Mária Ludovika magyar királyné

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Mária Ludovika
Bourbon Mária Lujza infánsnő
Mengs - Maria Luisa of Spain, later Holy Roman Empress, Prado.jpg
Uralkodóház Spanyol–Bourbon
Született 1745. november 24.
Portici
Elhunyt 1792. május 15. (46 évesen)
Bécs
NyughelyeCsászári kripta
Házastársa II. Lipót német-római császár és magyar király
Gyermekei Mária Terézia szász királyné
I. Ferenc osztrák császár
III. Ferdinánd toszkánai nagyherceg
Mária Anna főapátnő
Károly tescheni herceg
Sándor Lipót magyar nádor
József magyar nádor
Mária Klementina nápoly–szicíliai trónörökösné
Antal Viktor nagymester
János főherceg
Idősebb Rainer József lombard–velencei alkirály
Lajos József főherceg
Rudolf olmützi hercegérsek
Édesapja III. Károly spanyol király
Édesanyja Szászországi Mária Amália
Díjak Csillagkeresztes hölgy
Vallása római katolikus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mária Ludovika témájú médiaállományokat.

Bourbon Mária Ludovika (ismert még mint Spanyolországi Mária Lujza, spanyolul: María Luisa de Borbón, németül: Maria Ludovica von Spanien; Portici, 1745. november 24. – Bécs, 1792. május 15.), a Bourbon-házból származó spanyol infánsnő, III. Károly spanyol király és Szászországi Mária Amália királyné leánya, aki Péter Lipót főherceggel kötött házassága révén toscanai nagyhercegné 1765 és 1790 között, majd hitvese megválasztását követően 1790-től német-római császárné, valamint magyar és cseh királyné. Tizenhat gyermeke között olyan magas rangú személyek vannak mint I. Ferenc osztrák császár, III. Ferdinánd toszkánai nagyherceg, József magyar nádor és Idősebb Rainer József lombard–velencei alkirály is.

Élete[szerkesztés]

Származása, ifjúkora[szerkesztés]

Escudo de Carlos III de España Toisón y su Orden variante leones de gules.svg
Bourbon–szicíliai Mária Ludovika spanyol infánsnő
(Giovanni Domenico Tiepolo festménye, 1763.)

María Luisa nápoly–szicíliai királyi hercegnő 1745. november 24-én az itáliai Campania tartományban, Porticiben született, királyi szüleinek nyári rezidenciáján.

Édesapja a Bourbon-házból való VII. Károly, Nápoly királya, V. Károly néven Szicília királya, a későbbi III. Károly spanyol király (1716–1788) volt, V. Fülöp spanyol királynak (1683–1746) és Farnese Erzsébet pármai hercegnő (1692–1766) fia.

Édesanyja a Wettin-házból való Mária Amália Krisztina szász hercegnő, lengyel királyi hercegnő (1724–1760) volt, III. Ágost lengyel királynak (II. Frigyes Ágost szász választófejedelemnek, 1696–1763) és Habsburg Mária Jozefa főhercegnőnek (1699–1757) leánya, Nápoly és Szicília, majd Spanyolország királynéja (Reina María Amalia de Sajonia).

Szüleinek házasságából 13 gyermek született, azonban sokan meghaltak csecsemő- és kisgyermekkorban, csupán heten érték meg a felnőttkort. María Luisa szüleinek ötödik leányaként, az életben maradottak közül második gyermekként született. A testvérek valamennyien spanyol infánsi/infánsnői címet viseltek.

  • Mária Izabella I. (1740–1742), kisgyermekként meghalt.
  • Mária Jozefa I. (*/† 1742), csecsemőként meghalt.
  • Mária Izabella II. (1743–1749), gyermekkorban meghalt.
  • Mária Jozefa (1744–1801) (Akkoriban a meghalt gyermekek keresztnevét gyakran adták a később megszületőknek).
  • Mária Lujza (María Luísa de España, 1745–1792), II. Lipót német-római császár felesége, magyar és cseh királyné.
  • Fülöp Antal (Felipe Antonio, 1747–1777), Calabria hercege. Gyengeelméjűsége miatt kizárták a trónöröklésből.
  • Károly (1748–1819), később IV. Károly néven spanyol király, aki 1765-ben Mária Lujza Bourbon–parmai hercegnőt (1751–1819) vette feleségül.
  • Mária Terézia (1749–1750), kisgyermekként meghalt.
  • Ferdinánd (1751–1825), később I. Ferdinánd néven nápoly–szicíliai király, a Bourbonok szicíliai ágának megalapítója, aki 1768-ban Mária Karolina Lujza főhercegnőt (1752–1814), Mária Terézia császárné leányát vette feleségül.
  • Gábriel Antal (Gabriel Antonio, 1752–1788), aki Mária Anna Viktória portugál infánsnőt (1768–1788), I. Mária portugál királynő leányát vette feleségül.
  • Mária Anna (María Ana, 1754–1755), kisgyermekként meghalt.
  • Antal Paszkál (Antonio Pascual, 1755–1817), aki 1795-ben saját unokahúgát, Mária Amália de Borbón spanyol infánsnőt (1779–1798), bátyjának, IV. Károlynak leányát vette feleségül.
  • Ferenc Xavér (Francisco Javier, 1757–1771), tizenévesként meghalt.

