 évesen)
Firenze
Házastársa Mária Lujza Jozefa spanyol infánsnő
Gyermekei Károly Lajos
Mária Lujza Sarolta
Édesapja I. Ferdinánd pármai herceg
Édesanyja Habsburg–Lotaringiai Mária Amália

Lajos Ferenc Filibert herceg (olaszul Lodovico (Luigi) Francisco Filiberto di Borbone–Parma (Piacenza, Emilia–Romagna, 1773. augusztus 5.Firenze, 1803. május 27.), a Bourbon-ház pármai ágából származó herceg, spanyol infáns (Infante de España), 1802–től Párma címzetes hercege, 1801–1803 között Bonaparte tábornok kegyelméből I. Lajos néven a csatlós Etruriai Királyság első uralkodója (Lodovico I ré di Etruria).

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Származása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Armoiries Bourbon-Parme.svg

Édesapja I. Ferdinánd pármai herceg (1751–1802) volt, I. Fülöp pármai herceg (1720–1765) és Lujza Erzsébet francia királyi hercegnő (1727–1759) fia, XV. Lajos király unokája.

Édesanyja Habsburg–Lotaringiai Mária Amália főhercegnő (1746–1804) volt, Mária Terézia osztrák uralkodó főhercegnő és I. (Lotaringiai) Ferenc német-római császár nyolcadik leánya.

Szüleinek házasságából 7 testvér született:

Gyermekkorát Pármában töltötte. Vézna, gyenge testalkatú fiú volt, gyakran küszködött megfázással, köhögéssel. Kisgyermekként baleset érte, beütötte fejét egy márványasztalba. Életének további részében olyan egészségügyi tüneteket produkált, amelyeket – a kortársak leírása alapján – modern szakértők epilepsziaként azonosítottak.

A hercegség trónörököseként 1795-ben Madridba utazott, hogy oktatását tökéletesítsék. Az utazás másik célja az volt, hogy feleségül adják hozzá nagybátyjának, IV. Károly spanyol királynak valamelyik leányát.

Házassága, gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lajos Ferenc herceg, Párma trónörököse 1795. augusztus 25-én Madridban feleségül vette elsőfokú unokanővérét, Mária Lujza Jozefa spanyol infánsnőt (1782–1824), IV. Károly spanyol király (1748–1819) és Mária Lujza Bourbon–pármai hercegnő (1751–1819) leányát, a házasság révén felvehette a spanyol királyi hercegi (Infante de España) címet.

Két gyermekük született:

A házasság boldognak bizonyult. Házasságuk első, majdnem felhőtlen éveit Spanyolországban töltötték. Első gyermekük, Károly herceg Madridban született. Életület azonban beárnyékolta Lajos herceg gyenge egészsége. Légzési nehézségei és epilepsziás problémái az évek előrehaladtával súlyosbodtak, szokásos napi teendőiben is feleségére kellett támaszkodnia.

1796-ban, miközben Lajos herceg feleségével Spanyolországban tartózkodott, a francia forradalmi hadsereg elfoglalta Észak-Itáliát, vele a Párma, Piacenza és Guastalla hercegségeit is. Bonaparte tábornok az általa a Toszkánai Nagyhercegség területén kreált Etruriai Köztársasághoz csatolta őket. Lajos apja, I. Ferdinánd pármai herceg a francia megszállók gyámsága alá került.

Etruria királya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Flag of the Kingdom of Etruria.svg
Lajos király családja körében
Észak-Itália és az Etruriai Királyság 1803-ban.

1801 februárjában a lunéville-i békeszerződés értelmében I. Ferdinánd herceg névleg megkapta a Toszkánai Nagyhercegséget, de ezt már májusban el is veszítette. Bonaparte tábornok már Anglia ellen készülődött, és szövetségesül meg akarta nyerni a Spanyol Királyságot. Megállapodott a spanyol Bourbon-házzal, hogy a Pármai Hercegség elvesztéséért kárpótlásként megkapják a Bonaparte által királysággá átalakított Etruriai Köztársaságot.

