Mária Ludovika magyar királyné

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nem tévesztendő össze menyével, Habsburg–Estei Mária Ludovika magyar királynéval, I. Ferenc király harmadik feleségével.
Mária Ludovika
Mengs, Anton Raphael - Maria Luisa di Borbone Spagna, granduchessa di Toscana - 1770 - Prado.jpg

Német-római császárné
Német királyné
Uralkodási ideje
1790. szeptember 30.1792. március 1.
Elődje Mária Jozefa
Utódja Mária Terézia
Ausztria uralkodó főhercegnéje
Magyar és cseh királyné
Uralkodási ideje
1790. február 20.1792. március 1.
Elődje Mária Jozefa
Utódja Mária Terézia
Életrajzi adatok
Uralkodóház Bourbon-ház
Született 1745. november 24.
Portici
Elhunyt 1792. május 15. (46 évesen)
Bécs
Nyughelye Császári kripta
Házastársa II. Lipót
Gyermekei lásd itt
Édesapja Bourbon Károly
Édesanyja Wettin Mária Amália
Vallás római katolikus

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mária Ludovika témájú médiaállományokat.

Bourbon Mária Ludovika (spanyolul: María Luisa de Borbón, németül: Maria Ludovica von Bourbon; Portici, 1745. november 24. – Bécs, 1792. május 15.), a Bourbon-házból származó, III. Károly spanyol király és Wettin Mária Amália királyné ötödik gyermekeként született nápoly–szicíliai királyi hercegnő, spanyol infánsnő, aki a későbbi II. Lipóttal kötött házassága révén 1765 és 1790 között Toszkána nagyhercegnéje, 1790-től német-római császárné, magyar és cseh királyné.

Élete[szerkesztés]

Származása, ifjúkora[szerkesztés]

Escudo de Carlos III de España Toisón y su Orden variante leones de gules.svg
Bourbon–szicíliai Mária Ludovika spanyol infánsnő
(Giovanni Domenico Tiepolo festménye, 1763.)

María Luisa nápoly–szicíliai királyi hercegnő 1745. november 24-én az itáliai Campania tartományban, Porticiben született, királyi szüleinek nyári rezidenciáján.

Édesapja a Bourbon-házból való VII. Károly, Nápoly királya, V. Károly néven Szicília királya, a későbbi III. Károly spanyol király (1716–1788) volt, V. Fülöp spanyol királynak (1683–1746) és Farnese Erzsébet pármai hercegnő (1692–1766) fia.

Édesanyja a Wettin-házból való Mária Amália Krisztina szász hercegnő, lengyel királyi hercegnő (1724–1760) volt, III. Ágost lengyel királynak (II. Frigyes Ágost szász választófejedelemnek, 1696–1763) és Habsburg Mária Jozefa főhercegnőnek (1699–1757) leánya, Nápoly és Szicília, majd Spanyolország királynéja (Reina María Amalia de Sajonia).

Szüleinek házasságából 13 gyermek született, azonban sokan meghaltak csecsemő- és kisgyermekkorban, csupán heten érték meg a felnőttkort. María Luisa szüleinek ötödik leányaként, az életben maradottak közül második gyermekként született. A testvérek valamennyien spanyol infánsi/infánsnői címet viseltek.

  • María Isabella I. (1740–1742), kisgyermekként meghalt.
  • María Jozefa I. (*/† 1742), csecsemőként meghalt.
  • María Izabella II. (1743–1749), gyermekkorban meghalt.
  • Mária Jozefa (1744–1801) (Akkoriban a meghalt gyermekek keresztnevét gyakran adták a később megszületőknek).
  • Mária Lujza (María Luísa de España, 1745–1792), II. Lipót német-római császár felesége, magyar és cseh királyné.
  • Fülöp Antal (Felipe Antonio, 1747–1777), Calabria hercege. Gyengeelméjűsége miatt kizárták a trónöröklésből.
  • Károly (1748–1819), később IV. Károly néven spanyol király, aki 1765-ben Mária Lujza Bourbon–pármai hercegnőt (1751–1819) vette feleségül.
  • Mária Terézia (1749–1750), kisgyermekként meghalt.
  • Ferdinánd (1751–1825), később I. Ferdinánd néven nápoly–szicíliai király, a Bourbonok szicíliai ágának megalapítója, aki 1768-ban Mária Karolina Lujza főhercegnőt (1752–1814), Mária Terézia császárné leányát vette feleségül.
  • Gábriel Antal (Gabriel Antonio, 1752–1788), aki Mária Anna Viktória portugál infánsnőt (1768–1788), I. Mária portugál királynő leányát vette feleségül.
  • Mária Anna (María Ana, 1754–1755), kisgyermekként meghalt.
  • Antal Paszkál (Antonio Pascual, 1755–1817), aki 1795-ben saját unokahúgát, Mária Amália de Borbón spanyol infánsnőt (1779–1798), bátyjának, IV. Károlynak leányát vette feleségül.
  • Ferenc Xavér (Francisco Javier, 1757–1771), tizenévesként meghalt.

