Habsburg–Lotaringiai Mária Anna főapátnő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mária Anna
Habsburg–Lotaringiai Mária Anna Ferdinanda Jozefa Sarolta Johanna
Maria Anna Austria 1770 1809 young.jpg
Uralkodóház Habsburg–Lotaringiai
Született 1770. április 21.
Firenze
Elhunyt 1809. október 1. (39 évesen)
Neudorf
Édesapja II. Lipót német-római császár és magyar király
Édesanyja Spanyolországi Mária Lujza
Tisztség főapátnő
Vallása római katolikus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mária Anna témájú médiaállományokat.

Habsburg–Lotaringiai Mária Anna (ismert még mint Ausztriai Mária Anna főapátnő, németül: Erzherzogin Maria Anna von Österreich, olaszul: Arciduchessa Maria Anna d'Asburgo-Lorena; Firenze, 1770. április 21. – Neudorf, 1809. október 1.), a Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák főhercegnő, I. Péter Lipót toscanai nagyherceg (későbbi német-római császár) és Spanyolországi Mária Lujza gyermeke, aki 1791 és 1800 között a prágai Szent Teréz apácakolostor főapátnője.

Élete[szerkesztés]

Származása, testvérei[szerkesztés]

Leopold II Arms-imperial.svg

Édesapja a Habsburg–Lotaringiai-házból való Lipót toszkánai nagyherceg (1747–1792), a későbbi II. Lipót osztrák főherceg, német-római császár, magyar és cseh király, édesanyja a Bourbon-házból való Mária Ludovika spanyol infánsnő (María Luisa de España, 1745–1792), később német-római császárné volt. Az uralkodópár 16 gyermeke közül Mária Anna főhercegnő született negyedikként.

A felnőtt kort megérő testvérek:

Pályafutása[szerkesztés]

Ifjúkorát Firenzében, majd Bécsben és Prágában töltötte, belépett egy apácarendbe. Apja, Lipót császár trónra lépése után átvette a prágai Hradzsinban lévő Szent Teréz nemesi apácakolostor apátnői hivatalát, majd 1791-ben ő lett e kolostor főapátnője („Äbtissin des k.u.k. Theresianischen adeligen Damenstifts ob dem Prager Schlosses”). Az apátságot Mária Terézia alapította 1755-ben. A kolostor főapátnője 1766-tól kezdve egyházfejedelmi méltóságot viselt, amely magas jövedelemmel és csak időszakonként végzendő hivatalos feladatokkal járt.

1791-től a Szent Teréz kolostor főapátnőjére ruházták a cseh királynék megkoronázásának jogát. A prágai Szent Teréz kolostor főapátnő-főhercegnője Csehországban (a császári házon kívül) a második legmagasabb hivatali rangot jelentette a kancellár mögött. Mária Anna főhercegnő, 4 nappal főapátnővé való felszentelése után, a cseh püspökök segédlete mellett a prágai Szent Vitus-székesegyházban vezette saját édesanyjának, Mária Ludovika spanyol infánsnőnek cseh királynévá koronázását.

Mária Anna főhercegnő síremléke a temesújfalui templomban, az Eötvenesi Lovász-család sírboltjában.

Mária Anna főhercegnő 1800-ban visszavonult, és 1809. október 1-jén, 39 éves korában hunyt el Temesújfalun.

További információk[szerkesztés]