1801. március 21-án Bonaparte megbízottai és Manuel de Godoy spanyol főminiszter megkötötték az aranjuezi szerződést, amely az Etruriai Királyság uralkodójaként a 28 éves Lajos Bourbon–pármai herceget, Ferdinánd fiát jelölte meg. Az egyezmény szerint a Pármai Hercegség Ferdinánd halála után a Francia Köztársaságra szállt. Lajos herceg feleségével és kisfiával együtt rangrejtve Párizsba utazott, hogy átvegye új királyi megbízatását Bonaparte első konzul kezéből. A franciaországi utazás során a Livorno grófja és grófnéja álnevet használták. 1801. május 25-én Párizsban beiktatták Etruria királyának méltóságába. Az új királyi család 1801 augusztusában érkezett meg székvárosába, Firenzébe, ahol Grouchy tábornok francia csapatainak élén ünnepélyesen fogadta őket.

Lajos apja, Ferdinánd herceg ettől kezdve a francia kormánymegbízott állandó felügyelete alatt élt a fontevivói apátságban, ahol 1802-ben meg is halt, valószínűleg megmérgezték. Halála előtt fiát, Lajos herceget jelölte ki Párma uralkodó hercegévé, aki azonban nem vehette át apja örökségét, mert Párma és Piacenza hercegségeit az aranjuezi szerződés értelmében 1802-ben a Francia Köztársasághoz csatolták.

Lajos sírja az Escorialban.

Két esküvő, két temetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1802-ben Lajos király és gyermeket váró felesége Spanyolországba hajóztak, hogy részt vegyenek IV. Károly király gyermekeinek, Mária Lujza Jozefa királyné két testvérének kettős esküvőjén. Bátyjának, Ferdinánd asztúriai hercegnek (a későbbi VII. Ferdinánd királynak) esküvőjét Mária Antonietta Terézia nápoly–szicíliai királyi hercegnővel, másfelől fiatal húgának, Mária Izabella spanyol infánsnőnek esküvőjét Ferenc nápoly–szicíliai trónörökössel (a későbbi I. Ferenc királlyal) egyidőben, 1802. október 4-én és október 6-án tartották meg. Lajos második gyermeke, Mária Lujza Sarolta hercegnő október 2-án Barcelona partjai előtt, még a hajó fedélzetén megszületett, a királyi pár ennek ellenére részt vett az esküvői eseményeken).

Az etruriai királyi pár decemberben utazott vissza Itáliába, amikor hírt kaptak arról, hogy Lajos király apja, a fontevivói kolostorba visszavonult és a francia megszállók által szigorú felügyelet alatt tartott I. Ferdinánd herceg az esküvőkkel szinte egy időben, a kettős esküvővel egy időben (október 9-én) meghalt.

Firenzébe visszatérve Lajos király egészsége tovább romlott. 1803. május 27-én, mindössze 30 évesen meghalt, valószínűleg egy epilepsziás roham következtében. Testét Spanyolországba szállították. A spanyol királyok temetkezőhelyén, a San Lorenzo de El Escorial-i királyi kolostorban, az Infánsok Kriptájában (Panteón de Infantes) helyezték örök nyugalomra.

Királyságának későbbi sorsa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Etruriai Királyság trónját négyéves fia, Károly Lajos herceg örökölte, akit I. Károly és II. Lajos néven is említenek. A kiskorú uralkodó helyett anyja, az özvegy Mária Lujza Jozefa anyakirályné régensként kormányozta a királyságot még 4 évig, amikor I. Napóleon császár megszüntette az Etruriai Királyságot, az özvegy Mária Lujza Jozefát fiával együtt visszaküldte Spanyolországba. 1808. május 30-án az Etruriai Királyságot a Francia Császársághoz csatolták.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bernard Mathieu Edit de La Tourelle: Tableau généalogique de la Maison de Bourbon, 1984.
  • Adele Vittoria Marchi: Parma e Vienna, Artegrafica Silva, Parma, 1988.
  • Jean-Charles Volkmann (kiadó): Généalogie des rois et des princes, Jean-Paul Gisserot, 1998.
  • Larousse encyclopédique en couleurs, France Loisirs, 1978.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző uralkodó:
Etruria királya
1801–1803
Bourbon-ház
Az Etruriai Királyság lobogója 1801–1807
Következő uralkodó:
I. Károly
Előző uralkodó:
I. Ferdinánd
Párma uralkodó hercege
(címzetes)
1802–1803
Bourbon-ház
A Pármai Hercegség lobogója
Következő uralkodó:

(Francia Köztársaság)