Gyermekéveit a Nápoly–Szicíliai Királyságban töltötte. Apja, VII. Károly nápolyi király 1759-ben (III. Károly néven) elnyerte a spanyol királyi trónt, a család Madridba költözött.

Házassága, utódai[szerkesztés]

Armoiries Léopold II Habsbourg Lorraine.svg
A toszkánai nagyhercegi család Firenzében: Lipót toszkánai nagyherceg, Mária Ludovika nagyhercegné és gyermekeik.
(Johann Zoffany festménye, 1776.)
II. Lipót és Mária Ludovika. Esküvői emlék-dombormű Innsbruckban.

Mária Ludovika infánső 1764. február 16-án Madridban házasságot kötött Lipót osztrák főherceggel, I. Ferenc német-római császár és Mária Terézia magyar királynő második fiával, II. József császár öccsével, a toszkánai nagyhercegi trón várományosával. A madridi esküvőn a távollévő vőlegényt a császári udvar hivatalos megbízottjai képviselték. Az esküvőt 1765. augusztus 5-én Innsbruckban mindkettőjük személyes részvételével ismét megtartották.

Az innsbrucki esküvő után néhány nappal Mária Ludovika apósa, I. Ferenc német–római császár elhunyt, és Lipót főherceg lett Toszkána Nagyhercege. Az ifjú pár Firenzébe költözött, a következő 25 évben itt éltek, a Poggio Imperiale palotában. A nagyhercegi pár házasságból tizenhat gyermek született:

  1. Mária Terézia Jozefa főhercegnő (1767–1827), aki 1787-ben I. Antal szász királyhoz ment feleségül.
  2. Ferenc József Károly főherceg (1768–1835), a későbbi II. Ferenc német-római császár, I. Ferenc néven osztrák császár, magyar és cseh király.
  3. Ferdinánd József János főherceg (1769–1824), később III. Ferdinánd néven Toszkána nagyhercege.
  4. Mária Anna Ferdinanda főhercegnő (1770–1809), a prágai Szent Teréz apácakolostor főapátnője.
  5. Károly főherceg (1771–1847) tábornagy, Teschen hercege, Napóleon legyőzője az asperni csatában.
  6. Sándor Lipót főherceg (1772–1795), 1790-től haláláig Magyarország nádora.
  7. Albert János József főherceg (1773–1774), kisgyermekként meghalt.
  8. Miksa János József főherceg (1774–1778), kisgyermekként meghalt.
  9. József Antal János főherceg (1776–1847), 1795-től haláláig Magyarország nádora (József nádor).
  10. Mária Klementina főhercegnő (Maria Klementine von Österreich, 1777–1801), aki Ferenc nápoly–szicíliai trónörököshöz ment feleségül.
  11. Antal Viktor főherceg (1779–1835), Köln püspöke, 1816–1828-ig a Német Lovagrend Nagymestere.
  12. Mária Amália főhercegnő (1780–1798).
  13. János főherceg (1782–1859) tábornagy, a „stájer herceg”.
  14. Rainer József főherceg (1783–1853) tábornagy, a Lombard–Velencei Királyság alkirálya.
  15. Lajos József Antal főherceg (1784–1864) tábornagy, 1836–1848-ig az Államkonferencia vezetője.
  16. Rudolf főherceg (1788–1831) bíboros, Olmütz hercegérseke, Beethoven mecénása.

A császárné két rövid éve[szerkesztés]

1790-ben, amikor II. József császár gyermekek hátrahagyása nélkül meghalt, Mária Ludovika férje, Lipót nagyherceg örökölte bátyja után a Habsburg-család közép-európai birtokait, az uralkodó osztrák főhercegi címet, majd rövidesen – II. Lipót néven – megválasztották német-római császárnak. Az új császár családostul Bécsbe költözött, Mária Ludovika német-római császárné lett.

Alig két évvel ezután, 1792. március 1-jén Lipót meghalt, valószínűleg hashártyagyulladás következtében. Az özvegy Mária Ludovika három hónappal később, május 15-én szintén elhunyt, kiskorú gyermekeit árván hagyva. Azt sem érhette meg, amikor legidősebb fiát, Ferenc József Károly főherceget, Lipót utódjaként, II. Ferenc néven megválasztották a Német-római Birodalom utolsó császárának.

A császárt és a császárnét a Habsburg-család temetkezőhelyén, a bécsi kapucinusok templomának kriptájában temették el.

Jegyzetek[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

Előd:
Wittelsbach Mária Jozefa
Német-római császárné

17901792

Utód:
Bourbon–Szicíliai Mária Terézia