Gyermekéveit a Nápoly–Szicíliai Királyságban töltötte. Apja, VII. Károly nápolyi király 1759-ben (III. Károly néven) elnyerte a spanyol királyi trónt, a család Madridba költözött.

Házassága, utódai[szerkesztés]

Armoiries Léopold II Habsbourg Lorraine.svg
A toszkánai nagyhercegi család Firenzében: Lipót toszkánai nagyherceg, Mária Ludovika nagyhercegné és gyermekeik.
(Johann Zoffany festménye, 1776.)
II. Lipót és Mária Ludovika. Esküvői emlék-dombormű Innsbruckban.

Mária Ludovika infánső 1764. február 16-án Madridban házasságot kötött Lipót osztrák főherceggel, I. Ferenc német-római császár és Mária Terézia magyar királynő második fiával, II. József császár öccsével, a toszkánai nagyhercegi trón várományosával. A madridi esküvőn a távollévő vőlegényt a császári udvar hivatalos megbízottjai képviselték. Az esküvőt 1765. augusztus 5-én Innsbruckban mindkettőjük személyes részvételével ismét megtartották.

Az innsbrucki esküvő után néhány nappal Mária Ludovika apósa, I. Ferenc német–római császár elhunyt, és Lipót főherceg lett Toszkána Nagyhercege. Az ifjú pár Firenzébe költözött, a következő 25 évben itt éltek, a Poggio Imperiale kastélyban. A nagyhercegi pár házasságából tizenhat gyermek született:

  1. Mária Terézia Jozefa főhercegnő (1767–1827), aki 1787-ben I. Antal szász királyhoz ment feleségül.
  2. Ferenc József Károly főherceg (1768–1835), a későbbi II. Ferenc német-római császár, I. Ferenc néven osztrák császár, magyar és cseh király.
  3. Ferdinánd József János főherceg (1769–1824), később III. Ferdinánd néven Toszkána nagyhercege.
  4. Mária Anna Ferdinanda főhercegnő (1770–1809), a prágai Szent Teréz apácakolostor főapátnője.
  5. Károly főherceg (1771–1847) tábornagy, Teschen hercege, Napóleon legyőzője az asperni csatában.
  6. Sándor Lipót főherceg (1772–1795), 1790-től haláláig Magyarország nádora.
  7. Albert János József főherceg (1773–1774), kisgyermekként meghalt.
  8. Miksa János József főherceg (1774–1778), kisgyermekként meghalt.
  9. József Antal János főherceg (1776–1847), 1795-től haláláig Magyarország nádora (József nádor).
  10. Mária Klementina főhercegnő (Maria Klementine von Österreich, 1777–1801), aki Ferenc nápoly–szicíliai trónörököshöz ment feleségül.
  11. Antal Viktor főherceg (1779–1835), Köln püspöke, 1816–1828-ig a Német Lovagrend Nagymestere.
  12. Mária Amália főhercegnő (1780–1798).
  13. János főherceg (1782–1859) tábornagy, a „stájer herceg”.
  14. Rainer József főherceg (1783–1853) tábornagy, a Lombard–Velencei Királyság alkirálya.
  15. Lajos József Antal főherceg (1784–1864) tábornagy, 1836–1848-ig az Államkonferencia vezetője.
  16. Rudolf főherceg (1788–1831) bíboros, Olmütz hercegérseke, Beethoven mecénása.

1780 és 1792 között a Gonzaga Eleonóra királyné által alapított Csillagkeresztes Rend védnökasszonya volt, ami a katolikus, jótékonykodó nemes asszonyok kitüntetése és szervezete volt.

A császárné két rövid éve[szerkesztés]

1790-ben, amikor II. József császár gyermekek hátrahagyása nélkül meghalt, Mária Ludovika férje, Lipót nagyherceg örökölte bátyja után a Habsburg-család közép-európai birtokait, az uralkodó osztrák főhercegi címet, majd rövidesen – II. Lipót néven – megválasztották német-római császárnak. Az új császár családostul Bécsbe költözött, Mária Ludovika német-római császárné lett.

Alig két évvel ezután, 1792. március 1-jén Lipót meghalt, valószínűleg hashártyagyulladás következtében. Az özvegy Mária Ludovika két és fél hónappal később, május 15-én szintén elhunyt az összes gyermekeit árván, a kiskorúakat pedig a nagyobbak gondjaira hagyva. Azt sem érhette meg, amikor legidősebb fiát, Ferenc József Károly főherceget, Lipót utódjaként, II. Ferenc néven megválasztották a Német-római Birodalom utolsó császárának.

A császárt és a császárnét a Habsburg-család temetkezőhelyén, a bécsi kapucinusok templomának kriptájában temették el.

Jegyzetek[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

Spanyolországi Mária Lujza
Bourbon-ház, spanyol ág
Született: 1745. november 24. Elhunyt: 1792. május 15.
Előző
Bajorországi
Mária Jozefa
Német-római császárné
német királyné

1790. szeptember 30. –
1792. március 1.
Következő
Bourbon–Szicíliai
Mária Terézia
Előző
Braunschweig–
Wolfenbütteli
Erzsébet Krisztina
Magyarország és
Csehország királynéja

1790. február 20. –
1807. április 13.
Előző
Habsburg
Mária Terézia
Toscana nagyhercegnéje
1765. augusztus 18. –
1790. július 20.
Következő
Bourbon–Szicíliai
Lujza